Korallos-barlang (Budapest)
| Korallos-barlang | |
 | |
| A Korallos-barlang bejárata | |
| Hossz | 61 m |
| Mélység | 11,8 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 11,8 m |
| Tengerszint feletti magasság | 285 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Földrajzi táj | Budai-hegység |
| Típus | hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4762-31 |
| Elhelyezkedése | |
 Korallos-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 32′ 21″, k. h. 19° 00′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 21″, k. h. 19° 00′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korallos-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Korallos-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található egyik barlang. A Francia-bánya leghosszabb barlangja.
Leírás[szerkesztés]
A Szépvölgyi út felső harmadában, az Erdei lak felett lévő Francia-bánya Ny-i falrészének előterében, a falrésztől 10–12 m-re és a bányaudvar talpszintjétől 4 m-rel magasabban van a bejárata. A Látó-hegyi-barlangtól ÉNy-ra 50 m-re kibukkanó korallos mészkőpad felett helyezkedik el.
Lejtős réteglapmenti hasadékbarlang. Eocén szépvölgyi mészkőben jött létre, amelyben néhány helyen kipreparálódott őslények (kagyló) figyelhetők meg. A mészkövön elszórtan borsóköves felületek alakultak ki. Keletkezését egy ferde (45°-os) réteglap preformációja határozza meg, amit valószínűleg tovább bővített melegvizes korrózió. Aljzatát kőzettörmelék és szürkés kiscelli agyag alkotja.
1987-ben volt először Korallos-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Az 1987-es MKBT kutatótábor egyik kutatási helyszíne volt és ekkor lett kibontva. Az 1987. évi Karszt és Barlangban megjelent beszámolóban látható a Francia-bánya barlangjainak helyszínrajza, amelyet Juhász Márton (Barlangtani Intézet) készített. A helyszínrajzon jelölve van a Korallos-barlang helye. A térkép alapján megállapítható, hogy a kőbánya barlangjai közül ez a barlang helyezkedik el legnyugatabbra. A jelentésben az olvasható, hogy a barlang feltárása a tábor elején egy 1 m mély, kitöltött repedés kibontásával kezdődött. A táborozás végén egy 18 m hosszú és 8,3 m mély, huzatos teremben hagyta abba a barlang feltárását a lelkes bontócsapat. A folyóiratban publikálva lett a barlang alaprajz térképe keresztmetszettel és kiterített hosszmetszet térképe, amelyeket Juhász Márton szerkesztett.
Az 1987. évi MKBT Műsorfüzetben napvilágot látott közleményben az van írva, hogy az 1987. évi központi kutatótábor egyik fő reménye és eredménye volt a Korallos-barlang. A táborozáskor kb. 20 m hosszig kibontott barlang végpontján tovább lehet látni és a végponton nagyon nagy huzat van. A publikációban látható a Francia-bánya barlangjainak helyszínrajza, amelyet Juhász Márton (Barlangtani Intézet) készített. A helyszínrajzon jelölve van a Korallos-barlang helye.
Az 1995. évi Földtani Közlönyben kiadott és Leél-Őssy Szabolcs által írt tanulmány szerint a Rózsadombon és környékén vannak kifejezetten kopár, majdnem ásványmentes barlangok, pl. a Korallos-barlang. Az 1987. évi kutatótáborozáskor lett kibontva a Francia-bányában a Szépvölgyi Mészkő ferde réteglapjai mellett keletkezett Korallos-barlang, amely kb. 10 m mély és lapos hasadék. A barlang végén nagyon erős légáramlás jön ki, amely kb. 6 °C-ra hűti a kis barlangüregben a levegőt.
A befoglaló kőzetben lévő ősmaradványok miatt kapta a barlang furcsa nevét. Ígéretes kutatási pont a Látó-hegyi-barlanggal együtt. Főleg a régi barlangok esetében néhány helyen nagy a bizonytalanság, elsősorban a nevek, de néha a barlangok számának tekintetében is. Különösen a kőfejtőkben, ahol sok kis barlang előfordul, például a Francia-bányában. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, amelyen jelölve van a barlang helye.
A Szabó József Barlangkutató Szakosztály 2011. május 17-től, a kutatási engedély kézhezvételétől havonta 3–4-szer végzett feltáró munkát a barlangban, amelynek során agyagos és törmelékes üledék lett eltávolítva a barlangból, de nem sikerült szabad járatszakaszba bejutnia. A tagok célja az volt, hogy összekössék a barlangot a Pál-völgyi-barlangrendszerrel.
2012-ben a szakosztály havonta 3–4-szer végzett feltáró munkát a barlangban, amelynek során agyagos és törmelékes üledék lett eltávolítva a barlangból, de nem sikerült szabad járatszakaszba bejutnia. A tagok célja az volt, hogy összekössék a barlangot a Pál-völgyi-barlangrendszerrel. 2013-ban a szakosztály havonta egyszer végzett feltáró munkát a barlangban, amelynek során agyagos és törmelékes üledék lett eltávolítva a barlangból, de nem sikerült szabad járatszakaszba bejutnia. A tagok célja az volt, hogy összekössék a barlangot a Pál-völgyi-barlangrendszerrel.
Irodalom[szerkesztés]
- Adamkó Péter – Börcsök Péter – Szablyár Péter: I. társulati központi kutatótábor. MKBT Műsorfüzet, 1987. szeptember–október. 11., 12., 14/a. old.
- Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat. 298. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 386., 407., 408., 416–417. old.
- Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 22., 49., 50., 59. oldalak és az 1. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási engedély kérelem. Korallos-barlang 4762-31. Kézirat. Budapest, 2011. március 18. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási jelentés 2011. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási jelentés 2012. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási jelentés 2013. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szablyár Péter: Társulati központi kutatótábor. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 66., 67. old.
