Antioxidáns

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Afrikai olajpálma fa gyümölcsének magja (Elaeis guineensis), 940 mg/kg tokotrienolt tartalmaz
A reaktív oxigén gyökök forrásai az élő sejtben

Az antioxidáns oxidációgátló (oxidáció inhibitor), tágabb értelemben oxidációt késleltető vagy gátló anyag (lásd: antioxidáns rendszerek, antioxidánsok kapacitása). Antioxidánsoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek védik a szervezetet az oxidációs folyamatok következtében keletkezett szabad gyökök vagy egyéb oxidáló anyagok káros hatásától.

A szervezet antioxidáns kapacitása a káros oxidációs hatásokkal szembeni védekezőképességet jelenti. Az antioxidáns-kapacitás a rendelkezésre álló antioxidáns vegyületek mennyiségének, másrészt a szervezetet ért oxidatív terhelés mértékének a függvénye.[1] Az emberben mind a szabad gyökök, mind az antioxidánsok jelen vannak, és folyamatos harcban állnak egymással. Az antioxidánsok egy része gátolja az oxidációt gyorsító katalizátorokat, mások önmaguk is oxidálódnak, és az oxigén megkötésével fejtik ki védőmechanizmusukat. Az autooxidációt gátló, oxidációs inhibitor jellegű anyagok (pl. a tokoferolok) pedig az autooxidációban képződő peroxid-gyökökkel képeznek stabil végterméket. Antioxidáns alatt azonban leggyakrabban az élő szervezetben, illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületeket értjük. Ezek az anyagok rendszerint szerves vegyületek, de találhatunk közöttük vegyértékváltásra hajlamos fémeket, valamint fémorganikus komplexeket is. Az alapvető antioxidánsok közé tartozik az A-vitamin (retinol, karotinoidok, likopin), az E-vitamin (tokoferol), a C-vitamin (aszkorbinsav), a flavonoidok, a rezveratrol, az omega-zsírsavak, a szelén és egyes enzimek (glutationperoxidáz, kataláz, szuperoxid-dizmutáz, galluszsav).

Szerepe az élő szervezetben[szerkesztés]

Oxigén hiányában az emberi és állati sejtek nem képesek életben maradni, mert az aerob, azaz oxigén jelenlétében működő sejtek ezt a légköri molekulát használják a tápanyagok, például a cukrok elégetéséhez, a tartalék energiaforrások megteremtéséhez. Az oxidáció sejten belüli, azaz intracelluláris égés. Ez az égés pontosan szabályozott, a természet az evolúció évmilliói során különféle fékeket, ellensúlyokat, lassító mechanizmusokat épített a folyamatba, melyek nélkül a sejt más funkcióval rendelkező, szerves és szervetlen molekulái is károsodnának. Tehát a sejtek életben maradásához szükséges a szabályozott kémiai oxidáció és redukció, valamint a foszfolipid membránok rendeltetésszerű működése. Ha az oxido-redukciós folyamatok zavart szenvednek, túl sok oxidációs vagy túl sok redukciós hatás van jelen a sejtben, akkor oxidatív stresszről beszélünk.

Oxidációs folyamatok az élő szervezetben[szerkesztés]

Az élő sejtek ATP-t előállító, azaz energiatermelő szervecskéiben, a mitokondriumokban az energiafelszabadító folyamat (oxidatív foszforiláció) során természetes módon keletkeznek peroxid- és szuperoxid gyökök. Ezeket a sejtek a saját antioxidánsaikkal hatástalanítják. Bizonyos helyzetekben (pl. stressz, betegség) a szabad gyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni. Az idős, beteg szervezetben az antioxidánsok hatása és mennyisége is csökken.

Az antioxidánsok hatásmechanizmusa[szerkesztés]

Antioxidáns hatásmechanizmusa

Az antioxidáns

  • gátolhatja az oxidációt gyorsító katalizátorok működését
  • ha önmaga is oxidálódhat, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki védő hatását
  • az autooxidációt gátló, oxidációs inhibitor jellegű anyagok (például tokoferolok) hatása azzal magyarázható, hogy az autooxidációban képződő peroxidgyökökkel stabilis végterméket képeznek, miáltal megszakítják a további átalakulással járó láncreakciót.

