Peptid
A peptidek (a görög πεπτίδια, „kis emészthető” szóból) meghatározott sorrendben összekapcsolódó α-aminosavakból felépülő rövid polimerek. A két aminosavmaradék között amidkötés vagy más néven peptidkötés alakul ki. A peptid fogalmát elsőként Emil Fischer használta 1902-ben.[1]
A fehérjék polipeptid molekulák (vagy több polipeptid alegységből felépülő szerkezetek). A peptidek és fehérjék között az a különbség, hogy a peptidek rövidek, míg a polipeptidek/fehérjék hosszúak. Ezek meghatározására számos különböző konvenció létezik, melyek mindegyikének megvannak a maga nüanszai.
Konvenciók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyik konvenció, hogy az olyan peptidláncot, amely elég rövid ahhoz, hogy a peptidet felépítő aminosavakból szintetikusan elő lehessen állítani, nem fehérjének, hanem peptidnek nevezzük. A hatékonyabb szintézismódszerek kifejlesztésével azonban már több száz aminosavból álló peptidek is készíthetők, melyek akár teljes fehérjék is lehetnek (ilyen például az ubikvitin). A natív kémiai ligáció még hosszabb fehérjék szintézisét tette lehetővé, így ez a konvenció túlhaladottnak tűnik.
Egy másik konvenció egy rugalmas határvonalat húz körülbelül 50 aminosav hosszúságnál (egyesek a határt ennél rövidebbnek tekintik), ez a definíció azonban némileg önkényes. Ez alapján a hosszú peptidek, mint például az Alzheimer-kórhoz kötődő béta-amiloid peptid, fehérjéknek tekinthetők, míg a kis fehérjék, például az inzulin, a peptidek közé tartozik.
A peptidek csoportosítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Keletkezésük szerint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A peptidek – keletkezésük szerint – az alábbi csoportokba sorolhatók:
Tejpeptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tejpeptidek a tejfehérjékből keletkeznek enzimatikus lebontás során, emésztőenzimek vagy a tej erjedésekor a tejsavbaktériumok által termelt proteinázok hatására. Több tejpeptid állatokban és klinikai vizsgálatokban vérnyomáscsökkentő hatásúnak bizonyult.
Riboszomális peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A riboszomális peptidek az mRNS-ek transzlációja során szintetizálódnak. A mature forma keletkezéséhez gyakran proteolízisen mennek keresztül. Jellemzően magasabb rendű élőlényekben hormon és jelző molekula funkcióval rendelkeznek. Egyes organizmusok antibiotikum peptideket, például mikrocineket állítanak elő.[2] Mivel a riboszomális peptidek transzláció révén keletkeznek, a lehetséges aminosavmaradékok köre a riboszóma számára elérhető aminosavakra korlátozódik. Ugyanakkor ezeken a peptideken gyakran történik poszttranszlációs módosítás, például foszforilálás, hidroxilálás, szulfonálás, palmitilálás, glikozilálás és diszulfid képződés. Molekulájuk általában lineáris, de lasszó alakú szerkezet is ismert.[3] Egzotikusabb átalakulás is történhet, ilyen például az L-aminosavak D-aminosavvá történő racemizációja a kacsacsőrű emlős mérgében.[4]
Nem riboszomális peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezeket a peptideket nem a riboszóma, hanem az adott peptidre specifikus enzim hozza létre. A leggyakoribb nem riboszomális peptid a glutation, amely a legtöbb aerob élőlény antioxidáns védelmének egyik tagja.[5] Más nem riboszomális peptidek leggyakrabban egysejtűekben, növényekben és gombákban fordulnak elő, ezeket moduláris enzimkomplexek szintetizálják, ezek neve nem riboszomális peptid szintetáz.[6] Ezek a komplexek gyakran hasonló módon épülnek fel, és számos különböző modult tartalmazhatnak, melyekkel sokféle kémiai módosítást végezhetnek a készülő molekulán.[7] Ezek a peptidek gyakran gyűrűs szerkezetűek, rendkívül összetett gyűrűs szerkezeteket is tartalmazhatnak, bár a lineáris nem riboszomális peptidek is gyakoriak. Mivel a rendszer szorosan kapcsolódik a zsírsavakat és poliketideket felépítő mechanizmussal, sokszor fordulnak elő hibrid vegyületek is. Oxazolok, tiazolok jelenléte gyakran arra utal, hogy a vegyület ilyen módon szintetizálódott.[8]
