Meddőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A meddőség elsősorban azt jelenti, hogy egy személy biológiailag képtelen hozzájárulni a fogamzás folyamatához. A meddő szó vonatkozhat azon nők állapotára is, akik képtelenek végigvinni egy terhességet a szülésig. A meddőségnek sok oka lehet, s ezek közül némely orvosi beavatkozás nélkül is gyógyítható.

Minden nő, aki egyébként az ovuláció előtt és alatt fogamzóképes, a menstruációs ciklus fennmaradó részében természetes módon meddő. Ezen periódusok váltakozása felismerhető a cervixnyák, illetve a testhőmérséklet változásának megfigyelésével.

Definíció[szerkesztés]

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy párnál, melynek nőtagja 34 éven aluli, 12 hónapos védekezés nélküli közösülés után sem fogan meg gyermek. Egy pár meddőségének az oka lehet a férfi is és a nő is, de nem szükségszerű, hogy mindketten azok.

Meddőség[szerkesztés]

Az endokrinológusok és a meddőségre szakosodott orvosok szerint akkor beszélünk egy párnál meddőségről, ha:

  • A párnál – melynek nőtagja 34 éven aluli – 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogant megy gyermek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 12 hónapban állapította meg a teherbeesés alsó határát.[1]
  • A párnál 6 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogant meg gyermek, amennyiben a nő 35 év felett van. (A 35 év fölötti nőknél fennálló petesejtminőség-csökkenés igazolja a koralapú megkülönböztetést.)

Elsődleges és másodlagos meddőség[szerkesztés]

Elsődleges meddőségben szenvedő párról akkor beszélünk, ha még soha nem állt fenn fogamzás. Másodlagos meddőség esetén viszont egy régebbi fogamzás után - mely akár kihordott terhesség volt, akár vetéléssel végződött - nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem sikerül teherbe esni. Technikailag másodlagos meddőség nem áll fenn, ha a időközben partnercsere történt.

Előfordulás[szerkesztés]

Becslések szerint világszerte minden hetedik párnak gondot okoz a teherbe esés, s ez az arány független az ország fejlettségi szintjétől. Magyarországon 20%-os meddőségi arányról beszélnek a szakemberek. Ez körülbelül 200 000 párt jelent.[2]

Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy párnál 30-40%-ban a nő a gyermektelenség oka, és ugyanilyen arányban fordul elő, hogy a férfi meddő. Az esetek 20-25%-ában mindkét félnél találhatunk problémákat és nagyjából 10-15% közé esik azon szituációk száma, melyben megállapíthatatlan a meddőség oka.[3]

A nők a korral egyre kevésbé termékenyek. Egy 35 éves nőnek 94% az esélye, hogy rendszeres védekezésmentes szexuális élet mellett 3 év próbálkozás alatt teherbe esik. Ugyan ez az esély 38 éves nőnél már csak 77%. A férfiak esetében ez a tendencia kevésbé tisztázott.

Okok[szerkesztés]

Ez a rész a sterilitás véletlenszerű okaival foglalkozik. További információk a nemzést megakadályozó sebészeti technikákról: lásd sterilizáció.

Okok mindkét nemnél[szerkesztés]

A következő tényezők okozhatnak meddőséget úgy a férfiaknál, mint a nőknél:

Német tudósok számoltak be arról, hogy bizonyos adenovírusok szerepet játszhatnak a férfimeddőség kialakulásában,[5] bár egyébként nem ártalmasak.[6] Az olyan mutációk, melyek hátrányosan változtatják meg az emberi DNS-t, okozhatnak meddőséget, mivel az emberi test ily módon akadályozza meg a hibás DNS-ek öröklődését.

Női okok[szerkesztés]

A következő meddőségi okok csak nőknél fordulnak elő.

Ahhoz, hogy egy nő megtermékenyüljön, bizonyos dolgok meg kell történjenek: a közösülésnek nagyjából abban az időben kell lennie, amikor a petesejt kiszabadul a petefészekből, a petesejt- és spermaképző szerveknek optimális szinten kell működniük és a nőnek hormonálisan egyensúlyban kell lennie.

Néhány nő azért meddő, mert a petefészek nem elég érett és kiveti a petesejtet. Ebben az esetben szintetikus FSH injekcióval, vagy Clomid (klomifen-citrát) tablettával lehet ösztönözni a tüszőt, hogy éretté váljon (lásd: ovuláció indukció).