Az élelmiszerek és a gyógyszerek fontos antioxidánsai a tokoferolok, galluszsav, ill. észterei, valamint igen gyakori adalékanyag az aszkorbinsav is.

Antioxidáns vegyületek csoportosítása[szerkesztés]

Endogén antioxidánsok[szerkesztés]

Az emberi szervezet maga állítja elő (pl. enzimek, koenzimek).

Exogén antioxidánsok[szerkesztés]

Az étkezés során visszük be a szervezetbe (pl. C- és E-vitamin).

Természetes antioxidánsok[szerkesztés]

A szabad gyökök is felelősek a sejtek öregedéséért, többek között fehérjék működésképtelenné tételével, a DNS lánc károsításával – utóbbi folyamat daganatképződést is okozhat. Mindez ellen a különböző sejtek számos természetes antioxidánst termelnek. Ilyenek például egyes vitaminok:

De lehetnek antioxidáns hatásúak egyes enzimek, és egyéb anyagok is:

Preventív antioxidánsok azok az anyagok, melyek nem a gyököket semlegesítik, hanem a képződésükhöz vezető folyamatokat akadályozzák. Ilyen anyagok:

Mesterséges antioxidánsok a táplálékban[szerkesztés]

Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét (sok más hasznos anyaggal, például vitaminokkal, ásványi anyagokkal együtt). A modern élelmiszeripar is igényli a mesterséges antioxidánsokat, mellyel elsősorban a termékek eltarthatóságát fokozzák.

A használt antioxidánsok különböző szerkezetű és összetételű vegyületek lehetnek. Különösen hatásosak a legalább két fenol jellegű hidroxilcsoportot (orto- ill. para-) helyzetben tartalmazó vegyületek, valamint az aromás aminok, ill. fémkomponenseik.

A legismertebb antioxidánsok[szerkesztés]

Mikroelemek[szerkesztés]

Kelátképzők[szerkesztés]

  • Ceruloplazmin
  • Transzferrin
  • Albumin

Aminosavak[szerkesztés]

  • L-arginin
  • L-cisztein
  • L-metionin
  • L-glutation
  • L-cisztein
  • L-glutamát
  • L-glicin

Enzimek[szerkesztés]

  • Szuperoxid-diszmutáz (SOD)
  • Kataláz
  • Glutation-peroxidáz (GP)
  • Glutation-reduktáz (GSH)
  • Glutation-transzferáz (GT)
  • Metionin-reduktáz

Nem enzimatikus, vízoldható[szerkesztés]

  • Húgysav
  • Bilirubin
  • Glutation
  • α-lipidsav

Vitaminok[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Újabb antioxidánsok[szerkesztés]

ORAC-érték[szerkesztés]

Alaszkai áfonya, Alaszkai blueberry (Vaccinum alaskanse). Az eszkimók évszázadok óta alkalmazzák Alaszkában, gyógyszerként a népi gyógyászatban, (kayaaní, kyäni, kyani), „erős gyógyszer” néven

Az ORAC (oxygen radical absorbance capacity, azaz oxigéngyök abszorbciós kapacitás) egy nemzetközileg elfogadott mérőszám az élelmiszerek és táplálék-kiegészítők antioxidáns kapacitásának jellemzésére. Az ORAC-érték pontosan mutatja az adott élelmiszer, táplálék-kiegészítő vagy -összetevő szabad gyök pusztító és semlegesítő képességét. Minél magasabb az ORAC-érték, annál jobb antioxidánsról van szó. Vagyis a szóban forgó élelmiszer, ital, gyümölcs, táplálék-kiegészítő, vitamin vagy kémiai anyag annál hatékonyabban képes lassítani az öregedési folyamatot és gátolni bizonyos betegségek kialakulását.

