Ferenczi Sándor (pszichoanalitikus)
Ferenczi Sándor | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1873. július 7. Miskolc |
Elhunyt | 1933. május 22. (59 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti izraelita temető |
Születési neve | Fraenkel Sándor |
Ismeretes mint |
|
Szülei | Ferenczi Bernát |
Iskolái | Bécsi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | pszichoanalízis |
Munkahelyek | |
Más munkahelyek | Magyar Pszichoanalitikus Egyesület |
Hatással voltak rá | Sigmund Freud |
Hatással volt | Bálint Mihály, Bálint Alice, Hermann Imre, Sigmund Freud |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Sándor témájú médiaállományokat. |
Ferenczi Sándor, született Fraenkel Sándor[1] (Miskolc, 1873. július 7. – Budapest, 1933. május 22.[2]) orvos, pszichoanalitikus, a budapesti pszichoanalitikus iskola megteremtője.
Munkássága
[szerkesztés]Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja volt. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette, gondolatai progresszív irányba mozdították el a kor pszichoanalitikus elméleteit, így rámutatott arra, hogy
- a terápiában lényeges szerepet játszik az áttétel-viszontáttétel jelensége. Ráirányította a figyelmet a viszontáttélre, azaz a pacienssel kapcsolatos érzések és gondolatok megjelenésére a terapeutában, amellyel kétoldalúvá tette terápiás kapcsolatot, és a terápiás munka hatékonyságát.
- a terapeuta nem kérdőjelezi meg a paciens szubjektív élményeinek valóság alapját, elfogadja azokat a beszámolókat, melyeket a páciens állít; vagy legalábbis olyan belső történésként, melyet a páciens valósnak érez.
- a pszichoterápiában a humanista módszer is célravezet, az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést,
- a páciensek által felidézett gyermekkori, felnőttek általi szexuális bántalmazás rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának – ezzel a feltételezésével ellentmondott Freud azon álláspontjának, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális atrocitásokról szóló élmények sokszor csak fantáziák, a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései; ez a nézetkülönbség Ferenczi és Freud kapcsolatában végleg törést jelentett.
Életútja
[szerkesztés]Anyja Eibenschütz Róza, apja Fraenkel Bernát, akinek jól menő könyvesboltja volt a mai Széchenyi utca 13. alatti épület helyén, és a bolt fölött volt a lakásuk (1963-ban bontották le). Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum papszeri épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, és 1890-ben leérettségizett. Tanulmányait ezután Bécsben folytatta, 1890 és 1894 között.
Miután a bécsi egyetemen diplomát szerzett, 1898-tól katonai szolgálatot teljesített Budapesten, és több kórházban is dolgozott idegorvosként. 1908-ban felkereste Freudot, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Radó Sándor elérte Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon. Sigmund Freud is örömmel üdvözölte ezt a sikert.[3] A Tanácsköztársaság bukása után Ferenczit emiatt kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből.[4]
Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését: ilyen az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, a viszontáttétel minden addiginál mélyebb átélése, a pszichoanalitikus folyamatban a kétszemélyes kapcsolat jelentőségének a felismerése. Leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Alice, Hermann Imre az ő gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában. Noha az ő munkásságuk is jelentősen befolyásolta a pszichoanalízis modern fejlődését, a lélekelemzés „budapesti iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi.
Magyarul
[szerkesztés]- Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis köréből; előszó Sigmund Freud; Szilágyi, Budapest, 1910
- Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában; Nyugat, Budapest, 1912
- Ideges tünetek keletkezése, eltűnése és egyéb értekezések a pszichoanalízis köréből; Dick, Budapest, 1914
- A hisztéria és a pathoneurózisok. Pszichoanalitikai értekezések; Dick, Budapest, 1919
- A pszichoanalizis haladása. Értekezések; Dick, Budapest, 1919
- Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Pszichoanalitikai tanulmány; Pantheon, Budapest, 1928
- A pszichoanalízis rövid ismertetése; Pantheon, Budapest, 1937
- Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében Válogatás Ferenczi Sándor tanulmányaiból; összeáll., sajtó alá rend., előszó Linczényi Adorján; Magvető, Budapest, 1982 (Magyar hírmondó)
- Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Budapest, 1991
- Klinikai napló, 1932; sajtó alá rend., jegyz. Judith Dupont, bev. Bálint Mihály, ford. Vég Katalin, szerk. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Budapest, 1996
- Technikai írások; Animula, Budapest, 1997 (A pszichoterápia klasszikusai)
- Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Budapest, 1997
- Ferenczi Sándor a pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások, 1897–1908; sajtó alá rend., szerk., bev., utószó Mészáros Judit, jegyz. Magyar László András, Mészáros Judit; Osiris, Budapest, 1999
- Ferenczi Sándor; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Erős Ferenc; Új Mandátum, Budapest, 2000 (Magyar panteon)
- Sigmund Freud–Ferenczi Sándorː Levelezés, 1908–1933, 1-6.; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André, kéziratátírás Ingeborg Meyer-Palmedo, sajtó alá rend. Erős Ferenc, Kovács Anna, ford. Berényi Gábor, Schulcz Katalin, Székely Zsófia, Zay Balázs; Thalassa Alapítvány–Pólya, Budapest, 2000–2005
- Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal; szerk. Erős Ferenc, Kovács Anna Székács Judit, ford. Bottka Petrik, Dobos Elvira; Thalassa Alapítvány–Imágó Egyesület, Budapest, 2010
- Lélekelemzés. Értekezések a pszichoanalízis köréből; előszó Sigmund Freud; Belső Egész-ség, Onga, 2010
Ferenczi Sándor összes művei (2022–)
[szerkesztés]- 1. Ferenczi a pszichoanalízis felé. Preanalitikus írások, 1897–1908; szerk., sajtó alá rend. Mészáros Judit, jegyz. Mészáros Judit, Magyar László András; 2022
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Dobrik István szerk.: Ferenczi Sándor. Általuk híres e város… Szépmesterségek Alapítvány, Miskolci Galéria, Miskolc, 2009. ISBN 978-963-88042-6-6
- Ferenczi Sándor életrajza – Ferenczi Sándor Egyesület
- Benedek László: Az analitikus is ember – gondolatok Ferenczi Sándorról
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
- Mészáros Judit: "Az Önök Bizottsága." Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. ISBN 978 963 05 8641 2
- ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. = Modern magyar történelem, ISBN 978-963-475-250-9
További információk
[szerkesztés]- Ferenczi Sándor magyarul megjelent írásai – teljes Ferenczi-bibliográfia
- Kosztolányi Dezső: Ferenczi Sándor Archiválva 2007. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dr. Ferenczi Sándor: A pszichoanalízisről s annak jogi és társadalmi jelentőségéről
- Luis J. Martín Cabré: Ferenczi Sándor hozzájárulása a viszontáttétel fogalmához
- A magyar mélylélektan
- Kerecsényi Zoltán: Két tudós Pápán
- Aki atomjaira akarta bontani a lelket
- Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis; Európai Magyar Szabadegyetem, Bern, 1986. ISBN 3-85421-017-5
- Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története, 1908–1993; 2. átdolg., bőv. kiad.; Bethlen, Budapest, 1994
- Mészáros Judit: In memoriam Ferenczi Sándor; Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2000. helytelen ISBN kód: 978 963 91 3445 7
- Mészáros Judit: "Az Önök Bizottsága" Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció, Akadémia Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978 963 05 8641 2