Korallos-barlang (Budapest)
| Korallos-barlang | |
 | |
| A Korallos-barlang bejárata | |
| Hossz | 61 m |
| Mélység | 11,8 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 11,8 m |
| Tengerszint feletti magasság | 285 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Földrajzi táj | Budai-hegység |
| Típus | hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4762-31 |
| Elhelyezkedése | |
 Korallos-barlang
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 21″, k. h. 19° 00′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 21″, k. h. 19° 00′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korallos-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Korallos-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található egyik barlang. A Francia-bánya leghosszabb barlangja.
Leírás[szerkesztés]
A Szépvölgyi út felső harmadában, az Erdei lak felett lévő Francia-bánya Ny-i falrészének előterében, a falrésztől 10–12 m-re és a bányaudvar talpszintjétől 4 m-rel magasabban van a bejárata. A Látó-hegyi-barlangtól ÉNy-ra 50 m-re kibukkanó korallos mészkőpad felett helyezkedik el.
Lejtős réteglapmenti hasadékbarlang. Eocén szépvölgyi mészkőben jött létre, amelyben néhány helyen kipreparálódott őslények (kagyló) figyelhetők meg. A mészkövön elszórtan borsóköves felületek alakultak ki. Keletkezését egy ferde (45°-os) réteglap preformációja határozza meg, amit valószínűleg tovább bővített melegvizes korrózió. Aljzatát kőzettörmelék és szürkés kiscelli agyag alkotja.
1987-ben volt először Korallos-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Az 1987-es MKBT kutatótábor egyik kutatási helyszíne volt és ekkor lett kibontva. Az 1987. évi Karszt és Barlangban megjelent beszámolóban látható a Francia-bánya barlangjainak helyszínrajza, amelyet Juhász Márton (Barlangtani Intézet) készített. A helyszínrajzon jelölve van a Korallos-barlang helye. A térkép alapján megállapítható, hogy a kőbánya barlangjai közül ez a barlang helyezkedik el legnyugatabbra. A jelentésben az olvasható, hogy a barlang feltárása a tábor elején egy 1 m mély, kitöltött repedés kibontásával kezdődött. A táborozás végén egy 18 m hosszú és 8,3 m mély, huzatos teremben hagyta abba a barlang feltárását a lelkes bontócsapat. A folyóiratban publikálva lett a barlang alaprajz térképe, kiterített hosszmetszet térképe és keresztmetszet térképe. A térképeket Juhász Márton (Barlangtani Intézet) szerkesztette. Az alaprajz térképen megfigyelhető a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon, az alaprajz térkép használatához jelölve van az É-i irány.
Az 1987. évi MKBT Műsorfüzetben napvilágot látott közleményben az van írva, hogy az 1987. évi központi kutatótábor egyik fő reménye és eredménye volt a Korallos-barlang. A táborozáskor kb. 20 m hosszig kibontott barlang végpontján tovább lehet látni és a végponton nagyon nagy huzat van. A publikációban látható a Francia-bánya barlangjainak helyszínrajza, amelyet Juhász Márton (Barlangtani Intézet) készített. A helyszínrajzon jelölve van a Korallos-barlang helye.
Az 1995. évi Földtani Közlönyben kiadott és Leél-Őssy Szabolcs által írt tanulmány szerint a Rózsadombon és környékén vannak kifejezetten kopár, majdnem ásványmentes barlangok, pl. a Korallos-barlang. Az 1987. évi kutatótáborozáskor lett kibontva a Francia-bányában a Szépvölgyi Mészkő ferde réteglapjai mellett keletkezett Korallos-barlang, amely kb. 10 m mély és lapos hasadék. A barlang végén nagyon erős légáramlás jön ki, amely kb. 6 °C-ra hűti a kis barlangüregben a levegőt.
A befoglaló kőzetben lévő ősmaradványok miatt kapta a barlang furcsa nevét. Ígéretes kutatási pont a Látó-hegyi-barlanggal együtt. Főleg a régi barlangok esetében néhány helyen nagy a bizonytalanság, elsősorban a nevek, de néha a barlangok számának tekintetében is. Különösen a kőfejtőkben, ahol sok kis barlang előfordul, például a Francia-bányában. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, amelyen jelölve van a barlang helye.
A Szabó József Barlangkutató Szakosztály 2011. május 17-től, a kutatási engedély kézhezvételétől, havonta 3–4-szer végzett feltáró munkát a barlangban, amelynek során agyagos és törmelékes üledék lett eltávolítva a barlangból, de a szakosztály tagjainak nem sikerült szabad járatszakaszba bejutniuk. A tagok célja az volt, hogy összekössék a barlangot a Pál-völgyi-barlangrendszerrel.
A szakosztály tagjai 2012-ben, havonta 3–4-szer végeztek feltáró munkát a barlangban, amelynek során agyagos és törmelékes üledék lett eltávolítva a barlangból, de nem sikerült szabad járatszakaszba bejutniuk. A tagok célja az volt, hogy összekössék a barlangot a Pál-völgyi-barlangrendszerrel. A szakosztály tagjai 2013-ban, havonta egyszer végeztek feltáró munkát a barlangban, amelynek során agyagos és törmelékes üledék lett eltávolítva a barlangból, de nem sikerült szabad járatszakaszba bejutniuk. A tagok célja az volt, hogy összekössék a barlangot a Pál-völgyi-barlangrendszerrel.
Irodalom[szerkesztés]
- Adamkó Péter – Börcsök Péter – Szablyár Péter: I. társulati központi kutatótábor. MKBT Műsorfüzet, 1987. szeptember–október. 11., 12., 14/a. old.
- Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat. 298. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 386., 407., 408., 416–417. old.
- Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 22., 49., 50., 59. oldalak és az 1. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási engedély kérelem. Korallos-barlang 4762-31. Kézirat. Budapest, 2011. március 18. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási jelentés 2011. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási jelentés 2012. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nagy András: Kutatási jelentés 2013. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szablyár Péter: Társulati központi kutatótábor. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 66., 67. old.
