Solymári-kisfülke
| Solymári-kisfülke | |
 | |
| A Solymári-kisfülke bejárata | |
| Hossz | 11 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 2,7 m |
| Függőleges kiterjedés | 2,7 m |
| Tengerszint feletti magasság | 338 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Solymár |
| Földrajzi táj | Budai-hegység |
| Típus | korróziós eredetű |
| Barlangkataszteri szám | 4773-2 |
| Elhelyezkedése | |
 Solymári-kisfülke
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 35′ 28″, k. h. 18° 54′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 28″, k. h. 18° 54′ 17″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Solymári-kisfülke témájú médiaállományokat. | |
A Solymári-kisfülke a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, a Solymári-ördöglyuk közelében található egyik barlang.
Leírás[szerkesztés]
Solymáron, Solymár központjától körülbelül két kilométerre, délnyugatra, a Solymári-ördöglyuk Pipa nevű kijáratához közel, lejjebb, körülbelül 20 méterre, egy növényzettel benőtt kőfejtőben, sziklafal tövében, 338 méter tengerszint feletti magasságban van a természetes jellegű, szabálytalan alakú, vízszintes tengelyirányú, észak–északkelet felé néző, hét méter széles és két méter magas bejárata. A Solymári-ördöglyuk főbejárata alatt található, nagy kőbánya melletti, jobbra lévő, sokkal kisebb kőfejtőben nyílik, amely északnyugatra helyezkedik el a nagy kőbányától. A turistatérképek nem jelölik a helyét.
Nagyon breccsás, töredezett, felső triász dachsteini mészkőben jött létre. Tektonikus repedés mentén, valószínűleg korrózió hatására keletkezett. Egyszintes barlang, amely déli irányba tart és fokozatosan szűkül. Lehet, hogy egy nagy, elpusztult barlang roncsa. Kevés az ásványképződménye, amelyek nem látványosak, fénytelenek, szenilisek, korrodáltak és leginkább a védettebb, hátsó részein találhatók. Megfigyelhető benne breccsazóna, néhány szalmacseppkő kezdemény, cseppkőbekérgezés, farkasfogas cseppkőléc, kis méretű borsókő, montmilch és kis gömbfülkék. A vízszintes kiterjedése kilenc méter. Denevérek előfordulnak a barlangban. Engedéllyel, barlangjáró alapfelszereléssel és könnyen járható.
1984-ben volt először Solymári-kisfülke néven említve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Solymári kisfülke (Bertalan 1976) és Solymári kőfülke (Karszt 1991) neveken is. A Solymári kőfejtő hévforrás kürtői (Bertalan 1976) és a Solymári-kőfejtő hévforrás kürtői (Kordos 1984) elnevezések valószínűleg erre a barlangra is vonatkoznak.
Kutatástörténet[szerkesztés]
A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában lévő és Jellinek János által írt jelentésben meg van említve, hogy Jellinek János társaival dolgozik a Solymári-ördöglyukban és az annak közelében található névtelen üregben. 1967-ben Horváth János felmérte a Solymári-kisfülkét és rajzolt egy 1:100 méretarányú alaprajzi térképet, hosszmetszet térképet és két keresztmetszetet. A térképlapon látható egy 1:50.000 méretarányú helyszínrajz is, amelyen be van jelölve helye. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy Solymáron, a Solymári-ördöglyuk bejáratától körülbelül 50 méterre, északnyugatra, körülbelül 15 méterrel lejjebb, egy régi kis kőbányában van bejárata.
A természetes barlang kilenc méter hosszú, egy–négy méter széles, 2,5 méter magas és másfél méter mély. A kézirat vonatkozó része egy kézirat alapján íródott. Egy másik cédula a Solymári kőfejtő hévforrás kürtőiről szól. A cédula szerint ezek Solymáron, a Sziklás-hegyen, a Solymári-ördöglyuk alatti kőfejtőben található hévforráskürtők, amelyeket a bányászat során fedeztek fel. A kézirat vonatkozó része két irodalmi mű alapján íródott.
Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Solymári-kisfülke néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A listában látható Solymári-kőfejtő hévforrás kürtői elnevezés valószínűleg erre a barlangra is vonatkozik. A listához kapcsolódóan a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen szintén látható ezeknek az üregeknek a földrajzi elhelyezkedése. 1991-ben a Karszt Barlangkutató Csoport ígéretes próbabontást végzett benne. Az elhelyezkedéséből és a munka során erősödő huzatból arra következtetett a csoport, hogy a Solymári-ördöglyuk ismeretlen alsó szintjével van összeköttetésben.
A 2004. augusztus 16-án készült, Gazda Attila által írt nyilvántartólap szerint a részletesen felmért barlang 11 méter hosszú, 2,7 méter függőleges kiterjedésű, 2,7 méter magas és 9 méter vízszintes kiterjedésű. Szabadon látogatható barlang. A barlang és környezete kissé szemetes, a képződmények nincsenek megrongálva, valamint a bejárati részen tűzrakóhely maradványa van.
Irodalom[szerkesztés]
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Gazda Attila: Solymári-kisfülke nyilvántartólap. Kézirat, 2004. augusztus 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- J. J. (Jellinek János): Újabb barlangi kutatások. Turisták Lapja, 1937. május. (49. évf. 5. sz.) 211. old. (Nincs benne a barlang név szerint említve.)
- Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 94. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 293. old.
- Pápa Miklós: Budai-hegység útikalauz. Budapest, Sport, 1966. (Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kézirata említi, hogy a könyvben szó van a Solymári-kőfejtő hévforrás kürtőiről, de a könyv nem említi őket.)
- –: Beszámoló a Karszt Barlangkutató Csoport 1991-ben végzett munkájáról. Kézirat. 18–19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom[szerkesztés]
- Horváth János: Solymári kisfülke. Kézirat, 1967. (Szpeleográfiai terepjelentés.)