A nőket érintő problémák közé tartozik az endometriózis, illetve a sérült petevezető (amit okozhat fertőzés is, pl. a chlamydia).

Vannak egyéb tényezők is, amelyek ronthatják egy nő teherbe esési esélyeit: ilyenek a túlsúly, illetve a kóros soványság, de a nők termékenységi mutatója meredeken csökken 35 év fölött is. Néha több tényező együttesen is jelen lehet, van azonban, hogy a meddőség oka nem állapítható meg.

A női meddőség általános okai közé tartoznak:

Férfi okok[szerkesztés]

Férfiaknál a meddőség fő oka a spermiumok alacsony minőségével függ össze.

Kombinált meddőség[szerkesztés]

Az esetek egy részében a pár mindkét tagjánál előfordulhatnak meddőségi problémák és a terméketlenség oka ezen feltételek kombinációjában keresendő. Más esetekben az ok genetikai, vagy immunulógiai lehet, mivel a pár mindkét tagja külön-külön termékeny, de külső segítség nélkül együtt nem képesek a gyermeknemzésre.

Ismeretlen eredetű meddőség[szerkesztés]

A meddő párok 20%-a ismeretlen eredetű meddőségben szenved. Ezeknek az eseteknek a hátterében is valószínűleg valamilyen rendellenesség található, de ez a rendellenesség a mai vizsgálati módszerekkel nem megállapítható. A lehetséges okok: a petesejt nem az optimális időben szabadul ki a megtermékenyítéshez (lásd: LUF szindróma), vagy nem lép be a petevezetékbe, a hímivarsejtek nem képesek elérni a petesejtet, nem sikerül a megtermékenyítés, a petesejt beágyazódása sikertelen. Egyre inkább ismert, hogy a petesejt minősége nagyon fontos és ezért az idősebb korú nők esetében már nem képes sikeres megtermékenyülésre.

Vizsgálatok[szerkesztés]

Amennyiben mindkét fél fiatal és egészséges és már több mint 12 hónapja próbálkoznak sikertelenül a gyermeknemzéssel, jobb mielőbb felkeresni az orvost, hogy a lehetséges egészségügyi problémákat megtalálják. Az orvos javasolhat életmódbeli változtatásokat is, hogy a teherbe esés esélyét növeljék.

A 35 év fölötti nőknek ajánlott 6 hónap után felkeresni orvosukat, mivel a kor nagyban befolyásolhatja a kezelések kimenetét.

Az orvos elvégez pár vizsgálatot és adhat egy kórtörténetet. A pár is végeztethet néhány alapvető vizsgálatot,[7] hogy kiderüljön, miért nem esnek teherbe. Ha szükséges, az orvos beutalhatja mindkét felet egy meddőségi intézetbe, hogy elvégeztessenek pár specializált tesztet is. Ezek eredménye fogja befolyásolni, melyik a legjobb kezelés az eredmény elérése érdekében.

Kezelések[szerkesztés]

A meddőségi kezelések három csoportba oszthatók: orvosi, kiegészítő és alternatív módszerek. Néhány ezek közül összehangolható egyéb metódusokkal.

Otthoni értékelés[szerkesztés]

Mielőtt belekezdenének a drága termékenységi kezelésekbe sok nő és pár nézi végig az online forrásokat, hogy meghatározzák, mennyi esélyük van a teherbeesésre.

Orvosi eljárások[szerkesztés]

A meddőség orvosi kezelése általában termékenység elősegítő gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, sebészet, vagy ezek kombinációjának használatával történik. Ha a sperma jó minőségű és a női fél reprodukciós szervei rendben vannak (szabadon átjárható petevezeték, nincsenek összenövések, sebek), az orvos összeállíthat egy gyógyszeres petefészek-stimuláló eljárást. Adott esetben az orvos dönthet úgy, hogy a gyógyszeres kezelést kiegészíti egy inszeminációs (IUI) eljárással. Ebben az esetben a peteérés ideje alatt az orvos egy katéter segítségével vezeti be a spermiumokat a méhbe. Ezek a megtermékenyítő módszerek testen belül történnek.

