Acetilkolin
Megjelenés
Ellenőrzött
| Acetilkolin | |
| IUPAC-név | |
| 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánaminium | |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 187 |
| ChemSpider | 182 |
| EINECS-szám | 200-128-9 |
| DrugBank | EXPT00412 |
| KEGG | C01996 |
| ChEBI | 15355 |
| ATC kód | S01EB09 |
| Gyógyszer szabadnév | acetylcholine |
| Gyógyszerkönyvi név | Acetylcholini chloridum |
| InChIKey | OIPILFWXSMYKGL-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 1764436 |
| Gmelin | 326108 |
| UNII | N9YNS0M02X |
| ChEMBL | CHEMBL667 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C7H16NO2 |
| Moláris tömeg | 146,21 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biológiai felezési idő |
kb. 2 perc |
Az acetilkolin, röviden ACh (CH3COOCH2CH2N+(CH3)3) az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula. Mind a perifériás, mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagként működik, sok fajban, köztük az emberben is. Az acetilkolin az autonóm ganglionok neurotranszmittere.
Kémia
[szerkesztés]Az acetilkolin az ecetsav és a kolin észtere (2-acetoxi-N,N,N-trimetil-etán-aminium). Elsőként Henry Hallett Dale azonosította 1914-ben a szívre gyakorolt hatását. Otto Loewi állapította meg róla, hogy neurotranszmitter, aki először a vagusstoff nevet adta neki, mivel a bolygóidegből (nervus vagus) választódik ki.
1936-ban mindketten Nobel-díjat kaptak munkájukért.
Források
[szerkesztés]- William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5
- Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978-963-226-293-2
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6