Ugrás a tartalomhoz

Férfimeddőség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Férfimeddőségről abban az esetben beszélünk, ha egy férfi egy termékeny nőt nem tud teherbe ejteni. Azon párok esetében, akiknél elmarad a terhesség, 40-50%-ban a férfi a meddőség oka.[1][2][3] A férfimeddőség hátterében általában a spermium valamely hiányossága áll, mivel a férfitermékenység legjobb mérőszáma a spermiumok minősége.[4][5]

A csökkent megtermékenyítő képesség és a férfi meddőség növekvő problémája direkt kapcsolatot mutat a spermakép romlásával. Csak az utóbbi 30 évben a magyar férfiak spermaszáma a milliliterenkénti 73 millióról, 31 millióra esett vissza, csökkent az egy ejakulátumra eső sperma mennyiség és sok esetben a spermiumok mozgékonysága sem éri el a megtermékenyítéshez minimálisan szükséges értéket.

A férfimeddőséggel kapcsolatos tényezők:[6]

A kóros spermakép és a férfi meddőség hátterében legalább 50%-ban nem ökológiai vagy genetikai okok állnak, hanem a megváltozott életmód. A fokozódó oxidatív stressz mellett az átalakult étkezési szokások, a csökkenő ételminőség következtében fellépő mikrotápanyag, antioxidáns és vitamin hiánya közvetlen kapcsolatba hozható a megtermékenyítő képesség csökkenésével.

A férfi meddőségnek többnyire nincs semmilyen szembetűnő jele, normális a magömlés és a szexuális együttlét is. Épp ezért 35 éves kor alatt a férfi meddőség kérdésével csak akkor kell foglalkoznunk, ha egy év alatt rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális élet mellett sem következik be terhesség. Annak a valószínűsége, hogy a gyermeknemzés sikeres legyen, a kor előrehaladtával természetesen csökken. A férfi meddőség, 35 éves kor felett már minden 5 párból 1-et érinthet a statisztikák szerint, ezért fél év sikertelenség esetén is javallott a megkezdeni a kivizsgálást. A dohányzás akár 15%-kal is csökkenhet a spermakép minőségét, ráadásul a spermiumok nehezebben találnak el a petesejthez.

Here előtti tényezők

[szerkesztés]

A here előtti tényezők körébe tartoznak azok a körülmények, melyek meggátolják a herék egészséges működését, beleértve a nem megfelelő hormonális támogatást és a általános egészség megromlását:

Herékkel kapcsolatos tényezők

[szerkesztés]

A herékkel kapcsolatos tényezők arra utalnak, amikor a herék - megfelelő hormonális háttér mellett - nem megfelelő minőségű, vagy mennyiségű spermiumot termelnek:

Here utáni tényezők

[szerkesztés]

A here utáni tényezők csökkentik a férfiak nemzőképességét, mivel a spermaképződés után vannak hatással a nemzőszervekre, vagy az ejakulációnál okoznak problémát:

Spermaürülési zavarok miatti férfi meddőség

[szerkesztés]

A férfi meddőség 15%-át valamilyen ondóúti elzáródás okozza, ami miatt a spermiumok nem ürülnek megfelelően.

Férfi meddőség a spermium ellenes antitestek miatt

[szerkesztés]

A csökkent megtermékenyítő képesség és férfi meddőség 6%-a vezethető vissza erre az okra, amikor az antitestek miatt csökken a spermiumok mozgása és megtermékenyítő képessége.

Hormonális zavarok és a férfi meddőség

[szerkesztés]

A csökkent megtermékenyítő képesség és a férfi meddőség ezen esetében az agyban található agyalapi mirigy nem küld megfelelő "információt" a heréknek a spermiumok termelődéséhez. A hormonális okok miatti férfi meddőség nagyon ritka, 100 meddő férfiból mindössze egy érintett.

Szexuális problémák miatti férfi meddőség

[szerkesztés]

A nem megfelelő merevedés vagy magömlés miatti csökkent megtermékenyítő képesség, vagy a férfi meddőség általában 100 meddő férfiból mindössze egyet érint.

