Rühösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rühösség a kézen
Emberi rühatka (Sarcoptes scabiei) által a bőrbe fúrt járat mikroszkópos képe. Az állat a a járat jobb felső végén halad előre, miközben anyagcsere maradványokat (ürülék, levedlett bőr) hagy maga után. A kép bal oldalán a bőr elhalása figyelhető meg, melyet az élettelen maradványok ellen kialakuló heves immunválasz okoz.

A rühösség emlősök – köztük az ember – és madarak bőrbetegsége, melyet rühatkák általi fertőzés okozhat. Emberben kizárólag a Sarcoptes scabiei nevű faj okozza a rühösséget. Mivel ez a faj állatokat nem képes fertőzni, ezért az emberi rühösség csak embertől kapható el. Jellemzője a bőr felszínén megjelenő, atkák által okozott mikroszkopikus méretű mechanikai károsodás (pl. bőrbe rágott járatok), valamint heves immunreakciók (heves viszketés, gyulladás stb.). Ezekhez másodlagos fertőzések is társulhatnak.

A fertőzése főként testi érintkezéssel terjed, például emberről emberre, kutyáról kutyára stb. Mivel a különböző rühatka fajok erősen gazdaspecifikusak, ezért az ember nem kaphatja el az állatok rühösségét. Állatokban a rühatka-fertőzések tünetmentesek is lehetnek.

Atkaölő (ún. acaricid) szerekkel gyógyítható.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. Kotlán S, Kobulej T 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
  • 2. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.