Ugrás a tartalomhoz

Réti ördögharaptafű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réti ördögharaptafű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Alcsalád: Mácsonyaformák (Dipsacoideae)
Nemzetség: Ördögharaptafű (Succisa)
Faj: S. pratensis
Tudományos név
Succisa pratensis
Moench, 1794
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti ördögharaptafű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti ördögharaptafű témájú médiaállományokat és Réti ördögharaptafű témájú kategóriát.

A réti ördögharaptafű (Succisa pratensis) a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó növényfaj, gyógynövény. Nevét a népmesék szerint onnan kapta, hogy az ördög leharapta mérgében a gyökerét a gyógyító képessége, Szűz Mária elleni dühe vagy egyéb ördögi ok miatt.

Közép-Európában és Nyugat-Ázsiában honos növény, de sokfelé elterjesztették. Sovány gyepekben, lápréteken, síklápokon szinte egész Európában egész gyakori, Magyarországon a láprétek jellegzetes növénye.

Leírása

[szerkesztés]

Felálló, kopasz hajtású, 20–80 cm magas, évelő növény. Feketés gyöktörzse rövid, mintha „leharapták” volna, tőlevelei oválisak, kissé lapockásak, nyelesek, többnyire ép szélűek, kis számú szárlevele lándzsás, átellenes állású, halvány főerük kiemelkedik a levéllemez síkjából. Júliustól szeptemberig virágzik, fejecskeszerű, eleinte félgömbös, később gömbös virágzata 15–25 mm széles, az egyes virágok tövében vacokpelyva áll. Jellemző rá a günödiőcia, azaz kétivarú és csak termős példányok is előfordulnak. A porzós és termős virágok más-más fejen nőnek, a termős virágot tartalmazó virágzat a kisebb. A virágok nyílásuk előtt zöldesek, később kékesibolyák lesznek, majd a kicsüngő porzók rózsásra színezik őket. Virágai 4 hasábúak, pártacsövük 4–7 mm hosszú, a szélső virágok nem sugárzók. Belső csészéi lapos bögrecsövűek, 4-5 fekete, 1 mm hosszú bögreszerűek, külső csészéi négyszögletesek, érdes szőrűek. A négyszögletes, hasáb alakú kaszattermés burka borzas szőrű.

nektárforrás. A Magyarországon védett lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) tápláléknövénye, petéit a növény alsó részére rakja le. A szintén védett dongószender (Hemaris tityus) lárvája is kedveli, a mezei varfű mellett.

Hatóanyagai

[szerkesztés]

Irodoidokat (dipszakán), szaponinokat, cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz.

Felhasználása

[szerkesztés]

Hajtásának főzete köhögéscsillapító, vértisztító. Eredményesen használják asztma, légcsőhurut, belső vérzések (például gyomorvérzés) csillapítására, gyomor- és bélfekély gyógyítására és rühösség ellen. Régebben bubópestis elleni gyógyszerként is próbálkoztak vele. A homeopátia idült bőrbetegségek ellen is ajánlja.

Források

[szerkesztés]
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349  
  • Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 9789639693234