Ismeretlen okú férfi meddőség

[szerkesztés]

10 meddő férfiból 4 esetben nem lehet pontos okot találni a férfi meddőség hátterében. A tudomány mai állása szerint nem ismeretes a spermium termelődés és a férfi meddőség minden lépése.

Diagnózis

[szerkesztés]

A diagnózis kórtörténettel és fizikális vizsgálatokkal kezdődik, melyet akár a háziorvos, de leginkább egy férfimeddőségre szakosodott orvos (andrológus) végez el. Általában két különböző ondóvizsgálat szükséges. Az orvos előírhat vérvizsgálatot is, melyek a hormonproblémákat, az általános egészségi állapotot és az esetleges genetikai tényezőket hivatottak feltárni.

Kórtörténet

[szerkesztés]

A férfimeddőség értékesének sarokköve a kórtörténet. Meg kell vizsgálni, hogy mióta áll fönn meddőség, a jelenlegi és a korábbi partnerek esetleges terhességeit, illetve, hogy volt-e az illetőnek bármikor is problémája a közösüléssel.

A kórtörténetnek ki kell térnie a here és a pénisz sérüléseire (fizikális behatás, trauma, rejtettheréjűség), a gyulladásokra (mumpsz, heregyulladás, mellékheregyulladás), a környezeti tényezőkre (túlzott hőhatás, radioaktivitás),[13] a gyógyszerekre és a droghasználatra (anabolikus szteroidok, alkohol, dohányzás).

A szexuális szokások, a közösülések gyakorisága és időtartama, az óvszerhasználat és a korábbi partnerek termékenységi adatai mind jelentőséggel bírnak.

A libidó csökkenése, a fejfájások és a látászavarok egy esetleges agydaganat jelei lehetnek.

A régebbi orvosi vagy sebészeti beavatkozások feltárhatnak pajzsmiriggyel, illetve májjal kapcsolatos problémákat, cukorbetegséggel kapcsolatos idegrendszeri betegségeket (hólyag felé történő ejakuláció), radikális kismedencei vagy retroperitonealis műtéteket (elmaradó magömlés), vagy köldöksérvet (mely a herék csökkent vérellátását okozhatja).

A család kórtörténete feltárhat esetleges genetikai jellegű hibákat.

Fizikális vizsgálatok

[szerkesztés]

A meddő férfiak vizsgálatánál fontos, hogy megállapítsuk azokat az általános egészségügyi problémákat, amelyek összefüggésbe hozhatók a meddőséggel. Például meg kell állapítani, hogy kifejlődtek-e a férfiakra jellemző nemi jelleg jelei; a csökkent testszőrzet vagy mellnagyobbodás (gynecomastia) androgén-hiányra utalhat.

Általában a beteg teljesen levetkőzik és az orvos alaposan megvizsgálja a péniszt, a herezacskót, a heréket, a végbélnyílást és a végbelet.

A herezacskókat óvatosan kell megvizsgálni, miközben a beteg áll. Mivel a vizsgálatok fizikálisan és lelkileg is kellemetlenek lehetnek a férfiaknak, ezért olyan gyorsnak és hatékonynak kell lenniük, amennyire ez lehetséges.

A herék környékét is ki kell vizsgálni. A mellékherék a herék mögött oldalt helyezkednek el, lehetnek nyomásérzékenyek, vagy tartalmazhatnak cisztákat.

Ondóvizsgálat

[szerkesztés]

Ondóvizsgálatkor a minta mennyiségét, a spermiumok hozzávetőleges számát, mozgékonyságát és a normál morfológiájú spermiumok százalékos arányát vizsgálják. Ez a legáltalánosabb termékenységi vizsgálat.[14] Az ondó hiányosságai a következő kifejezésekkel vannak megkülönböztetve:

Ezek többféle kombinációja is előfordulhat (mint például Teratoasthenozoospermia, ami együttesen jelenti a spermiumok csökkent morfológiáját és mozgékonyságát). Az alacsony spermiumszám gyakran együtt jár a spermiumok mozgékonyságának elvesztésével és növeli a rendellenes morfológia esélyét, így az "oligoasthenoteratozoospermia" és az "oligospermia" kifejezések használhatók egymás szinonimáiként.

