Pajzsmirigy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigyek elhelyezkedése a nyakon

A pajzsmirigy (glandula thyroidea) a légcső, ill. a gége előtt kétoldalt elhelyezkedő, lebenyekből álló, belső elválasztású mirigy.

Belső szerkezete[szerkesztés]

Az emberi pajzsmirigy tömege 20-40 gramm. Maximális fejlettségét a serdülőkorban éri el, a nőké valamivel nagyobb, mint a férfiaké. Idősebb korban csökken a nagysága. A szervet mikroszkopikus méretű üregek (tüszők) töltik ki, amelyek fehérjéhez kötött pajzsmirigyhormont, tireoglobulint tárolnak. Ezeket a kb. 0,3 mm átmérőjű üregeket igen gazdagon hálózzák be hajszálerek, ezért az egyik legjobb vérellátású szerveink közé sorolhatjuk. Két oldallebenyét középen egy szűkület (isthmus) köti össze. Az emberi szervezet legnagyobb belső elválasztású (endokrin) mirigye.

Működése[szerkesztés]

Működését az adenohipofízis által termelt hormon, a TSH irányítja. A tüszők falát alkotó mirigyhám tiroxint és trijód-tironint termel. Ezek általános hatású, a test egészére ható hormonok, fokozzák a mitokondriumok működését (tehát növelik az energiatermelést és az oxigénfogyasztást). Egyes fehérjék szintézisét serkentik a sejtekben. Nélkülözhetetlenek a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszeréhez. Fiatalkorban a tiroxinhiány súlyos szellemi-testi visszamaradottsághoz, kretenizmushoz vezet. A tiroxin és trijód-tironin működését akadályozhatja, ha a táplálékkal felvett jód mennyisége túl alacsony. Jódhiány esetén fellépő betegség az endémikus golyva. A szervezet jódtartalmának 25-30%-a a pajzsmirigyben található.

Kalcitonin[szerkesztés]

A pajzsmirigyhormont termelő sejtek között lévő parafollikuláris sejtek, amelyek csúcsa nem éri el a tüszőben tárolt „kolloidot”, vagy csoportosan a tüszők közötti kötőszövetben találhatók, egy peptidhormont, kalcitonint termelnek. Ez csökkenti a vérplazma kalciumion-koncentrációját, úgy, hogy serkenti a kalciumionok beépülését a csontokba. A parathormon antagonistája. Termelődését a vérplazma kalciumion-koncentrációjának növekedése serkenti.

Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis)[szerkesztés]

Tünetei:

  • hízás
  • hajhullás
  • testszőrzet elvesztése
  • bőrszárazság
  • fizikai és szellemi lelassulás
  • depresszió


Kezelése:

Hormonpótlással történik a kezelése, aminek következtében a tünetek pár hét alatt megszűnnek.

Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis)[szerkesztés]

Tünetei:

  • pajzsmirigy megnagyobbodása
  • kidülledő szemek
  • hajhullás
  • hajritkulás
  • korai őszülés
  • vérnyomás emelkedése
  • szapora szívműködés
  • bőr- és körömproblémák


Kezelése:

Pajzsmirigy hormonok termelődését gátló szerek alkalmazásával történik a kezelése. A tünetek a gyógyszerszedés megkezdését követő pár héten belül elmúlnak, a hajhullás megszűnik, később pedig a haj fokozatosan visszadúsul.

Radiojód pro és kontra[szerkesztés]

A jód 131-es sugárzó izotópja ugyanúgy beépül a pajzsmirigybe, mint az inaktív. Ez nukleáris baleset vagy atombomba-robbantás esetén jelentősen megemeli az annak kitett személyek rosszindulatú pajzsmirigydaganata keletkezési valószínűségét. Ugyanakkor rákos pajzsmirigy eltávolítása után, terápiás céllal meg éppenséggel adagolják a kívánatos további sejtroncsolás céljából.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ganong, William F. : Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó, 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Horváth Csaba ed.: Endokrinológia (Melania Kiadó Kft., 2002) ISBN 963-910-663-1
  • Kesztyűs Loránd: Kórélettan (Medicina Kiadó, 1975) ISBN 963-240-016-X
  • Went István: Élettan (Medicina Kiadó, 1962)

További információk[szerkesztés]