Gonadotropinfelszabadító hormon
A gonadotropinfelszabadító hormon (más néven gonadoliberin, follikuluszstimuláló hormont felszabadító hormon; a gyógyszerészetben gonadorelin; angol rövidítéssel GnRH) a hipotalamusz által termelt peptidhormon, amely az agyalapi mirigy elülső mirigyében elősegíti a follikuluszstimuláló hormon és a luteinizáló hormon kiválasztását.
Szerkezete[szerkesztés]
A gonadotropinfelszabadító hormon egy rövid, tíz aminosavból álló peptid. A molekula szerkezetét 1977-ben határozta meg Roger Guillemin és Andrew Schally:[1]
Érdekessége, hogy nem csak a fehérjék építőköveiként használt 20 aminosavból áll, hanem a C-terminuson a glutaminsav ciklikus származékát, a piroglutamátot tartalmazza.
A GnRH egy 92 aminosavas prekurzor fehérje szétvágásából származik. A prekurzor génje (a GNRH1) a 8. kromoszómán található.
Funkciója[szerkesztés]
A hipotalamuszban szintetizált GnRH a vérárammal az agyalapi mirigyhez kerül. Itt a gondatrop sejtek felszínén található a receptora. A gonadotropinfelszabadító hormon-receptor a többi receptorhoz hasonlóan egy hét transzmembrán doménnel rendelkező, G-proteinhez kapcsolódó fehérje, amely a hormonmolekula megkötése után a protein-kináz C-n keresztül aktiválja a luteinizáló (LH) és a follikuluszstimuláló hormonok (FSH) génjeit. A GnRH néhány perc alatt lebomlik.
Az általa aktivált két hormon alapvetően a menstruációs ciklust és a tesztoszterontermelést szabályozza, így a GnRH szintje gyerekkorban nagyon alacsony, szintézise a serdülőkorban indul meg. A luteinizáló és follikuluszstimuláló hormonok mennyisége nőkben nem állandó, hanem a ciklus közepén hirtelen megnő; a reprodukciós szervek működéséhez alapvető fontosságú, hogy a GnRH ezt az impulzust meg tudja indítani. Terhesség esetén a GnRH-ra már nincs szükség.
Maga a GnRH is valamennyi gerinces állat esetében impulzusszerűen szekretálódik a hipotalamuszból; ezt a folyamatot a női és férfi nemi hormonok szabályozzák. A kis gyakoriságú impulzusok a follikuluszstimuláló hormon szintézisét indítják be, míg a gyakoribbak egy-az egy arányban a luteinizáló hormonét.[2] Férfiakban az impulzusok között eltelő idő nagyjában azonos, míg nőknél a peteérés előtt tapasztalható egy jókora GnRH-löket.[3]
A GnRH-t az agyon kívül más szervekben is megtalálták, de itteni szerepei nem világosak. Génje feltehetően aktiválódik a méhlepényben és a nemi szervekben, de az emlő, a petefészek, a prosztata és a méh tumorjaiban is.[4] Módosított, szintetikus analógját, a leuprolidot emlőrák, endometriózis, prosztatakarcinóma kezelésére használják.
Mivel a GnRH a peteérést, illetve a tesztoszterontermelést szabályozza, a különféle állatfajokban beinjeckiózása udvarlási viselkedést, erőteljes territorialitást vagy egyéb reprodukcióval kapcsolatos viselkedést vált ki. Bölcsőszájú halaknál a rangsorban domináns egyedekben magasabb a GnRH-szint.[5]
Kóroki szerepe[szerkesztés]
A hipotalamusz alulműködése, sérülése vagy tumora megzavarhatja a hormonképződést. A magas prolaktinszint csökkenti a GnRH-aktivitást; ezzel szemben a magas inzulinkoncentráció növeli az impulzushatást és rendellenes LH- és FSH-aktivitáshoz vezet (amint az a policisztás petefészek szindrómában megfigyelhető). A serdülés elmaradásával járó Kallmann-szindrómában örökletesen nincs GnRH-termelődés.
Az állatgyógyászatban a hormon természetes formáját a szarvasmarha petefészekcisztáinak kezelésére alkalmazzák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1977. www.nobelprize.org . Nobel Media AB 2014. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
- ↑ (1997. április 1.) „Role of gonadotropin-releasing hormone pulse frequency in differential regulation of gonadotropins in the gilt”. Biology of Reproduction 56 (4), 1012–9. o. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1095/biolreprod56.4.1012. PMID 9096885. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
- ↑ Gonadotropin-releasing Hormone (GnRH) and the GnRH Receptor (GnRHR). The Global Library of Women's Medicine , 2013 [2016. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3843/GLOWM.10285. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
- ↑ (1999) „Luteinizing hormone-releasing hormone analogs: their impact on the control of tumorigenesis”. Peptides 20 (10), 1247–62. o. DOI:10.1016/S0196-9781(99)00130-8. PMID 10573298.
- ↑ (2013. január 1.) „Social status, breeding state, and GnRH soma size in convict cichlids (Cryptoheros nigrofasciatus)”. Behavioural Brain Research 237, 318–24. o. DOI:10.1016/j.bbr.2012.09.023. PMID 23000535.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gonadotropin-releasing hormone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
