Kolecisztokinin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A gyomorsavkiválasztás szabályozása

A kolecisztokinin (rövidítve CCK; jelentése epehólyagmozgató) egy emésztőrendszeri peptidhormon, amelynek elsődleges funkciója, hogy elősegítse a zsírok és fehérjék emésztését. A korábban pankreoziminnek is nevezett peptid a nyombél enteroendokrin sejtjeiben képződik.[1] és hatására a hasnyálmirigyből emésztőenzimek, az epehólyagból pedig epe szabadul fel. Csökkenti az étvágyat is.

Szerkezete[szerkesztés]

A kolecisztokinin génje, a CCK a 3. kromoszómán található. A prekurzor fehérje utólagos módosításokon megy át, ennek hatására több, különböző hosszúságú, aktív kolecisztokinin-molekula jön létre: a CCK58, CCK33, CCK22 és CCK8, ahol a szám a peptidet alkotó aminosavak számát jelenti. Szerkezetében nagyon hasonlít a szintén az emésztést befolyásoló gasztrinra, a C-terminus felőli öt aminosavban megegyeznek. A C-terminus felőli 7. tirozin aminosavhoz szulfátcsoport kapcsolódik: ez létfontosságú ahhoz, hogy a hormon kapcsolódni tudjon a receptorához. Előfordulnak szulfátmentes kolecisztokininek is, de azok nem képesek aktiválni a receptort.[2]

Funkciója[szerkesztés]

A kolecisztokinin az emésztés folyamatát és az étvágyat befolyásolja. A vékonybél (ezen belül a nyombél és az éhbél) enteroendkrin sejtjei, az ún. I-sejtek, az enterális idegrendszer neuronjai és az agy termeli. Szekrécióját legnagyobb mértékben a vékonybélbe lépő gyomortartalom zsírsav és aminosav összetevői indukálják, kisebb részben pedig a bélnyálkahártya sejtjei által termelt kolecisztokinin-felszabadító peptid, a hasnyálmirigy acináris sejtjei termelt monitor peptid és a bolygóideg paraszimpatikus idegvégződésein felszabaduló acetilkolin is aktiválja.

A kolecisztokinin csökkenti a gyomorkiürülés sebességét és visszafogja a gyomorsav termelődését. Hatására a hasnyálmirigy acináris sejtjei emésztőenzimekben gazdag szekrétumot választanak ki. Ezek az enzimek meggyorsítják a bélben a zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontását. Amint ezen tápanyagok elfogynak a bélűrben, a hormontermelés is mérséklődik. A kolecisztokinin kibocsátását gátolja még a szomatosztatin és a hasnyálmirigy-peptid. Az acináris sejtek által elválasztott fehérjebontó tripszin enzim lebontja a kolecisztokinin-felszabadító proteint és a monitor proteint, negatív visszacsatolással csökkentve a kolecisztokinin és azon keresztül a saját szintjét is.

A hormon elősegíti az epe termelődését és az epehólyag kiürülését. Utóbbiban mind a hólyag összehúzódásait, mind az Oddi-záróizom elernyedését indukálja; ezáltal az epe az epehólyagból a vékonybélbe áramlik.

Idegrendszeri hatása[szerkesztés]

Az agyban is megtalálható receptorain keresztül a kolecisztokinin pozitív hatással van a jóllakottságérzetre. Egyes források szerint mestersége beadása hányingert és szorongást is okoz, bár a különböző hosszúságú CCK-knak változó a hatása.[3] Az éhségérzet csökkentését feltehetően a gyomor kiürülésének lassításával éri el.[4]

A kolecisztokinin stimuláló hatással van a bolygóidegre; ezt a hatást a kapszaicin gátolja.[5] A stimulációs effektus kioltja az "éhséghormon", a ghrelin gátlóhatását az idegen.[6] A mesterséges, négy aminosavból (Trp-Met-Asp-Phe-NH2) álló CKK-4 szorongást idéz elő, amit a pánikrohamok elleni gyógyszerek kutatásában is felhasználnak.[7] Egy vizsgálat szerint a kolecisztokininnek szerepe lehet a Parkinson-kórban tapasztalt hallucinációk előidézésében.[8]

A hormonnak két receptora van: a kolecisztokinin A receptor a hasnyálmirigy acináris sejtjeiben, a B pedig az agyban és a gyomorban található. A B receptor a gasztrint is képes megkötni, amely a gyomorsav termelését segíti elő.[9][10][11]

Kimutatták, hogy a kolecisztokinin kapcsolatba léphet az orexintermelő (az orexin az étvágyat és az alvást szabályozó neuropeptid) idegsejtekkel,[12] így közvetetten hatással lehet az alvás-ébrenlét ciklusra.[13]

Egy vizsgálat szerint a kolecisztokinin fontos szerepet játszhat az idegrendszer opiátokhoz (morfium, heroin) való hozzászokásában és legalább részben felelős a megvonás során jelentkező fájdalomérzet-túlérzékenység kiváltásáért.[14][15]

A nagy molekulasúlyú kolecisztokinin nem képes áthatolni a vér-agy gáton, de az agytörzs és a hipotalamusz egyes része kívül esnek a gáton.