Számos növénynek mérték meg az ún. ORAC-értékét. A mérés szubjektív elemet is tartalmaz, ugyanis más az ORAC-értéke a frissen szedett gyümölcsnek, más a belőle készült szirupnak, ivólének, és más a gyümölcsből készített szárított őrleménynek. Az „egészségipar” ugrásszerű fejlődésével magas profittal kecsegtető érdeklődés nyilvánult meg a magas antioxidáns-tartalmú növények iránt. Számos cég forgalmaz olyan csodaporokat, melyek „garantáltan gátolják” öregedésünket, sőt – mivel elhízott nemzedék vagyunk – használatuk a forgalmazó szerint még „fogyaszt” is bennünket.

Antioxidáns aktivitás mérése[szerkesztés]

  • lipid- peroxidáció gátlásának mértéke
  • reaktív oxigén gyökök (ROS) termelésének aránya
  • hő-sokk fehérje expressziójának koncentrációja

Antioxidáns növények ORAC-értékei[szerkesztés]

Az antioxidánsok bevitele tekintetében az alábbi lista nyújthat segítséget, melyen magas ORAC-értékkel rendelkező növények és termések szerepelnek (több országban az élelmiszerboltokban is feltüntetik az egyes gyümölcsök, zöldségek ORAC-értékét). Az egyes gyümölcsökből célszerűbb egyszerre többfélét és inkább keveset vásárolni, és a salátamixekhez hasonlóan gyümölcsmix formájában fogyasztani azokat. Ilyenkor, ha egy gyümölcs antioxidáns hatóanyaga a szabad gyök semlegesítése során „legyengül”, a vele együtt fogyasztott másik gyümölcs antioxidánsa regenerálja azt és újra aktívvá válik.

Gyümölcsök[szerkesztés]

A bogyók polifenolokat, aminosavakat és nyolcféle antocianin-glükozidot tartalmaznak.

Az acai bogyó is az antocianinok természetes elegye. Sok E-vitamint is tartalmaz, ami a hormonháztartás kiegyensúlyozott működéséhez is hozzájárul, és lassítja az öregedést.

Kevés olyan növényt ismer ugyanis a keleti vagy nyugati világ, amely mind C-vitaminban, mind vasban gazdagabb lenne e fajnál. 18-féle aminosavat, 21-féle ásványi anyagot tartalmaz, jó hatással van a szemre, késlelteti az őszülést, a hajhullást, fiatalossá, életerőssé tesz, pozitív hatással van a testsúlykontrollra.

Magas antioxidáns tartalmú pigmenteket, antocianinokat tartalmazó növény.

Illóolaja magas antioxidáns-tartalmú.

Antioxidánsai a kékes-piros színt adó antociánok, a proantociánok, a leukoantociá-nok, valamint a flavonolok és származékaik. Az antocián szabad gyök fogó hatása miatt szemvédő. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére.

Jelentős mennyiségben tartalmaz polifenolokat és katechineket, amelyek hatékony antioxidánsok. A xantonok a flavonoidok családjába tartozó, rendkívül erős antioxidáns vegyületek, melyek ötször hatékonyabbak a C- és az E-vitaminnál. A mangosztán 17 különböző xanthon jellegű vegyületet tartalmaz. Gyümölcsének héjában olyan anyagot találtak, amely kiegyensúlyozza a prosztaglandin-E szintézisét és a hisztamin felszabadulását. Ez a két folyamat többek között az allergiás reakciók velejárója is.

Nagy mennyiségben tartalmaz polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot és leggazdagabb forrása az ellagsavnak. Magas polifenoltartalma mellett kimutatták, hogy a gránátalmalének a legjobb a szabad gyök megkötő képessége, továbbá az LDL-koleszterol oxidációjának megelőzésére is a gránátalma leve bizonyult a leghatásosabbnak.

Míg a díszszömörce (Rhus toxicodendron) bőrkiütést okozó fajként ismert, addig a szömörcék többsége ehető, hasznos növény. Közéjük tartozik a cserző szumák is, amely jól ismert fűszer

A kakaó és a belőle készült csokoládé többféle flavonoidot tartalmaz. Ezek egyik fajtájának, a katechinnek nagy előnye, hogy jól felszívódik. Elsősorban a daganatos betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek kivédésében tulajdonítanak neki szerepet. Egyes kutatók szerint bizonyos csokoládéknak nagyobb az antioxidáns hatása, mint a zöld teának, a vörösbornak vagy az epernek.