Peptonok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A peptonok állatok tejéből vagy húsából származnak, melyeket fehérjebontó enzimekkel emésztenek. Az így kapott porlasztva szárított anyag kis peptideken kívül zsírokat, fémeket, sókat, vitaminokat és sok más biológiai vegyületet is tartalmaz. A peptonokat táptalajként alkalmazzák baktériumok és gombák tényésztéséhez.[9]
Peptid töredékek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A peptid töredékek fehérjék olyan fragmensei, melyeket az eredeti fehérje azonosítására és mennyiségi meghatározására használnak.[10] Ezek a peptid töredékek sokszor kontrollált mintán laboratóriumban végzett enzimatikus bontás termékei, de lehetnek törvényszéki vagy paleontológiai minták is, melyek természetes hatások következtében bomlottak le.[11][12]
Hosszúság szerint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A peptidek csoportosíthatók az őket felépítő aminosavegységek száma alapján is, meg kell azonban jegyezni, hogy a hosszabb láncú peptidek esetén a besorolás sokszor nem egyértelmű, mert az oligo- és polipeptidek, valamint a polipeptidek és fehérjék közötti határ nem éles, az itt megadott lánchosszak csak egy durva közelítő értékek.

Oligopeptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az oligopeptidek legfeljebb 10 aminosavból álló peptidek. Azt, hogy pontosan hány aminsavegységből épül fel a peptid, a peptid szó elé tett sokszorozó előtaggal jelezhetjük (di-, tri-, tetra-, penta-, hexa-, hepta-, okta-, nona-, deka-):
- dipeptid – 2 aminosavból álló peptid (például az aszpartám)
- tripeptid – 3 aminosavból álló peptid (például a glutation)
és így tovább.
Pentapeptid például az enkefalin, oktapeptid az angiotenzin II, nonapeptid az oxitocin és a vazopresszin, dekapeptid a gonadotropin releasing hormon és az angiotenzin I.
Polipeptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A polipeptidek 10-nél több aminosavegységből álló peptidek. A fehérjék polipeptid molekulák (vagy több polipeptid alegységből felépülő szerkezetek). A peptidek és fehérjék között az a különbség, hogy a peptidek rövidek, míg a polipeptidek/fehérjék hosszúak. Ezek meghatározására számos különböző konvenció létezik, melyek mindegyikének megvannak a maga nüanszai.
Makropeptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A makropeptidek 100-nál több aminosavegységből álló peptidek.
Gyűrűs peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gyűrűs peptidekben két, három vagy több aminosav alkot egy gyűrűt, így a peptidláncnak nincs C- vagy N-terminálisa. Minden gyűrűs peptid egyben laktám is. A legegyszerűbb gyűrűs peptidek a 2,5-diketopiperazinok.
A peptidek szerkezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az aminosavak kondenzációs reakciójában az egyik aminosav karboxilcsoportja a másik aminosav amincsoportjával vízkilépés közben reagál, melynek során –CO–NH– karbonsavamid (peptidkötés) keletkezik. A peptid egyik végén levő szabad amincsoport neve N-terminális, a peptidlánc másik végén levő szabad karboxilcsoport pedig a C-terminális.
A C–N kötés kettős kötés jellege következtében a kötés körüli rotáció gátolt, a peptidkötés atomjai egy síkban helyezkednek el.