Ha a hagyományos orvosi eljárások kudarcot vallottak, az orvos javasolhatja az in-vitro fertilizáció (IVF - közismert nevén a lombikprogram) megkezdését. Az IVF-et és az ehhez kapcsolódó technikákat (mint például az ICSI, ZIFT, GIFT, stb.) összefoglaló nevükön asszisztált reprodukciós technikáknak (ART) nevezik.

Az asszisztált reprodukciós technikák általában a petefészek stimulálásával kezdődnek, hogy ösztönözzék a petesejtek termelését. Stimuláció után az orvos sebészeti úton kivon egy vagy több petesejtet, majd laboratóriumi körülmények között befecskendezi azokat spermiummal, így hozva létre egy vagy több embriót. Ezek után a megtermékenyített petesejteket visszaültetik a méhbe. Ezt az eljárást embrió traszfernek hívják.

Kiegészítő és alternatív gyógymódok[szerkesztés]

Három olyan kiegészítő és alternatív meddőségi kezelés létezik, melyek tudományosan igazoltak és eredményeik megjelentek lektorált orvosi folyóiratokban.

  1. Csoportos pszichológiai terápia: 2000-ben egy Harvard Medical School tanulmány vizsgálta a csoportterápia lehetséges hatásait olyan meddő nőkön, akik már legalább egy éve sikertelenül próbálkoztak teherbe esni. Mindkét terápiás csoport - a támogató és a kognitív viselkedésterápiás csoport - statisztikailag jelentősen jobb teherbe esési arányt értek el, mint a kontroll-csoport.[8]
  2. Akupunktúra: Egy 2002-es német tanulmány[9] szerint az IVF embrió transzfer előtt és után 25 perccel végzett akupunktúra jelentősen megnöveli az IVF sikerességét.[10] 2006-ban a The University of South Australia által végzett tanulmány[11] kimutatta, hogy az akupunktúrás csoport esélyei a teherbe esésre másfélszer nagyobbak, mint a kontroll-csoporté, bár ez a szám statisztikailag nem szignifikáns. Bár az akupunktúra hatása az IVF-re továbbra is vitatéma, a tanulmány szerzői kijelentik, úgy tűnik, az akupunktúra biztonságos segítője lehet az in-vitro fertilizációnak.[11][12]
  3. Manuális fizioterápiás technika: A Wurn-technika egy manuális manipulatív fizioterápiás technika, mely egy 2004-es tanulmány[13] szerint növeli mind a természetes úton, mind az IVF-fel támogatott teherbe esés sikerességi arányát. Egy 2008-as tanulmány[14] szerint ez a technika újra megnyitja a petevezetéket és a blokkolt funkciókat is oldja. A terápia célja, hogy kezelje az összenövések által korlátozott szerveket és visszaadja a reprodukciós rendszer mozgékonyságát.[15]
  4. AVIVA - Hormontorna: Izraelből indult a 70-s években, kidolgozója nevével AVIVA (Gabriella Steiner[16]) fémjelezve, ez egy speciális torna, amely a hormonrendszert képes harmonizálni. Aktiválja a petefészek és a méh működését, erősíti a méh nyálkahártyát és képessé teszi a megtermékenyített petesejt beágyazódására. A férfiaknak kidolgozott gyakorlatok a hímivarsejtek számát és mozgási sebességét növelik a hormonális rendszer élénkítésével. A módszer alapja, a fokozott vérkeringés létrehozása a kismedencei szervek területén, így biztosítva a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és a hormonokat a szerveknek, ugyanakkor a vénás és nyirok keringés ingerlésével segítik a salakanyagok kiürítését.

A meddőség lelki okainak és következményeinek egyéni illetve páros kezeléséről ld. még A meddőség lelki vonatkozásai.

Turizmus[szerkesztés]

Lombikturizmus egy olyan utazást takar, melynek célja, hogy egy másik országban vegyék igénybe a meddőségi kezeléseket.[17] Ez az egészségügyi turizmus egyik formája. A lombikturizmus fő oka lehet az anyaország szigorúbb jogi szabályozása a kívánt eljárás esetében, illetve az alacsonyabb kezelési költségek.[18][19]

Etika[szerkesztés]

Számos etikai kérdés is felmerülhet a meddőséggel és kezelésével kapcsolatban:

  • A magas eljárási költségek teljesen kimeríthetik az adott pár pénzügyi lehetőségeit.
  • Számos vitát kavar, hogy nem kellene-e kényszeríteni az egészségügyi biztosítókat arra, hogy fedezzék a meddőségi kezeléseket.
  • Az egészségügyi források felhasználhatóak lennének más területen.
  • Azoknak lombikban megtermékenyített embrióknak jogi státusza, melyek nem lettek beültetve.
  • Sokan ellenzik a megtermékenyített, de be nem ültetett embriók megsemmisítését.
  • Az IVF és egyéb fertilizációs technikák sok esetben ikerszülést eredményeznek, amelyek növelik a koraszülés és egyéb egészségügyi problémák lehetőségét.
  • Vallások hozzáállása a meddőség és a mesterséges megtermékenyítés kérdéséhez.
  • A DNS Y-kromoszómájának hibája miatt létrejövő meddőség apáról fiúra öröklődik. Ha a természetes szelekció - az elsődleges hibajavító mechanizmus - ezen a módon akadályozza meg az Y-kromoszóma véletlenszerű mutációját, akkor a meddőségi kezelések azoknál a férfiaknál, akiknek spermája abnormális, továbbviszi a problémát a következő férfi-generációra, különösen az ICSI esetében.

Sok ország alkotott meg speciális keretrendszert a meddőségi kezelések etikai és szociális kérdéseinek szabályozására.

  • Az egyik legismertebb a HFEA – az Egyesült Királyság szabályozása a meddőségi kezelésekről és az embriókutatásról. 1991. augusztus 1-jén fogadták el a Mary Warnock által vezetett vizsgálóbizottság ajánlásai alapján.
  • A HFEA-hoz hasonló modell működik az Európai Unió számos országában. Minden országnak megvan a saját felelős szerve a meddőségi kezelések engedélyezésére és felügyeletére, melyek az EU előírásainak figyelembevételével működnek.[20] Magyarországon az ezzel kapcsolatos feladatokat az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága végzi.[21]

Pszichológiai hatások[szerkesztés]

A meddőség következményei sokfélék lehetnek, akár a társadalmi, akár az egyénre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Az asszisztált reprodukciós technikák fejlődése, mint például az IVF ugyan sok párnak nyújthat némi reményt, ahol a kezelés rendelkezésre áll, bár ezt korlátozza az egészségügyi ellátottság és a kezelések ára. Viszont ezek az orvosi megoldások akaratlanul figyelmen kívül hagyják a párok érzelmi reakcióit, melyek jelentkezhet szorongás, az irányítás elvesztésének érzése, megbélyegzettség, vagy akár a felnőttkori fejlődés pályájának megbomlása formájában.[22]

A meddőségnek lehetnek mélyreható pszichológiai hatásai is. A közösülés aktusa kiválthat szorongást és ironikus módon növelheti a szexuális diszfunkcióra való hajlamot.[23] Gyakran okoz családi viszályt a meddő pároknál, különösen amikor az orvosi utasítások végrehajtásának nyomása alatt vannak (Lásd: terminált együttlét). A teherbe esni kívánó nők olyan arányban kerülnek a klinikai depresszió állapotába, mint amilyen a szívbeteg, illetve arákos nők aránya.[24] A párok jelentős stresszel is szembesülhetnek az IVF ideje alatt.[25]

Az érzelmi nyomás és a párkapcsolati nehézségek jóval nagyobbak abban az esetben, amelyben a meddőség férfi oldalon jelentkezik.[26]

A lehetséges lelki okokról és következményekről ld. még A meddőség lelki vonatkozásai.

Szociális hatások[szerkesztés]

Számos kultúrában a nemzésre való képtelenséget megbélyegzik. Zárt társadalmi csoportokban a kiközösítés (vagy a pár azon érzése, hogy ők ki vannak közösítve) komoly szorongást, illetve csalódottságot okozhat. Néha a reakció a probléma totális elkerülése; főleg a középkorú férfiak reagálnak efféle módon.[27]

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Infertility című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