Húsos, hagymás földalatti részéből, a rhizómából nyerhetők a kurkuminoidok, melyek antioxidáns növénnyé teszik. A kurkumin gátolja a lipid-peroxidációt és semlegesíti a szuperoxid gyököket.

  • Noni (Morinda citrifolia)

A benne lévő 17-féle xanton a flavonoidok közé tartozó rendkívül erős antioxidáns, és ötször hatékonyabb a C- és az E-vitaminnál. Produktuma, a xeronin – egy viszonylag kicsi, de nagyon aktív és az emberi test sejtjeinek helyes működéséhez elengedhetetlen anyag – molekuláris szinten fejti ki hatását, és a sérült sejteket gyógyítja. Képes aktivizálni bizonyos fehérjeemésztő enzimeket, amelyek gyorsan és biztonságosan távolítják el az elhalt sejteket.

Az avokádó amerikai eredetű fa. Aligátorkörtének is nevezett termésének olaja magas zsírsavtartalmú. Hatással van a koleszterin szintre: csökkenti az LDL (rossz) és növeli a HDL (jó) koleszterolt. Magas kálium tartalmú.

A zöld tea sokkal hatékonyabb antioxidáns, mint a fekete. Magas epigallo-katechin gallát tartalmának köszönhetően védi az agyat az oxidatív stressztől.

  • Aszalt szilva

A magas nedvtartalmától megfosztott aszalt szilvánál mérték a hazai növények között a legnagyobb ORAC-értéket. Egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint például egy maréknyi áfonya. Aszalt szilva, sárgabarack és vörös áfonya is rendszeresen kapható a hazai boltokban.

Többféleképpen felhasználható részei vannak. A mazsola bizonyos egymagvú vagy magvatlan, magas cukortartalmú szőlőfajták aszalt bogyója. Perzsiában és Egyiptomban már Kr.e. 2000-ben ismerték; az aszalt szőlőt a Biblia is említi. Újabban jöttek rá, hogy a szőlőmag antioxidáns (oligomerikus proanthocianidin, OPC) tartalma különösen magas. A szőlőmag-őrlemény erősíti az érfalakat, az immunrendszert, javítja az ízületek mozgékonyságát, megsokszorozza a C-vitamin hatását, csökkenti a gyulladásokat és javítja a vérkeringést. A vörösbor, pontosabban a feketeszőlő héja rezveratrolt tartalmaz. Ez egy olyan gént aktivál, amelynek hatására sejtvédő anyag termelődik. Erős antioxidáns lévén, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésektől, és csökkenti a krónikus gyulladással járó betegségek intenzitását.

Kis hazai cserje, szürkészöld ovális levelekkel és kis, fehér vagy rózsaszín virágokkal. Fő kémiai összetevői a karvakrol, a timol, a pinén és a rozmaringsav, melyek erős antioxidánsok. A grammonkénti nyers tömegének antioxidáns tartalma az almáénak 42-szerese.

A nálunk is honos cserjék közül a homoktövis bogyója tartalmazza a legtöbb C-vitamint (500–900 mg/100 gramm), emellett egyéb vitaminok (B, E, F), mikroelemek (kalcium, magnézium, cink, titán), szerves savak és telítetlen zsírsavak gazdagítják beltartalmát. E-vitamin tartalma (203 mg/100 gramm gyümölcs) nagyobb, mint a búzáé, a kukoricáé vagy a szójababé. Bogyós termésének kivonata jótékony hatású, hozzájárul a fizikai és a szellemi teljesítőképesség javításához.