Peptidszintézis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Peptidek a molekuláris biológiában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A peptidek az utóbbi időben több ok miatt is nagy figyelmet kaptak a molekuláris biológiában. Az első és legfontosabb, hogy a peptidekből anélkül hozhatók létre peptid antitestek állatokban, hogy a kérdéses proteint meg kellene tisztítani.[13] Ily módon szintetizálhatók a kérdéses fehérjei szakaszainak peptid antigénjei, melyekből aztán nyúlban vagy egérben a proteinnel szemben antitest állítható elő.
Egy további ok, hogy a peptidek tömegspektrometriásan vizsgálhatóvá váltak, ezáltal a vizsgált proteinek azonosíthatók peptidtömegük és -szekvenciájuk alapján. Ilyenkor a peptideket többnyire a proteinek elektroforetikus elválasztásával, majd gélben emésztéssel állítják elő.
Az utóbbi időben a peptideket a proteinek szerkezetének és funkciójának vizsgálatában is használják. A szintetikus peptideket például próbaként lehet használni, hogy vizsgálják, történik-e protein-peptid kölcsönhatás.
Gátló peptideket a klinikai kutatásokban is használnak, hogy tanulmányozzák a peptidek rákfehérjékre és más betegségekre kifejtett gátló hatását.
Jól ismert humán peptidcsaládok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ebben a részben felsorolt peptidcsaládok riboszomális peptidek, többnyire hormonális aktivitással. Ezeket a peptideket a sejtek hosszabb „propeptidek” vagy „proproteinek” formájában szintetizálják, melyek a sejtből történő kilépés előtt rövidülnek meg. Ezek a peptidek a véráramba ürülnek, és ott végzik el hírvivő funkciójukat.
Tachykinin peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- P-anyag (Substance P)
- Kassinin
- Neurokinin A
- Eledoisin
- Neurokinin B
Vazoaktív intesztinális peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vazoaktív intesztinális peptid (VIP)
- Hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid (PACAP)
- Peptid hisztidin-izoleucin 27 (PHI 27)
- Növekedési hormon releasing hormon 1-24 (GHRH 1-24)
- Glukagon
- Szekretin
Hasnyálmirigy polipeptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Neuropeptid Y (NPY)
- YY peptid (PYY)
- APP (Avian Pancreatic Polypeptide)
- Pancreas polipeptid (PPY)
Opioid peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Proopiomelanokortin (POMC]) peptidek
- Enkefalin pentapeptidek
- Prodinorfin peptidek
Kalcitonin peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyéb peptidek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- agyi nátriuretikus peptid vagy B típusú nátriuretikus peptid (BNP) – a szívizomban termelődik, az orvosi diagnosztikában használható
- Laktotripeptidek – A laktotripeptidek csökkenthetik a vérnyomást,[14][15][16] bár a bizonyítékok nem egyértelműek.[17]
Megjegyzések az elnevezésekről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A polipeptid aminosavakból álló egyetlen lineáris lánc.
- A fehérjék egy vagy több, körülbelül 50 aminosavnál hosszabb polipeptidből állnak.
- Az oligopeptid vagy (egyszerűen csak) peptid 30-50 aminosavnál nem hosszabb polipeptid.
- A neuropeptid olyan peptid, amely az idegszövetekben fejti ki hatását.
- A peptid hormon olyan peptid, amelynek hormonhatása van.
- A proteóz proteinek hidrolízise során keletkezett peptidek keveréke. Kissé régies kifejezés.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peptide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peptid című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ E. Fischer, Chem. Z. 26 (1902), S. 939 f.
