Ugrás a tartalomhoz

Szorongásos zavarok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szorongás szócikkből átirányítva)

A túlzott szorongás pszichológiai betegség, amely a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működéseként definiálható.

Leírás

[szerkesztés]

Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges: fokozza a teljesítőképességet (pl. sportban, munkahelyen), és a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre vagy éppen a szembeszállásra (fight or flight, azaz „harcolj vagy menekülj”). A szorongás tehát az élet természetes része, sok esetben szükséges és hasznos. Problémát akkor jelent, amikor az intenzitása és gyakorisága zavaróan magas, inadekvát, vagy teljes mértékben hiányzik. A szorongás teljes hiánya például a pszichopátia (antiszociális személyiségzavar, a köznyelvben: "pszichopata") egyik jellemzője.

Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet minden területére átterjed, és általános érzéssé válik. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön. Tehát nem egyenlő a félelemmel, aminek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre.

Testi tünetek kísérhetik. Ilyen lehet: szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállban és nyakban, szédülés, fáradtság.

Érzelmi komponensei: nyugtalanság, izgatottság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata.

Kialakulásának oka

[szerkesztés]

Az agy egy része, az amigdala felelős az érzelmi komponensek kialakulásáért, ezért annak hibás működése okozhatja a szorongást – különösen a bazolaterális amygdala érintett ebben, továbbá, a gamma-aminovajsav (GABA) specializált kémiai hírvivő molekuláinak alacsony szintje okozhatja ezt a betegséget.

Az alkoholizmus egy utóhatása[1] lehet a szorongásos zavarok kialakulása. Bár a szorongás az alkoholizmus előtt is fennállhat, az alkoholfogyasztás nem csökkenti a tüneteket, hanem fenntartja és erősebbé teszi őket.

Típusai

[szerkesztés]

Generalizált szorongásos zavar (GAD)

[szerkesztés]

A generalizált szorongásos zavar egy olyan tartós és koncentrált szorongás, melyben több tünet jelenik meg egyszerre, és nem fókuszálódik egy tárgyra vagy helyzetre. A GAD-ben szenvedők szinte mindenre szorongással reagálnak. Tünetei többek közt: nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, ingerlékenység, alvászavar, izomfeszültség.

A betegek gyakran rettegnek a jövőtől, a párkapcsolatoktól, hosszabb baráti kapcsolatoktól (menekülésérzet a szociális életből). Van, hogy a teljesítménnyel vagy aktivitással kapcsolatos aggodalmak kerülnek a szorongás előterébe. Jellemzők még az egzisztenciális, magánélettel kapcsolatos félelmek, vagy a saját és családtagok egészségi állapota miatt érzett aggodalmak. Az állandósult félelem súlyos mértékben befolyásolja az egyén teljesítményét, melyet észlelve a beteg természetesen még inkább szorongani kezd – így alakul ki az ördögi kör, amelyből egyre nehezebb szabadulni. Bár a betegek többsége belátja, hogy félelmei irracionálisak, szorongásukat mégsem képesek kontrollálni, így az teljesen átveheti az uralmat életük fölött.

A GAD szerencsére az egyik legeredményesebben kezelhető pszichiátriai kórkép. Jól hat rá a kognitív és az interperszonális terápia, és nem utolsósorban a relaxációs technikák elsajátítása is sokat segíthet az elveszett kontroll visszaszerzésében. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet: ilyenkor leggyakrabban szorongásoldó szerek, főképp benzodiazepin-félék használatosak, illetve a szakorvosok egyre gyakrabban írnak fel bizonyos SSRI-készítményeket, melyek sok esetben hatékonyan csökkenthetik a szorongást.

Pánikroham

[szerkesztés]

Szorongásos reakciók összetorlódása rohamszerűen. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. 10 perc alatt tetőznek a rohamok, amelyek látszólag ok nélkül jelennek meg. Gyakran kíséri agorafóbia (nagy terektől való félelem). Gyakori a megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem ezeknél a betegeknél. Sokszor azt hiszik, hogy a szívükkel van probléma, és hogy éppen szívrohamot kapnak egy-egy pánikroham alatt.

