Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, Országos Ideg és Elmegyógyintézet
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lepusztult főépülete 2013-ban
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lepusztult főépülete 2013-ban
Település Budapest II. kerülete
Cím 1021 Hűvösvölgyi út 116.
Építési adatok
Építés éve 18611868[1]
Megnyitás 1868. december 6.
Bezárás 2007
Építési stílus romantikus
Védettség műemlék
Tervező Zettl Lajos
Hasznosítása
Felhasználási terület megszűnt kórház
Elhelyezkedése
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Budapest)
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 53″, k. h. 18° 58′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 53″, k. h. 18° 58′ 39″
Térkép
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet weboldala
SablonWikidataSegítség

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (rövidítve: OPNI) korábbi nevén Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, majd Országos Ideg és Elmegyógyintézet nagy múltú, mára megszűnt egészségügyi intézmény Budapest II. kerületének Lipótmező városrészében, a Kis-Hárs-hegy északkeleti lejtőjén. A budapesti köznyelvben a „Lipótmező” kifejezés alatt gyakran magát az intézetet értették.

Története[szerkesztés]

A létesítmény Ferenc József rendeletére épült a Hűvösvölgyi út 116. szám alatt, késő romantikus stílusban, Zettl Lajos tervei szerint. Zettl a terveket 1859-re készítette el, Ferenc József azokat 1860-ban jóváhagyta. Az építkezés valószínűleg 1861 körül indult meg, és 1863-ra az épületet befejezése tervben is volt. Azonban anyagi okok miatt ez elhúzódott, és csak 1868-ra készült el a komplexum.[1] de A korabeli építészeti kritikák egy része erősen túlzónak tartotta a terveket. Szerintük az épület egy „fejedelmi kastély tér- és anyagpazarlásával épült”.[2]

Az intézmény 1868. december 6-án nyílt meg. Kezdetben 300 beteg ápolását tették lehetővé, később azonban ez a szám növekedett. A különböző pszichiátriai orvosi kezeléseket jelentős munkaterápiai és alkoholmegvonási kutatások egészítették ki. 2007-ben 139 évnyi működés után szűnt meg.

Az utolsó igazgató, Nagy Zoltán főorvos így nyilatkozott erről:[3]

„lényegében indoklás nélkül, nagyon brutális módon zárták be az intézményt. Nem gondoskodtak az akkori egészségpolitikusok sem a betegekről, sem a teamekről. Száznegyven éves szakmai kultúra szűnt meg. A Lipót mindig is vállalta azt az embermentő, gyógyító szerepet, amely több volt, mint egy pszichiátriai és neurológiai osztály: egy időben volt idegsebészete, nagyszerű röntgenrészlege és világhírű neuropatológiája. Mindez a szakmai gazdagság és sokszínűség megszűnt, elmúlt.”

A hatalmas épület műemlék. Bezárása óta őrzik, a szintén kiürített melléképületeivel együtt folyamatosan pusztul.

2014-ben Funk Sándor addiktológus, korábbi főorvos „katasztrofális húzásnak” minősítette a kórház felszámolását.[4]

A 2007-es bezárása után az egykori nagy múltú intézmény speciális szakellátási feladatait elsősorban a Nyírő Gyula kórház és az Amerikai úti kórház vette át.

Az épületkomplexum 2020-ban egy ekkor létrehozott Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezelésébe került ingyenesen mint „közfeladat ellátásához szükséges terület”. Az alapítvány közpénzből egy angol nyelvű, fizetős, nemzetközi érettségit adó elit magániskolát hoz létre.[5]

Igazgató főorvosainak listája[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]