Vérvizsgálat

[szerkesztés]

Az általános hormonvizsgálat mellett el kell végezni az FSH- és a tesztoszteron-szint mérését is. Egy vérvizsgálatból kiderülhetnek egyéb genetikai eredetű meddőségi problémák is, mint például a Klinefelter-szindróma, az Y-kromoszóma mikrodeléció, vagy a cisztás fibrózis.

Megelőzés

[szerkesztés]

A következő stratégiák javasoltak a férfimeddőség megelőzésére:

  • a dohányzás mellőzése[15] mivel károsítja a sperma DNS-ét
  • minimális alkohol fogyasztás[16]
  • a herék túlzott hőtől való óvása[16]
  • a spermiumok száma csökken a napi gyakoriságú közösülés miatt,[16] viszont a túl ritka közösülés (10-14 napnál ritkábban) a spermiumok mozgékonyságára van negatív hatással[16]
  • az olyan sportok esetében, mint a baseball, labdarúgás, krikett, jégkorong, softball, paintball, rodeó, motokrossz, birkózás, az összes küzdősport, illetve minden olyan sportnál, melyben labda, kar, láb, könyök, vagy ütő érintkezhet az ágyékkal, érdemes védőeszközt, vagy szuszpenzort viselni a herék megóvása érdekében
  • a spermiumok egészséges kifejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű antioxidáns és mikrotápanyag tartalmú étrend kialakítása, melyek klinikailag igazoltan fokozzák a férfi megtermékenyítő képességet és az ondó mennyiséget

Kezelések

[szerkesztés]

A meddőségi kezelések aszerint változnak, hogy a férfinél milyen típusú a meddőséget állapítottak meg, illetve, mekkora százalékban vesztette el nemzőképességét. Továbbá fontos azt is figyelembe venni, hogy partnere mennyire termékeny.

Pre-testicular feltételeket gyakran lehet gyógyszeres eszközökkel és beavatkozásokkal kezelni.

A spermaképződés, (spermatogenezis) folyamata, amelynek során a herékben kialakulnak a spermiumok, hozzávetőleg három hónapig tart: 72 napon át fejlődnek, majd további 30 napon át érnek. Ez azt is jelent, hogy amennyiben a spermaképződés során probléma adódik, akkor legalább ennyi időt kell várni, hogy a sperma minőség és sperma mennyiség növelésére irányuló kezelés, változtatás meghozza a hatását. Következésképp, legalább 3 hónappal a tervezett megtermékenyítési kísérlet előtt érdemes tudatosan változtatni életvitelen, helytelen étkezési szokásokon és ajánlott a megfelelő mikrotápanyagok, antioxidánsok bevitele a sperma mennyiség növelése céljából. A vitaminháztartás feltöltése, a sperma növelés leghétköznapibb megoldása, mely klinikailag igazoltan, esettanulmányokkal alátámasztva alkalmas az oxidatív stressz és a helytelen tápanyagbevitel miatt fellépő férfi meddőség kezelésére.

Amikor a herék kapcsán merülnek fel problémák, a hagyományos gyógyszeres megközelítés nem működőképes. A szokásos megközelítések magukba foglalják a spermák felhasználását inszeminációhoz (IUI), in vitro fertilizációhoz (IVF), illetve intracitoplazmatikus spermium injekcióhoz (ICSI). IVF-ICSI esetén még kevés spermiumszám mellett is elérhető a terhesség.

Hereelzáródási problémák esetén szóba kerülhet sebészeti beavatkozás is, vagy IVF-ICSI. Ejakulációs tényezők esetén pedig akár gyógyszeres kezelés, akár IUI, vagy IVF a megoldás.