Specifikus fóbiák

[szerkesztés]

Egy jellemző külső tárgy vagy helyzet az irracionális félelem oka. A betegek rendszerint valami rémítő következményre számítanak, ha félelmük tárgyával találkoznak. A fóbiások nagyon jól tudják, hogy mitől félnek, ezért tudatosan kerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük. Ezeket a betegségeket viszonylag jól lehet kezelni.

Agorafóbia

[szerkesztés]

Eredeti jelentése: nagy terektől való irracionális félelem. Manapság azonban ennél tágabb értelmet kap a kifejezés. A beteg a félelmet akkor éli meg, ha a biztonságos környezetét el kell hagynia, és nincs a közelben, aki segíthet, vagy olyan helyeken jelenhet meg, ahonnan nehéz a menekülés. Gyakran társul a pánikbetegséggel.

Kényszeres zavar (OCD)

[szerkesztés]

Állandó lesújtó gondolatok vagy képek betolakodása és kényszerek létrejötte (késztetések, hogy megtegyenek bizonyos rituálékat vagy megismételjenek valamit többször). pl. Meg fog halni egy hozzátartozója, ha tízszer nem számolja meg a könyvespolcon lévő könyveket.

Akut stressz zavar

[szerkesztés]

Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek. Ha a tünetek egy hónapnál hosszabban fennállnak, akkor PTSD a diagnózis.

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

[szerkesztés]

Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Eredhet valamiféle küzdelemből; túszhelyzet, nemi erőszak, bántalmazás (különösen kisgyerekkori eredetű, ill. hosszú távon ható), súlyos baleset túléléséből, vagy háborús emlékek is létrehozhatják.

Pszichoterápiás kezelés

[szerkesztés]

A pszichoterápiás módszerek nagyon eredményesek, különösen a kognitív viselkedési terápia. Nagy számban használnak gyógyszeres kezeléseket. Néhány gyakran használt gyógyszer: fluoxetin, paroxetin, szertralin, eszcitalopram, diazepám, alprazolám. Néhányan úgy hiszik, hogy a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együtt hozza meg a várt eredményt.

Természetesen még sokféle kezelést használhatnak a szorongásos betegeknél. Ezek kiválasztása a pszichológustól és pszichiátertől, illetve a beteg reagálásától függenek.

A szorongás-önértékelő kérdőívek segítségével saját magunk is lemérhetjük, hogy segítségre van-e szükségünk.[2]

Keresztény válasz a szorongásra

[szerkesztés]

A keresztények szerint súlyos terhek, szenvedések összessége a szorongás, melyben a lélek a megsemmisüléshez közeli állapotot él át. Szerintük az ima segít a híveknek a szorongás leküzdésére: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban”.(Filippi 4,6-7). Jézus nem a várható nehézségek, szenvedések eltörlését, megszüntetését ígéri, hanem elviselésüket, a szenvedés enyhítését, amitől a szorongó olyan nagyon fél. Katolikusoknál különösen a rózsafüzér az odaadás jele, amely békét ad.[3] Továbbá a hit, hogy Isten bennünk van és mindenhol körülöttünk, nagy megnyugvással szolgálhat a hívőknek, hisz sosem érzik magukat egyedül.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az ördögi kör megszakítható! - Az alkoholizmus pszichológiai vonatkozásairól. [2019. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. SOTE Kútvölgyi, szorongás-teszt. [2010. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
  3. ROSARIUM VIRGINIS MARIAE II. János Pál pápa apostoli levele a szent rózsafüzérről. (Hozzáférés: 2020. február 24.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anxiety disorder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Bhagwagar, Z., Wylezinska, M., Taylor, M., Jezzard, P., Matthews, PM., Cowen, PJ. (2004). Increased brain GABA concentrations following acute administration of a selective serotonin reuptake inhibitor. American Journal of Psychiatry 161, 368–370.
  • Oatley, K., Jenkins, J.(2001.) Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Szendi Gábor (2009). Pánik. Budapest: Jaffa Kiadó
  • Szorongatva, betegvagyok.hu
  • Richard C. AtkinsonErnest Hilgard . Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]