Kolin (vegyület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kolin
Choline-skeletal.svg
Choline-cation-3D-balls.png
IUPAC-név 2-hidroxi-N,N,N-trimetiletánaminium
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H14NO+
Moláris tömeg 104,173 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kolin egy vízben oldódó szerves vegyület, mely az emberi szervezetben többféle szerepet is játszik. Esszenciális tápanyag,[1] mert bár testünk képes előállítani, a szükséges mennyiség biztosításához a táplálékkal is be kell vinni.[2]

Funkciói[szerkesztés]

A sejtmembránok alkotóelemeként, a lipidek szállításában, valamint az idegsejt és izmok közötti ingerületátvitelben játszik fontos szerepet.

A sejtmembránok felépítésében foszfatidilkolin formájában vesz részt. A kolin foszfátésztere a foszfokolin, mely glicerinnel és zsírsavakkal trigliceridet; foszfatidilkolint alkot. A sejtmembránokban fontos szerepet betöltő foszfolipidek körülbelül felét[3] különböző foszfatidilkolin vegyületek alkotják.[2][4]

Az idegsejtek és izmok közötti ingerületátvitelben az ecetsavval képzett észtere, az acetilkolin játszik kulcsszerepet. Az acetilkolin az idegsejtben keletkezik ecetsavból és kolinból a kolin-acetiláz enzim segítségével. Az acetilkolin – kijutva az idegsejtből a sejtek közti szinaptikus résbe – az izomsejten található acetilkolin-receptorokat aktiválja, megvalósítva ezzel az ingerületátvitelt. Az acetilkolint az acetilkolin-észteráz bontja vissza ecetsavra és kolinra. Ez a fajta ingerületátvitel a kolinerg-transzmisszió.[5]

Táplálkozás[szerkesztés]

Legnagyobb mennyiségben a tojássárgája tartalmazza, ezt követik a hús és a hal, a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök, végül kis mennyiségben a zsírok és olajok.[2]

Tápanyagforrás (100 g) Mennyiség (mg)[6]
Tojássárgája, nyersen 820
Kaviár 491
Marhamáj 418
Szójalecitin-olaj 350
Csirkemáj 327
Tükörtojás 317
Főtt tojás 294
Füstölt lazac 224
Szójaliszt 192
Búzacsíra 179
Zöldborsó, nyersen 157
Pörkölt szójabab 124
Csirkemell 111
Csicseriborsó 99

Megfelelő napi beviteli értékek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nyomán:[2]

csoport mg/nap
7–11 hónap 160
1–3 év 140
4–6 év 170
7–10 év 250
11–14 év 340
15–17 év 400
Felnőttek 400
Várandós nők 480
Szoptató anyák 520

Felfedezése[szerkesztés]

Adolph Strecker fedezte fel 1862-ben, amikor epéből kinyert lecitint hevítve egy új nitrogéntartalmú vegyületre lett figyelmes. A vegyületnek az epe görög elnevezése (χολή kolí) után adta a kolin nevet.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zeisel SH, Da Costa KA, Franklin PD, Alexander EA, Lamont JT, Sheard NF, Beiser A (1991). „Choline, an essential nutrient for humans”. FASEB journal. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.)  
  2. a b c d Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság: Dietary Reference Values for choline. (angolul) EFSA Journal, (2016. ápr. 21.) doi Hozzáférés: 2018. szept. 5.
  3. Steven H. Zeisel. „Choline: Critical Role During Fetal Development and Dietary Requirements in Adults”. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.)  
  4. Tayebati SK, Marucci G, Santinelli C, Buccioni M, Amenta F. „Choline-Containing Phospholipids: Structure-Activity Relationships Versus Therapeutic Applications”. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.)  
  5. Gyires Klára – Fürst Zsuzsanna: A farmakológia alapjai. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011. Hozzáférés: 2018. szept. 5.  
  6. Food Composition Databases. (angolul). United States Department of Agriculture (Hozzáférés: 2018. szept. 5.)
  7. Steven H. Zeisel (2012. november 26.). „A brief history of choline” (angol nyelven). Annals of Nutrition & Metabolism. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 5.)  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]