Haggenmacher-villa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Haggenmacher-villa
Eye of God resthouse3.jpg
Korábbi nevek: Istenszeme vendégfogadó
Hely 1121 Budapest, Szilassy út 3.
Építési adatok
Megnyitás 1760-as évek
Hasznosítása
Tulajdonos Fővárosi Önkormányzat
Elhelyezkedése
Haggenmacher-villa (Budapest)
Haggenmacher-villa
Haggenmacher-villa
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 18° 57′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 18° 57′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haggenmacher-villa témájú médiaállományokat.

A Haggenmacher-villa, vagy Istenszeme vendégfogadó egy egykori vendégfogadó, majd családi villa és végül gyermekotthon Budapesten, a XII. kerületben, amit az évszázadok során többször is átalakítottak. A műemlék épület ma üresen áll, őrzés és karbantartás híján pedig állapota gyorsan romlik.[1]

Építészeti stílusa és értéke alapján a kezdeti magyar modern építészet emlékeként kutatása és jegyzékbe vétele kívánatos.

Története[szerkesztés]

Istenszeme-fogadó[szerkesztés]

Ezen a területen volt a 18. században a budai hegyek legnagyobb földbirtokosának, Johann Karl von Stettner udvari tanácsosnak a majorja. A majorságban, az 1760-as években már vendégfogadó működött, aminek a többször is átépített épülete látható ma is.

Eye of God resthouse4.jpg

A fogadó nevének eredetét illetően a szájhagyomány három változatot ismer. Mivel a klasszicista stílusú épület timpanonjában óriási szem (Isten szeme) volt látható, Istenszeme vendéglő néven csábította a gyönyörű vidékre a budai polgárokat. A második magyarázat szerint a fogadó a felső szintjén lévő teraszról és a felette elterülő réttől kölcsönözte nevét, amit ma is Istenszeme-rétnek hívnak. Innét látni lehetett az egykori Pest és Buda városát is. A harmadik magyarázat szerint a hatalmas kertben található, tengerszemre hasonlító tavacskáról, azaz az Istenszeme-tóról kaphatta nevét.

1837-ben Kossuth Lajos gyógyulást keresve családjával együtt költözött pár hétre az Istenszeme fogadóba, ami mai értelemben akkor hegyvidéki üdülőnek volt tekinthető. Vele együtt pihent itt a neves irodalomtörténész Toldy Ferenc is, aki tanúja volt, amikor Kossuth Lajost e házban elfogták a betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt.

Az eredeti épület kőalapokra épült, faoszlopos tornáccal díszített ház volt, homlokzatán napsugarakkal körülvett háromszögben egy szemmel. Ez az épület 1846-ban leégett, de hamarosan újjáépítették és a szimbólum is visszakerült a homlokzatra.

Haggenmacher-villa[szerkesztés]

Eye of God resthouse1.jpg

A 19. század közepén Haggenmacher Károly szerezte meg a zugligeti uradalom tulajdonát, ahol még 1864-ben is vendégfogadó üzemelt. Az épületet neves építészekkel építtette át és Svájcból hozott üvegablakokkal, díszkályhákkal díszítette. Az átalakítás során ügyeltek rá, hogy az Isten szeme a homlokzaton megmaradjon.

Haggenmacher Károly gyönyörű kertté varázsolta a tóra néző épület környékét, felismerve, micsoda természeti kincs ez a tengerszemre hasonlító tavacska. Partjára szelídgesztenyefákat ültettetett, azóta csak itt találhatók ilyenek a budai hegyekben. Ezért, és mert a tó különleges elhelyezkedése okán különleges a terület mikroklímája is, élvez papíron ma is kiemelt védettséget a budai parkerdő természetvédelmi övezetén belül. Sajnos azonban a rendszerváltást követően a park gazdátlanná vált és az erdő lassan visszafoglalja a területet.