  1. Cooper TG, Noonan E, von Eckardstein S, et al. (2010). „World Health Organization reference values for human semen characteristics”. Hum. Reprod. Update 16 (3), 231–45. o. DOI:10.1093/humupd/dmp048. PMID 19934213.  
  2. A magyar párok ötöde meddőségi problémákkal küzd
  3. Mikor beszélünk meddőségről?. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  4. Brydøy M, Fosså SD, Dahl O, Bjøro T. (2007). „Gonadal dysfunction and fertility problems in cancer survivors.” (angol nyelven). Acta Oncol. 46 (4), 480-9. o. DOI:10.1080/02841860601166958. PMID 17497315.  
  5. http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn1483
  6. Virus linked to infertility”, BBC News, 2001. október 27. (Hozzáférés ideje: 2010. április 2.) 
  7. Meddőségi kivizsgálás
  8. A pszichoterápiás csoportbeli részvétel hatása a meddő nők fogamzóképességére[halott link]
  9. Paulus WE, Zhang M, Strehler E, El-Danasouri I, Sterzik K (2002. Apr). „Influence of acupuncture on the pregnancy rate in patients who undergo assisted reproduction therapy”. Fertil. Steril. 77 (4), 721–4. o. DOI:10.1016/S0015-0282(01)03273-3. PMID 11937123.  
  10. Archivált másolat. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
  11. ^ a b Smith C, Coyle M, Norman RJ (2006. May). „Influence of acupuncture stimulation on pregnancy rates for women undergoing embryo transfer”. Fertil Steril. 85 (5), 1352–8. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2005.12.015. PMID 16600225.  
  12. Stener-Victorin E, Humaidan P (2006. Dec). „Use of acupuncture in female infertility and a summary of recent acupuncture studies related to embryo transfer”. Acupunct Med 24 (4), 157–63. o. DOI:10.1136/aim.24.4.157. PMID 17264833.  [halott link]
  13. Wurn BF, Wurn LJ, King CR, et al. (2004). „Treating female infertility and improving IVF pregnancy rates with a manual physical therapy technique”. MedGenMed 6 (2), 51. o. PMID 15266276.  
  14. Wurn BF, Wurn LJ, King CR, et al. (2008). „Treating fallopian tube occlusion with a manual pelvic physical therapy”. Altern Ther Health Med 14 (1), 18–23. o. PMID 18251317.  
  15. Programozott nőgyógyászati rehabilitáció[halott link]
  16. Aviva Gabriella Steiner. www.thebigebook.eu. [2016. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  17. wordspy.com
  18. Termékenységi turizmus[halott link]
  19. Vegyen Ön is lombikbébit Magyarországról!. [2012. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
  20. EU Tissues and Cells directive. [2008. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 2.)
  21. ETT Humán Reprodukciós Bizottsága honlapja
  22. Cousineau TM, Domar AD. (2007). „Psychological impact of infertility”. Best Pract Res Clin Obstet Gynaecol. 21 (2), 293–308. o. DOI:10.1016/j.bpobgyn.2006.12.003. PMID 17241818.  
  23. Donor insemination Edited by C.L.R. Barratt and I.D. Cooke. Cambridge (England): Cambridge University Press, 1993. 231 pages., page 13, citing Berger (1980)
  24. Domar AD, Zuttermeister PC, Friedman R (1993). „The psychological impact of infertility: a comparison with patients with other medical conditions”. J Psychosom Obstet Gynaecol 14 Suppl, 45–52. o. PMID 8142988.  
  25. Beutel M, Kupfer J, Kirchmeyer P, et al. (1999. Jan). „Treatment-related stresses and depression in couples undergoing assisted reproductive treatment by IVF or ICSI”. Andrologia 31 (1), 27–35. o. DOI:10.1046/j.1439-0272.1999.00231.x. PMID 9949886.  [halott link]
  26. Donor insemination Edited by C.L.R. Barratt and I.D. Cooke. Cambridge (England): Cambridge University Press, 1993. 231 pages., page 13, in turn citing Connolly, Edelmann & Cooke 1987
  27. Schmidt L, Christensen U, Holstein BE (2005. Apr). „The social epidemiology of coping with infertility”. Hum Reprod. 20 (4), 1044–52. o. DOI:10.1093/humrep/deh687. PMID 15608029.  

További olvasmányok[szerkesztés]

  • Kőrösi Tamás. Lombikcsodák. Győr: Lilli Kiadó, 166. o. (2009). ISBN 978-963-9837-35-5 
  • Bencsik Andrea. Várva várt babák. Magyarország: Magánkiadás, 340. o. (2003). ISBN 978-963-4304-56-2 
  • Simó Tímea. Ha nem jön a baba. Magyarország: New Age Média 2000 Kft., 160. o. (2006). ISBN 963-873-2202 

További információk[szerkesztés]