Tesztoszteron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Testosteron.svg
Testosterone-from-xtal-3D-balls.png
Tesztoszteron
IUPAC-név
(8R,9S,10R,13S,14S,17S)- 17-hidroxi-10,13-dimetil- 1,2,6,7,8,9,11,12,14,15,16,17-dodekahidrociklopenta[a]fenantrén-3-on
Kémiai azonosítók
CAS-szám 58-22-0,
57-85-2 (propionát észter)
PubChem 6013
ChemSpider 5791
ATC kód G03BA03
SMILES
C[C@]43CCC(=O)\C=C4\CC[C@@H]1[C@@H]3CC[C@]2(C)[C@@H](O)CC[C@@H]12
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C19H28O2
Moláris tömeg 288,42 g/mol
Megjelenés fehér kristály
Olvadáspont 155–156 °C
Fajlagos forgatóképesség [α]D +110,2°
Termokémia
Égés standard-
entalpiája
ΔcHo298
−11080 kJ/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság alacsony (due to extensive first pass metabolism)
Metabolizmus máj, here és prosztata
Biológiai
felezési idő
2-4 óra
Kiválasztás vizelet (90%), széklet (6%)
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule III (USA)
Schedule IV (Kanada)
Terhességi kategória X (USA), teratogén hatású
Alkalmazás intramuszkuláris injekció, transzdermális (krém, gél vagy tapasz), sub-'Q' pellet

A tesztoszteron a legfontosabb férfi nemi hormon. A férfi szervezet a tesztoszteront a herék Leydig-sejtjei állítják elő koleszterinből, míg a nők szervezete a petefészekben és a mellékvesékben termel minimális mennyiségű tesztoszteront. A férfihormonok a női hormonokkal (ösztrogén és progeszteron) együtt a petefészekben és a mellékvesékben képződnek. Szükség van rájuk a haj, a szőrzet kialakulásához, csak a nőknek sokkal kisebb dózisban, mint a férfiaknak.

A tesztoszteron név a latin testis (here) és a görög sztereosz (στέρεος = kemény, merev, szilárd) összevonásából keletkezett.[1]

Hatásai[szerkesztés]

A tesztoszteron felelős a magzati (Wolff-cső = ductus mesonephricus fenntartása), kisgyermekkori és pubertáskori férfi nemi jelleg (a szőrnövekedés stimulációja, a mutálás, a libidó, izomtömeg kialakításában, a jó közérzet és az erekció képességének fenntartásához szükséges) kialakításáért, és azt követően a maszkulin fenotípus és az androgén hormonoktól függő funkciók (pl. spermatogenezis, járulékos nemi mirigyek) fenntartásáért. Ezen kívül funkciókat lát el például a bőrben, az izomzatban, a csontokban, a vesében, a májban, a csontvelőben és a központi idegrendszerben.

A herék által kiválasztott endogén androgének, elsősorban a tesztoszteron és fő metabolitja, a dihidrotesztoszteron (DHT) a felelős. Általános hatással vannak az anabolizmusra, befolyásolják a vázizomzat fejlődését és a testzsír eloszlását, csökkentik a nitrogén, a nátrium, a kálium, a klór, a foszfát és a víz vizeletben történő kiválasztását. A tesztoszteron nem befolyásolja a herék fejlődését, de csökkenti a gonadotropin kiválasztását az agyalapi mirigyben.

A tesztoszteron bizonyos célszervekre gyakorolt hatása a tesztoszteronnak ösztradiollá történő perifériás transzformációja után jelentkezik, ami ezt követően az ösztradiol-receptorokhoz kötődik a célsejt sejtmagjában, például az agyalapi mirigyben, a zsírszövetekben, az agyban, a csontszövetekben.

Ritkán bár, de előfordul, hogy a női szervezet a normálisnál több tesztoszteront termel. Ez komoly szőrtüszőgyulladáshoz (akné), az arcszőrzet megszaporodásához, testtömeg-növekedéshez, idült nyugtalansághoz és fokozott támadási hajlamhoz vezet.

Referenciaértékek vérben[szerkesztés]

Férfiak esetén[szerkesztés]

A normál szint 10–28 nmol/l. Az emelkedett tesztoszteronszint okai (a lista nem teljes):

A csökkent szint egyik oka lehet doppingszerek használata.

Nők esetén[szerkesztés]

A normál szint

  • aktív korban: 0,2–2,9 nmol/l
  • menopausa után: 0,2–1,4 nmol/l

Érdekesség[szerkesztés]

A grenoble-i egyetem kutatóinak laboratóriumi vizsgálatai szerint a magas tesztoszteronszinttel rendelkező férfiak inkább kedvelik az ételekben a csípős ízeket. A kutatók hozzáteszik, hogy az összefüggés nem feltétlenül jelent ok-okozati viszonyt, de valamilyen kapcsolatot jelez a két dolog között.[2][3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 139. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Hombres, ¿a mayor picor más testosterona? 2014-12-17
  3. Some like it hot: Testosterone predicts laboratory eating behavior of spicy food Physiology & Behavior (Impact Factor: 3.16). 12/2015; 139:375-377. DOI: 10.1016/j.physbeh.2014.11.061

Források[szerkesztés]

  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 439. o.  
  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1973. 4 kötet., 587–588. o.  
  • Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 2 kötet., 589–591. o. ISBN 963 240 021 6  
  • Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 802. o. ISBN 963-19-2784-9  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 604–605. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • Bevezetés a laboratóriumi medicinába. Szerkesztette Szabó Antal és Vásárhelyi Barna. 2., bővített kiadás. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2015. 326–327. o. ISBN 978 963 331 336 7  
  • Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 426–434. o. ISBN 978 963 9879 56 0  
  • Ádám–Dux–Faragó–Fésüs–Machovich–Mandl–Sümegi: Orvosi biokémia. (hely nélkül): Medicina Könyvkiadó Zrt. 2006. 216–217. o. ISBN 963-242-902-8  

További információk[szerkesztés]