Haggenmacher Károly 1921-ben itt lett öngyilkos, talán megvakulása miatt. Gyermektelenül hunyt el. Örököse és unokahúga, Haggenmacher Bertha Luisa (Dreher Jenő sörgyáros felesége) nem sokkal később a fővárosra bízta a nyaralót egy feltétellel: területén gyermekintézetet hozzanak létre. Így az épület Budapest székesfőváros birtokába került.

Kossuth Lajos Gyermekotthon[szerkesztés]

Kossuth Lajos emlékműve a villa közelében, akit itt tartóztattak le 1837-ben a betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt.

A villát a várostól bérlő gróf Andrássy Gyuláné 1945-ben elhunyt, de az épületet csak 1949-ben vehették birtokba a gyerekek. Ekkor nyílt meg az épületben a Kossuth Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola. Nehezen kezelhető gyerekek laktak és tanultak benne, összesen mintegy 40-50 fő. A gyermekotthonban lakó felső tagozatosok a közeli Zugligeti iskolában végezték tanulmányaikat. 1955-ben emléktábla került az épület falára és kis Kossuth Múzeum is nyílt az épületben, amely szabadon látogatható volt. Telente nem csak a gyermekotthon lakói, hanem a környék lakossága is jégpályaként használta a befagyott tavat.

A rendszerváltás megpecsételte a gyönyörű kert és a műemlék épület sorsát. Az 1990-es évek elején az Istenszeme-forrás és vele együtt a Disznófő-forrás vizét is közvetlenül bekötötték a csatornába, ezzel megszűnt a tó vízellátása.

Az 1990-es évek elején megszűnt a kis múzeum és eltűnt a Kossuth elfogására emlékező emléktábla is. Ezt a táblát egy felbuzdulással a XII. kerületi önkormányzat és a Zugligeti Egyesület 1999-ben pótolta, ami ma is látható az épület keleti falán (Varga Tamás alkotása). A gyermekotthont szintén ebben az évben zárták be, majd a főváros megpróbálta eladni,[2][3] azonban az adásvételi szerződést a svájci székhelyű Karl Haggenmacher-alapok megtámadta, mivel az ajándékozáskor kikötésre került, hogy a villában gyermekintézményt kell elhelyezni.

A fővárosi önkormányzat tulajdonában maradt épület azóta üresen, kihasználatlanul áll. Őrzéséről a 2010-es választásokig gondoskodott a város, azóta viszont őrizetlenül áll. A telket lassan visszahódítja a természet, míg az épület felügyelet híján mára hajléktalanok tanyájává vált.

Még a lovakat is…

…"a gyermekotthon igazgatója. Sietett megnyugtatni a lovarda sorsáért aggódókat is: egyelőre nem költöznek a lovak, az istálló biztonságos. A Magyar Nemzetben korábban már beszámoltunk arról a civil kezdeményezésről, amely létrehívta a Nemzetközi Kossuth Lajos Gyermekalapítványt, amelynek keretében sérült gyerekek lovagoltatását szervezte meg két éve és irányítja azóta is néhány lelkes pedagógus a villa parkjában. Félszáznál több mozgássérült, vak, siket, Down-kóros, valamint enyhe értelmi fogyatékos és viselkedészavarral küszködő gyerek vesz részt a terápiás lovagláson az intézményből és más iskolákból. A fedett lovardában öt ló várja őket felszereléssel együtt, a tizenkét önkéntes terapeuta ingyen vezeti a foglalkozásokat. Szponzorok segítségével szerzik be a takarmányt, az állatok fenntartása adományokból történik.A védett épület és a 3,3 hektáros park tulajdonosa a főváros, a természetvédelmi terület a hivatalos besorolás szerint turisztikai erdőnek minősül. Az értékbecslése most folyik, majd eladásra kínálja föl a főváros drága jószágát. Szigorúak a kikötések, mind a ház külsejének megőrzése, mind a telek beépíthetősége miatt, az értékelésben csak óvatos számokat tudott mondani Varga Péter. Hozzávetőlegesen háromszázmilliót ér mostanság az ingatlan, de ez csak becslés. A lovardának az iskola igazgatója és a főváros képviselője együttes erővel keresi a megfelelő helyet Budapest határában és környékén."…

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]