Kolin (vegyület)
| Kolin | |||
 | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | 2-hidroxi-N,N,N-trimetiletánaminium | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 305 | ||
| ChemSpider | 299 | ||
| EINECS-szám | 200-535-1 | ||
| DrugBank | DB00122 | ||
| KEGG | D07690 | ||
| ChEBI | 15354 | ||
| InChIKey | OEYIOHPDSNJKLS-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1736748 | ||
| Gmelin | 324597 | ||
| UNII | N91BDP6H0X | ||
| ChEMBL | CHEMBL920 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H14NO+ | ||
| Moláris tömeg | 104,173 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kolin egy vízben oldódó szerves vegyület, mely az emberi szervezetben többféle szerepet is játszik. Esszenciális tápanyag,[1] mert bár testünk képes előállítani, a szükséges mennyiség biztosításához a táplálékkal is be kell vinni.[2]
Funkciói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sejtmembránok alkotóelemeként, a lipidek szállításában, valamint az idegsejt és izmok közötti ingerületátvitelben játszik fontos szerepet.
A sejtmembránok felépítésében foszfatidilkolin formájában vesz részt. A kolin foszfátésztere a foszfokolin, mely glicerinnel és zsírsavakkal trigliceridet; foszfatidilkolint alkot. A sejtmembránokban fontos szerepet betöltő foszfolipidek körülbelül felét[3] különböző foszfatidilkolin vegyületek alkotják.[2][4]
Az idegsejtek és izmok közötti ingerületátvitelben az ecetsavval képzett észtere, az acetilkolin játszik kulcsszerepet. Az acetilkolin az idegsejtben keletkezik ecetsavból és kolinból a kolin-acetiláz enzim segítségével. Az acetilkolin – kijutva az idegsejtből a sejtek közti szinaptikus résbe – az izomsejten található acetilkolin-receptorokat aktiválja, megvalósítva ezzel az ingerületátvitelt. Az acetilkolint az acetilkolin-észteráz bontja vissza ecetsavra és kolinra. Ez a fajta ingerületátvitel a kolinerg-transzmisszió.[5]
Táplálkozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legnagyobb mennyiségben a tojássárgája tartalmazza, ezt követik a hús és a halak, a teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök, végül kis mennyiségben a zsírok és olajok.[2]
| Tápanyagforrás (100 g) | Mennyiség (mg)[6] |
|---|---|
| Tojássárgája, nyersen | 820 |
| Kaviár | 491 |
| Marhamáj | 418 |
| Szójalecitin-olaj | 350 |
| Csirkemáj | 327 |
| Tükörtojás | 317 |
| Főtt tojás | 294 |
| Füstölt lazac | 224 |
| Szójaliszt | 192 |
| Búzacsíra | 179 |
| Zöldborsó, nyersen | 157 |
| Pörkölt szójabab | 124 |
| Csirkemell | 111 |
| Csicseriborsó | 99 |
Megfelelő napi beviteli értékek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nyomán:[2]
| csoport | mg/nap |
|---|---|
| 7–11 hónap | 160 |
| 1–3 év | 140 |
| 4–6 év | 170 |
| 7–10 év | 250 |
| 11–14 év | 340 |
| 15–17 év | 400 |
| Felnőttek | 400 |
| Várandós nők | 480 |
| Szoptató anyák | 520 |
Felfedezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adolph Strecker fedezte fel 1862-ben, amikor epéből kinyert lecitint hevítve egy új nitrogéntartalmú vegyületre lett figyelmes. A vegyületnek az epe görög elnevezése (χολή kolí) után adta a kolin nevet.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Zeisel SH (1991). "Choline, an essential nutrient for humans". FASEB journal. Hozzáférés: 2018. szeptember 5.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 3 4 Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság: Dietary Reference Values for choline. (angolul) EFSA Journal, (2016. április 21.) doi Hozzáférés: 2018. szeptember 5.
- ↑ Steven H. Zeisel. "Choline: Critical Role During Fetal Development and Dietary Requirements in Adults". Hozzáférés: 2018. szeptember 5.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Tayebati SK. "Choline-Containing Phospholipids: Structure-Activity Relationships Versus Therapeutic Applications". Hozzáférés: 2018. szeptember 5.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Gyires Klára – Fürst Zsuzsanna: A farmakológia alapjai. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011. Hozzáférés: 2018. szeptember 5.
- ↑ Food Composition Databases. ndb.nal.usda.gov. (angolul) United States Department of Agriculture (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.) arch
- ↑ Steven H. Zeisel (2012. november 26.). "A brief history of choline". Annals of Nutrition & Metabolism (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. szeptember 5.