Prosztatagyulladás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A prosztatagyulladás (Prostatitis) a prosztata mirigy gyulladását jelenti. A prosztatagyulladás több típusát különböztetik meg. A gyulladás krónikus, akut, krónikus kismedencei gyulladásként diagnosztizálható.

Tünetek[szerkesztés]

A tünetek nehezen felismerhetők. A betegek általában deréktáji, alhasi, gáttáji, heretáji fájdalomról számolnak be. A gyulladás bizonyos esetekben lázzal jár, a vizelet véres lehet. Súlyosabb esetekben a vizeletben genny észlelhető. == A prosztatagyulladás mint kifejezés a legszigorúbb értelemben vett prosztata szövettani gyulladása. Mint minden gyulladás válasz egy fertőzésre, viszont ez a típusú gyulladás előfordulhat fertőzés nélkül is.

1999-ben a Cukorbetegek és Emésztési és Vesebetegségek Nemzetközi Intézete (NIDDK) egy új osztályozási rendszert dolgozott ki .[1][2]

Kategória Fájdalom? Baktériumok? Fehérvérsejtek? NIDDK
(Jelenlegi)
Leírás Meares / Stamey
(Régi)
I igen igen igen Akkut prosztatagyulladás Az akkut prosztatagyulladás egy bakteriális fertőzés, mely sürgős orvosi kezelést igényel. Akkut bakteriális prosztatagyulladás
II ± igen igen Krónikus bakteriális prosztatagyulladás Krónikus bakteriális prosztatagyulladás egy viszonylag ritka állapot, mint az időszakos húgyúti fertőzések. Krónikus bakteriális prosztatagyulladás
IIIa igen nem igen Gyulladásos CP/CPPS Krónikus prosztatagyulladás/Krónikus kismedencei fájdalom szindróma, a prosztatagyulladásnál megállapított diagnózisok 90%-95% a ,[3] régen úgy azonosították, mint Krónikus nem bakteriális prosztatagyulladás. Nem bakteriális prosztatagyulladás
IIIb igen nem nem Nem gyulladásos CP/CPPS Prostatodynia
IV nem nem igen Tünetmentes gyulladásos prostatitis Tünetmentes gyulladásos prostatitis a betegeknek nincsenek fájdalomra utaló panasza, de észlelhető fehérvérsejt emelkedés leukocytosis. A férfiak 6-19% nak a spermájában található genny, azonban tüneteket nem jelentkeznek.[4] (nincs)

1968-ban először Meares and Stamey álltotta fel a prosztatagyulladásra vonatkozó diagnosztikai rendszert .[5] Ezt a besorolást már nem használják.

A betegség okai[szerkesztés]

A prosztatagyulladás okai nem tisztázottak. A szakértők több okot is megjelöltek.

Bakteriális fertőzés: A gyulladás hátterében Enterobacterica és Enterococcusok baktériumok állnak. Ezek a baktériumok a bélflóránk része. A leggyakoribb baktérium, melyet kimutattak az a Escherichia coli baktérium, amit mindenki ismerhet. Azt valószínűsítik, hogy a prosztata nem megfelelő működése révén nem megfelelő váladékot termel, ennek következtében a baktériumok könnyedén elszaporodhatnak.

Vizelet visszaáramlása a prosztatába: Bizonyos feltételezések szerint a vizelet visszajutása a prosztatába okoz olyan problémát, mi gyulladáshoz vezet. Ezt a visszaáramlást okozhatják különböző kémiai anyagok, melyek egyben megbetegítik a prosztatát.

Az egyik legfőbb okként a stresszt tartják, mely erősen gyengíti a prosztata normális működését ezáltal nem megfelelő váladék termelése révén a baktériumok könnyen elszaporodnak benne ezzel gyulladást okozva.

A diagnózis felállítása[szerkesztés]

A fellépő tünetek változatossága miatt nehéz diagnosztizálni. Első lépésként fizikai vizsgálat révén állítja fel az orvos a diagnózist. Ezt követi a bakteriális tenyésztés. A probléma akkor lép fel, amennyiben a bakteriális tenyésztés nem jut eredményre. Ebben az esetben a kezelés akár 4 hétig is eltarthat.

A betegség kezelése[szerkesztés]

Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumok alkalmazását javasolják az orvosok. Ez a leggyakoribb eset. Akkut gyulladás esetén ez a kezelés több hétig is eltarthat. Krónikus gyulladás esetén az alfa-receptor-blokkolók amik beváltak a kezelés során. Az alternatív gyógymódok is arra az elvre építenek, mint a gyógyszeres kezelés. A medence tájékán lévő izmokat lazítják el. Hasznos lehet a meleg fürdő használata. Kerülni kell az alkohol és a savasító ételek fogyasztását. A gyógynövények használata is hasznos lehet, de elsősorban a prosztata egészségének megőrzésénél használatosak.

Kutatások[szerkesztés]

Kísérletek folynak a kisvirágú füzike antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálatára

Forrás[szerkesztés]

  1. Krieger JN, Nyberg L, Nickel JC (1999. július 1.). „NIH consensus definition and classification of prostatitis”. JAMA 282 (3), 236–7. o. DOI:10.1001/jama.282.3.236. PMID 10422990.  
  2. J. Curtis Nickel. Textbook of prostatitis. Taylor & Francis, 27–. o. (1999). ISBN 978-1-901865-04-2. Hozzáférés ideje: 2010. április 18. 
  3. Habermacher GM, Chason JT, Schaeffer AJ (2006). „Prostatitis/chronic pelvic pain syndrome”. Annu. Rev. Med. 57, 195–206. o. DOI:10.1146/annurev.med.57.011205.135654. PMID 16409145.  
  4. Korrovits P, Ausmees K, Mändar R, Punab M (2008. június 1.). „Prevalence of asymptomatic inflammatory (National Institutes of Health Category IV) prostatitis in young men according to semen analysis”. Urology 71 (6), 1010–5. o. DOI:10.1016/j.urology.2007.12.082. PMID 18455767.  
  5. Meares EM, Stamey TA (1968. március 1.). „Bacteriologic localization patterns in bacterial prostatitis and urethritis”. Invest Urol 5 (5), 492–518. o. PMID 4870505.