Ugrás a tartalomhoz

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, Országos Ideg- és Elmegyógyintézet
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lepusztult főépülete 2013-ban
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lepusztult főépülete 2013-ban
TelepülésBudapest II. kerülete
Cím1021 Hűvösvölgyi út 116.
Építési adatok
Építés éve18611868[1]
Megnyitás1868. december 6.
Bezárás2007. december 31.
Építési stílusromantikus
Védettségműemlék
TervezőZettl Lajos
Hasznosítása
Felhasználási területmegszűnt kórház
Elhelyezkedése
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Budapest)
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 53″, k. h. 18° 58′ 39″47.531274°N 18.977586°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 53″, k. h. 18° 58′ 39″47.531274°N 18.977586°E
Térkép
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet weboldala
SablonWikidataSegítség

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (rövidítve: OPNI) korábbi nevén Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, majd Országos Ideg- és Elmegyógyintézet nagy múltú, mára megszűnt egészségügyi intézmény Budapest II. kerületének Lipótmező városrészében, a Kis-Hárs-hegy északkeleti lejtőjén. A budapesti köznyelvben a „Lipótmező” kifejezés alatt gyakran magát az intézetet értették.

Története

[szerkesztés]

Ferenc József rendeletére épült a Hűvösvölgyi út 116. szám alatt, késő romantikus stílusban, Zettl Lajos tervei szerint. Zettl a terveket 1859-re készítette el, Ferenc József azokat 1860-ban jóváhagyta. Az építkezés valószínűleg 1861 körül indult meg, és 1863-ra az épületet befejezése tervben is volt. Azonban anyagi okok miatt ez elhúzódott, és csak 1868-ra készült el a komplexum.[1] A korabeli építészeti kritikák egy része erősen túlzónak tartotta a terveket. Szerintük a 63 ezer négyzetméter alapterületű épület egy „fejedelmi kastély tér- és anyagpazarlásával épült”.[2]

A 41 hektáron elterülő intézmény 1868. december 6-án nyílt meg. Kezdetben 300 páciens ápolását tették lehetővé. A beteglétszám az ezredfordulóra megközelítette a 2 ezret. A különböző pszichiátriai és neurológiai orvosi kezeléseket jelentős tudományos műhelyként többek között sokrétű munkaterápiai és alkoholmegvonási kutatások egészítették ki. 2007-ben 139 évnyi működés után szűnt meg.

Az utolsó igazgató, Nagy Zoltán főorvos így nyilatkozott erről:[3]

„lényegében indoklás nélkül, nagyon brutális módon zárták be az intézményt. Nem gondoskodtak az akkori egészségpolitikusok sem a betegekről, sem a teamekről. Száznegyven éves szakmai kultúra szűnt meg. A Lipót mindig is vállalta azt az embermentő, gyógyító szerepet, amely több volt, mint egy pszichiátriai és neurológiai osztály: egy időben volt idegsebészete, nagyszerű röntgenrészlege és világhírű neuropatológiája. Mindez a szakmai gazdagság és sokszínűség megszűnt, elmúlt.”

A hatalmas misztikus épületegyüttes műemlék. (Méreteit tekintve az országház után a második legnagyobb.[4]) Bezárása óta őrzik, a szintén kiürített melléképületeivel együtt folyamatosan pusztul.

2014-ben Funk Sándor addiktológus, korábbi főorvos „katasztrofális húzásnak” minősítette a kórház felszámolását.[5]

A 2007-es bezárása után az egykori nagy múltú intézmény speciális szakellátási feladatait elsősorban a Nyírő Gyula kórház és az Amerikai úti kórház vette át.

Az épületkomplexum 2020-ban egy ekkor létrehozott Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezelésébe került ingyenesen mint „közfeladat ellátásához szükséges terület”. Az alapítvány közpénzből egy angol nyelvű, fizetős, nemzetközi érettségit adó elit magániskolát tervez létrehozni.[6] Sajtóértesülések szerint a 2024-es árakon több mint 100 milliárdosra becsült költségvetésű kivitelezés várható elkészülése tíz évvel tolódik.[7]

Igazgató főorvosainak listája

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]