Források[szerkesztés]

  1. Cholecystokinin. Colorado State University, 2001. január 28. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
  2. (2014) „Measurement of nonsulfated cholecystokinins”. Scand. J. Clin. Lab. Invest. 74 (5), 424–31. o. DOI:10.3109/00365513.2014.900695. PMID 24734780.  
  3. (1998) „Untangling the effects of hunger, anxiety, and nausea on energy intake during intravenous cholecystokinin octapeptide (CCK-8) infusion”. Physiol. Behav. 65 (2), 303–10. o. DOI:10.1016/S0031-9384(98)00169-3. PMID 9855480.  
  4. (1987) „Proglumide, a cholecystokinin antagonist, increases gastric emptying in rats”. Am. J. Physiol. 252 (2 Pt 2), R353-60. o. PMID 3812772.  
  5. (1998. július 1.) „Neural injury, repair, and adaptation in the GI tract. II. The elusive action of capsaicin on the vagus nerve”. Am. J. Physiol. 275 (1 Pt 1), G8-13. o. PMID 9655678.  
  6. (2005. március 1.) „CCK inhibits the orexigenic effect of peripheral ghrelin”. Am. J. Physiol. Regul. Integr. Comp. Physiol. 288 (3), R751-8. o. DOI:10.1152/ajpregu.00094.2004. PMID 15550621.  
  7. (1993. július 1.) „Neurobiological investigations into the role of cholecystokinin in panic disorder”. J Psychiatry Neurosci 18 (4), 178–88. o. PMID 8104032.  
  8. (2003. június 1.) „Cholecystokinin, cholecystokinin-A receptor and cholecystokinin-B receptor gene polymorphisms in Parkinson's disease.”. Pharmacogenetics 13 (6), 365–9. o. DOI:10.1097/00008571-200306000-00008. PMID 12777967.  
  9. (2005. január 1.) „Distinct molecular mechanisms for agonist peptide binding to types A and B cholecystokinin receptors demonstrated using fluorescence spectroscopy”. J. Biol. Chem. 280 (2), 1044–50. o. DOI:10.1074/jbc.M409480200. PMID 15520004.  
  10. (2004. március 1.) „In vitro and in vivo evaluation of 111In-DTPAGlu-G-CCK8 for cholecystokinin-B receptor imaging”. J. Nucl. Med. 45 (3), 485–94. o. PMID 15001692.  
  11. (2003. május 1.) „Identification of tyrosine 189 and asparagine 358 of the cholecystokinin 2 receptor in direct interaction with the crucial C-terminal amide of cholecystokinin by molecular modeling, site-directed mutagenesis, and structure/affinity studies”. Mol. Pharmacol. 63 (5), 973–82. o. DOI:10.1124/mol.63.5.973. PMID 12695525.  
  12. (2005. augusztus 1.) „Cholecystokinin activates orexin/hypocretin neurons through the cholecystokinin A receptor”. J. Neurosci. 25 (32), 7459–69. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.1193-05.2005. PMID 16093397.  
  13. Kapas, Levente (2010), Metabolic signals in sleep regulation: the role of cholecystokinin, University of Szeged, <http://www.phd.szote.u-szeged.hu/Elmeleti_DI/Disszertaciok/2010/de_Levente_Kapas.pdf>
  14. (2000) „Acute tolerance to continuously infused alfentanil: the role of cholecystokinin and N-methyl-D-aspartate-nitric oxide systems”. Anesth. Analg. 91 (1), 110–6. o. DOI:10.1097/00000539-200007000-00021. PMID 10866896.  
  15. (2007) „Activation of spinal cholecystokinin and neurokinin-1 receptors is associated with the attenuation of intrathecal morphine analgesia following electroacupuncture stimulation in rats”. J. Pharmacol. Sci. 104 (2), 159–66. o. DOI:10.1254/jphs.FP0070475. PMID 17558184.  

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cholecystokinin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.