- ↑ Duquesne S, Destoumieux-Garzón D, Peduzzi J, Rebuffat S (2007). "Microcins, gene-encoded antibacterial peptides from enterobacteria". Natural Product Reports. 24 (4): 708–34. doi:10.1039/b516237h. PMID 17653356.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Pons M, Feliz M, Antònia Molins M, Giralt E (1991). "Conformational analysis of bacitracin A, a naturally occurring lariat". Biopolymers. 31 (6): 605–12. doi:10.1002/bip.360310604. PMID 1932561.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Torres AM, Menz I, Alewood PF; et al. (2002). "D-Amino acid residue in the C-type natriuretic peptide from the venom of the mammal, Ornithorhynchus anatinus, the Australian platypus". FEBS Letters. 524 (1–3): 172–6. doi:10.1016/S0014-5793(02)03050-8. PMID 12135762.
{{cite journal}}: Explicit use of et al. in:|author=(súgó); Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Meister A, Anderson ME (1983). "Glutathione". Annual Review of Biochemistry. 52: 711–60. doi:10.1146/annurev.bi.52.070183.003431. PMID 6137189.
- ↑ Hahn M, Stachelhaus T (2004). "Selective interaction between nonribosomal peptide synthetases is facilitated by short communication-mediating domains". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 101 (44): 15585–90. doi:10.1073/pnas.0404932101. PMC 524835. PMID 15498872.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Finking R, Marahiel MA (2004). "Biosynthesis of nonribosomal peptides1". Annual Review of Microbiology. 58: 453–88. doi:10.1146/annurev.micro.58.030603.123615. PMID 15487945.
- ↑ Du L, Shen B (2001). "Biosynthesis of hybrid peptide-polyketide natural products". Current Opinion in Drug Discovery & Development. 4 (2): 215–28. PMID 11378961.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Payne JW (1976). "Peptides and micro-organisms". Advances in Microbial Physiology. 13: 55–113. doi:10.1016/S0065-2911(08)60038-7. PMID 775944.
- ↑ Hummel J, Niemann M, Wienkoop S; et al. (2007). "ProMEX: a mass spectral reference database for proteins and protein phosphorylation sites". BMC Bioinformatics. 8: 216. doi:10.1186/1471-2105-8-216. PMC 1920535. PMID 17587460.
{{cite journal}}: Explicit use of et al. in:|author=(súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Webster J, Oxley D (2005). "Peptide mass fingerprinting: protein identification using MALDI-TOF mass spectrometry". Methods in Molecular Biology. 310: 227–40. doi:10.1007/978-1-59259-948-6_16. PMID 16350956.
- ↑ Marquet P, Lachâtre G (1999). "Liquid chromatography-mass spectrometry: potential in forensic and clinical toxicology". Journal of Chromatography. B, Biomedical Sciences and Applications. 733 (1–2): 93–118. doi:10.1016/S0378-4347(99)00147-4. PMID 10572976.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Bulinski JC (1986). "Peptide antibodies: new tools for cell biology". International Review of Cytology. 103: 281–302. doi:10.1016/S0074-7696(08)60838-4. PMID 2427468.
- ↑ Boelsma E, Kloek J (2009). "Lactotripeptides and antihypertensive effects: a critical review". The British Journal of Nutrition. 101 (6): 776–86. doi:10.1017/S0007114508137722. PMID 19061526.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Xu JY, Qin LQ, Wang PY, Li W, Chang C (2008). "Effect of milk tripeptides on blood pressure: a meta-analysis of randomized controlled trials". Nutrition. 24 (10): 933–40. doi:10.1016/j.nut.2008.04.004. PMID 18562172.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Pripp AH (2008). "Effect of peptides derived from food proteins on blood pressure: a meta-analysis of randomized controlled trials". Food & Nutrition Research. 52. doi:10.3402/fnr.v52i0.1641. PMC 2596738. PMID 19109662.
- ↑ Engberink MF, Schouten EG, Kok FJ, van Mierlo LA, Brouwer IA, Geleijnse JM (2008). "Lactotripeptides show no effect on human blood pressure: results from a double-blind randomized controlled trial". Hypertension. 51 (2): 399–405. doi:10.1161/HYPERTENSIONAHA.107.098988. PMID 18086944.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)