Lipótmező
| Lipótmező | |
| Első Királyi Tébolyda | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 412 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Lipótmező egy városrész Budapest II. kerületében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kecske-hegy, a Kis-Hárs-hegy és a Ferenc-halom aljában található terület. Az Ördög-árok mély völgyében, Kurucles, Nyék és Hűvösvölgy városrészek között helyezkedik el.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét nem uralkodóról, hanem első tulajdonosáról, Göbl Lipót budai molnárról kapta[forrás?], aki ezt a területet Buda városától az 1820-as években megvásárolta. A majorságban Göbl vendéglőt létesített, ez is hozzájárult, hogy a környék népszerű kirándulóhellyé vált. Az épület a Páfrány út 17/b alatt ma elhagyatottan áll, utoljára üzemi konyhaként használták.
A kis-hárs-hegyi lejtőn I. Ferenc József rendeletére, Zettl Lajos tervei alapján 1868-ban épült fel a Magyar Királyi Országos Tébolyda, melynek nevét 1898-ban Országos Elme- és Ideggyógyintézetre változtatták. Ezután a Lipótmező generációkon keresztül mintegy az elmegyógyintézet szinonimájává vált (szólásokban is gyakran előfordult, mint például a Lipótmezőre juttatsz engem = megbolondulok tőled). Végül Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) néven működött egészen a 2007-es bezárásáig, azóta az épület üresen áll.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 31. o. ISBN 963-05-6411-4
- Verrasztó Gábor: A molnár, aki Lipót volt – Budai Liberális Klub Alapítvány, 2008
- Gyógyszálló lehet a Lipótmező helyén – Index, 2009. december 5.
- Az OPNI története Archiválva 2020. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
