Radó Sándor (pszichoanalitikus)
| Radó Sándor | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1890. január 8. Kisvárda |
| Elhunyt | 1972. május 14. (82 évesen) New York |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Révész Erzsébet |
| Iskolái | Bukaresti Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | pszichoanalízis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radó Sándor témájú médiaállományokat. | |
Radó Sándor (1898-ig Rothmann,[1] Kisvárda, 1890. január 8. – New York, 1972. május 14.) magyar pszichoanalitikus, Sigmund Freud munkatársa, a pszichoanalízis úttörője.
Peter Gay szerint „Budapest a legkiválóbb analitikus tehetségeket termelte; elég említeni Ferenczit, Alexander Ferencet vagy Radó Sándort."[2]
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Radó (Rothmann) Adolf és Rosenblütl Kornélia gyermeke. Radó orvosi képesítésének megszerzése után, 1915-ben ismerte meg Sigmund Freudot, és elhatározta, hogy pszichoanalitikus lesz. Először Sigmund Freud korábbi kezeltje, Révész Erzsébet analizálta, majd Berlinbe költözése után Karl Abraham vette át ezt a szerepet. Szerkesztette a Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse c. folyóiratot. A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919) idején Radónak volt annyi befolyása, hogy elérje Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon.[3][4] 1919. november 13-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Révész Erzsébettel, Révész Vilmos és Berger Flóra lányával.[5] 1922-ben Berlinbe költözött, s Karl Abraham mellett tanára volt a Berlini Pszichoanalitikus Intézetnek. Radó Freud személyes kérésére 1931-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol a New York-i Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott, majd a Columbia Egyetem pszichiátriai intézetének igazgatója lett. New Yorkban hunyt el.
Kiadott műve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Psychoanalysis of Behavior: Collected Papers 1-2. (New York-London, 1956)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 97798. sz. rendelete. MNL-OL 30803. mikrofilm 239. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 128. oldal 47. sor.
- ↑ Peter Gay, Freud: A Life for our Time (London 1988) p. 460.
- ↑ Ernest Jones, The Life and Work of Sigmund Freud (London 1964) p. 488.
- ↑ Hatos 291. o.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 1705/1919. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Paul Roazen és Bluma Swerdloff: Heresy: Sandor Rado and the Psychoanalytic Movement, Northvale, N.J., Aronson, 1995
- "Radó Sándor". Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2015. július 29..
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameters:|month=és|coauthors=(súgó) - ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. ISBN 978-963-475-250-9
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandor Rado című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandor Rado című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sándor Radó (psicoanalista) című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