A clomiphene citrate, mely egy női meddőség kezelésében használatos gyógyszer, használati utasítástól eltérő alkalmazása ellenjavallt.[17] Az E-vitamin segít a stressz ellen, mely DNS-károsodást okozhat a spermiumokban és csökkenti a spermiumok mozgékonyságát. Egy hormon-antioxidáns kombináció megnövelheti a spermiumok számát és mozgékonyságát.[18]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Male_infertility című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  1. Men's Health - Male Factor Infertility. [2007. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 21.)
  2. Brugh VM, Lipshultz LI (2004). „Male factor infertility: evaluation and management”. Med. Clin. North Am. 88 (2), 367–85. o. DOI:10.1016/S0025-7125(03)00150-0. PMID 15049583.  
  3. Hirsh A (2003). „Male subfertility”. BMJ 327 (7416), 669–72. o. DOI:10.1136/bmj.327.7416.669. PMID 14500443. PMC 196399.  
  4. Cooper TG, Noonan E, von Eckardstein S, et al. (2010). „World Health Organization reference values for human semen characteristics”. Hum. Reprod. Update 16 (3), 231–45. o. DOI:10.1093/humupd/dmp048. PMID 19934213.  
  5. https://www.hazipatika.com/topics/meddoseg/articles/Ertektelen_spermiumok_vaktoltennyel_tuzelnek?aid=20100427130602 Archiválva 2011. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Értéktelen spermiumok - vaktölténnyel tüzelnek?
  6. http://www.old.sote.hu/htsz/pappgy.htm Archiválva 2011. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Férfimeddőség
  7. Leibovitch I, Mor Y (2005). „The vicious cycling: bicycling related urogenital disorders”. Eur. Urol. 47 (3), 277–86; discussion 286–7. o. DOI:10.1016/j.eururo.2004.10.024. PMID 15716187.  
  8. Sulfasazalinum (magyar nyelven)[halott link]
  9. http://www.genetikaegeszseg.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=63:a-ferfi-meddseg-oeroekletes-tenyezinek-kimutatasa-az-y-kromoszoma-vizsgalata-genetikai-diagnosztikaval&catid=49:jegyzetek&Itemid=76[halott link] Az Y-kromoszóma vizsgálata genetikai diagnosztikával
  10. Infertility in men. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 21.)
  11. Costabile RA, Spevak M (2001). „Characterization of patients presenting with male factor infertility in an equal access, no cost medical system”. Urology 58 (6), 1021–4. o. DOI:10.1016/S0090-4295(01)01400-5. PMID 11744480.  
  12. Masarani M, Wazait H, Dinneen M (2006). „Mumps orchitis”. Journal of the Royal Society of Medicine 99 (11), 573–5. o. DOI:10.1258/jrsm.99.11.573. PMID 17082302. PMC 1633545.  
  13. http://gyor.kaali.hu/k1.html Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Heretranszplantáció
  14. Fertility Testing
  15. Gaur DS, Talekar M, Pathak VP (2007). „Effect of cigarette smoking on semen quality of infertile men”. Singapore medical journal 48 (2), 119–23. o. PMID 17304390.  
  16. a b c d Speroff L, Glass RH, Kase NG. Clinical Endocrinology and Infertility, 6th Edition. Lippincott Williams and Wilkins, 1999, 1085. o. (1999). ISBN 0-683-30379-1 
  17. Pasqualotto FF, Fonseca GP, Pasqualotto EB. (2008). „Azoospermia after treatment with clomiphene citrate in patients with oligospermia.”. Fertil Steril. 2008 Nov;90(5):2014.e11-2. Epub 2008 Jun 16. 90 (5), 2014.e11–2. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2008.03.036. PMID 18555230.  
  18. Ghanem H, Shaeer O, El-Segini A. (2010). „Combination clomiphene citrate and antioxidant therapy for idiopathic male infertility: A randomized controlled trial.”. Fertil Steril 2010 May 1;93(7):2232-5. Epub 2009 Mar 6. 93 (7), 2232–5. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2009.01.117. PMID 19268928.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]