Európában a legismertebb áfonyafaj, újabban hazánkban is sok helyen termesztik. A gyümölcs fő hatóanyaga a mirtillin néven ismert flavonoid, mely kitűnő antioxidáns. Rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni a zöld hályog (glaukóma) kialakulását. A fekete áfonya a szem ideghártyájára is jó hatással van, ezért is használták és használják ma is a farkasvakság és az erős fény okozta látászavarok kezelésére. Antocianinjai az agyműködést is serkentik. E tanulást és a memóriát serkentő anyagok főleg az agy vérellátásának növelésével érik el ezt a hatást.

Évelő cserje, a gyümölcsei húsos, fekete bogyók. Hasznos összetevői a gallotanninok, az allagitanninok és a flavonoidok. Összehúzó, vízhajtó, frissítő és gyógyító hatásuk van. Széles körben ismert erős antioxidáns. Gazdaságilag fontos bogyós növény, amely sok fenolos vegyületet tartalmaz, potenciális egészségügyi előnyökkel.

Hazánkban védett növényfaj. Európa más, főként tőzeges területein tömegesen elterjedt. A bogyóiban antioxidáns anyagok találhatók, a levelében flavonoidok, tanninok vannak és nagy mennyiségű C-vitamin. A hatóanyagai a húgyutakba bejutva képesek megakadályozni az ott megtelepedő baktériumok szaporodását. Ezen kívül javíthatja a látást, segít megelőzni a látásromlást.

Zöldségek[szerkesztés]

A szinte naponta fogyasztott zöldségeink is hatékonyan részt vesznek a szabad gyökök elleni küzdelemben, bár ORAC-értékeik jelentősen különböznek. Ha így nézzük, akkor a spenót vagy a tök „értékesebb” a karfiolnál és a borsónál. A paradicsom a magas likopin-tartalma ellenére alacsony ORAC-értékkel rendelkezik.

A legmagasabb ORAC-értékű külhoni növények:

Magyar név Latin név (családnév) ORAC
Alaszkai áfonya Vaccinium alaskaense (Ericaceae) 36 000
Maqui bogyó Aristotelia chilensis (Elaeocarpaceae) 27 000
Acai bogyó Euterpe oleracea (Arecaceae) 18 500
Kínai gojibogyó Lycium chinense (Solanaceae) 17 500
Mangosztán Garcinia mangostana (Clusiaceae) 17 000
Choke bogyó Aronia melanocarpa (Rosaceae) 16 062
Szegfűszegolaj Syzygium aromaticum (Myrtaceae) 10 700
Gránátalma Punica granatum (Punicaceae) 9000
Cserző szumák Rhus coriaria (Anacardiaceae) 6600
Kakaó Theobroma cacao (Sterculiaceae) 6330
Kurkuma Curcuma domestica (Zingiberaceae) 1597
Noni Morinda citrifolia (Rubiaceae) 1506
Kiwi Actinidia deliciosa (Actinidiaceae) 1500
Zöld tea Thea sinensis (Theaceae) 1253
Avokádó Persea americana (Anacardiaceae) 1000

Antioxidánsok az ipar egyéb területein[szerkesztés]

Oxidációra hajlamosak például az étkezési és ipari zsírok, olajok, műanyagok, a kaucsuk, a gumi, a kozmetikumok egy része, a szappanok, egyes gyógyszerészeti segédanyagok.

Kozmetikumokban használt antioxidánsok[szerkesztés]

A kozmetikumoknál használhatják ugyanazokat az anyagokat, mint az élelmiszeriparban, valamit az előzőek mellett a nordihidro-gvajarétsav, a butil-hidroxi-anizol, ill. a butil-hidroxi-toluol stb. használatosak. Az utóbbiak a gumi oxidációjának megakadályozására is alkalmasak. A szappanok avasodásának gátlására tioszulfátot, benzoesavat, s az utóbbi időben szerves komplex vegyületeket képző anyagokat használnak.

A nehéziparban használt anyagok[szerkesztés]

Az ásványi olajok ismert antioxidánsai az alkil-fenolok kalcium-, bárium- v. cinksói. A műanyagok oxidációját is védik, a polietilénhez például ftálsavat tesznek (PET) a túl gyors öregedés gátlására.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hornsby, 1983