Ferenczi Sándor (pszichoanalitikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ferenczi Sándor
FerencziSándor.jpg
Életrajzi adatok
Született1873. július 7.
Miskolc
Elhunyt1933. május 22. (59 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • psychoanalyst
  • neurológus
Iskolái Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület pszichoanalízis
Munkahelyek
Más munkahelyek Magyar Pszichoanalitikus Egyesület

Hatással volt Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre, Sigmund Freud
Hatással voltak rá Sigmund Freud
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Sándor témájú médiaállományokat.

Ferenczi Sándor (Miskolc, 1873. július 7.Budapest, 1933. május 22.) orvos, pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője.

Munkássága[szerkesztés]

Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja volt. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette, gondolatai progresszív irányba mozdították el a kor pszichoanalitikus elméleteit, így rámutatott arra, hogy

  • a terápiában lényeges szerepet játszik a kölcsönös áttétel jelensége, vagyis hogy nem csak a páciensre gyakorol hatást az analitikus, hanem az indulatáttétel gyakran a terapeuta oldalán is megjelenik; elméleti hátteret vázolt a viszontáttétel fogalmára
  • a terapeuta valóságként kell elfogadja azokat a beszámolókat, melyeket a páciens állít; vagy legalábbis olyan belső történésként, melyet a páciens valósnak érez,
  • a pszichoterápiában a humanista módszer is célravezet, az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést,
  • a páciensek által felidézett gyermekkori, felnőttek általi agresszió gyakran rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának – ezzel a feltételezésével ellentmondott Freud azon álláspontjának, hogy a gyermekkorban elszenvedett agresszióról szóló képek valójában a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései; ez a nézetkülönbség Ferenczi és Freud kapcsolatában végleg törést jelentett.

Életútja[szerkesztés]

Ferenczi Sándor Miskolcon született, anyja Eibenschütz Róza, apja Fraenkel Bernát, akinek jól menő könyvesboltja volt a mai Széchenyi utca 13. alatti épület helyén, és a bolt fölött volt a lakásuk (1963-ban bontották le). Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, és 1890-ben leérettségizett. Tanulmányait ezután Bécsben folytatta, 1890 és 1894 között.

Miután a bécsi egyetemen diplomát szerzett, 1898-tól katonai szolgálatot teljesített Budapesten, és több kórházban is dolgozott idegorvosként. 1908-ban felkereste Freudot, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát. Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését: ilyen az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, a viszontáttétel minden addiginál mélyebb átélése, a pszichoanalitikus folyamatban a kétszemélyes kapcsolat jelentőségének a felismerése. Leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre az ő gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában. Noha az ő munkásságuk is jelentősen befolyásolta a pszichoanalízis modern fejlődését, a lélekelemzés „budapesti iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi.

Magyarul[szerkesztés]

  • Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis köréből; előszó Sigmund Freud; Szilágyi, Bp., 1910
  • Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában; Nyugat, Bp., 1912
  • Ideges tünetek keletkezése, eltűnése és egyéb értekezések a pszichoanalízis köréből; Dick, Bp., 1914
  • A hisztéria és a pathoneurózisok. Pszichoanalitikai értekezések; Dick, Bp., 1919
  • A pszichoanalizis haladása. Értekezések; Dick, Bp., 1919
  • Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Pszichoanalitikai tanulmány; Pantheon, Bp., 1928
  • A pszichoanalízis rövid ismertetése; Pantheon, Bp., 1937
  • Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében Válogatás Ferenczi Sándor tanulmányaiból; összeáll., sajtó alá rend., előszó Linczényi Adorján; Magvető, Bp., 1982 (Magyar hírmondó)
  • Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Bp., 1991
  • Klinikai napló, 1932; sajtó alá rend., jegyz. Judith Dupont, bev. Bálint Mihály, ford. Vég Katalin, szerk. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Bp., 1996
  • Technikai írások; Animula, Bp., 1997 (A pszichoterápia klasszikusai)
  • Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Bp., 1997
  • A pszichoanalízis felé iatalkori írások, 1897-1908; sajtó alá rend., szerk., bev., utószó Mészáros Judit, jegyz. Magyar László András, Mészáros Judit; Osiris, Bp., 1999
  • Ferenczi Sándor; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Erős Ferenc; Új Mandátum, Bp., 2000 (Magyar panteon)
  • Sigmund Freud–Ferenczi Sándorː Levelezés, 1908-1933, 1-6.; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André, kéziratátírás Ingeborg Meyer-Palmedo, sajtó alá rend. Erős Ferenc, Kovács Anna, ford. Berényi Gábor, Schulcz Katalin, Székely Zsófia, Zay Balázs; Thalassa Alapítvány–Pólya, Bp., 2000-2005
  • Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal; szerk. Erős Ferenc, Kovács Anna Székács Judit, ford. Bottka Petrik, Dobos Elvira; Thalassa Alapítvány–Imágó Egyesület, Bp., 2010
  • Lélekelemzés rtekezések a pszichoanalízis köréből; előszó Sigmund Freud; Belső Egész-ség, Onga 2010

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ferenczi Sándor témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]