Postapalota (Budapest)
| Postapalota | |
| Magyar Posta Székháza, Buda-Krisztina körúti postapalota | |
.jpg) | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Cím | 1122 Budapest, Krisztina körút 6. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1924–1926 |
| Rekonstrukciók évei | 2016–2022 |
| Építési stílus | késő eklektika–szecesszió |
| Tervező | Sándy Gyula |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Postapalota
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Posta Székháza vagy Postapalota, régi nevén Buda-Krisztina körúti postapalota Buda egyik jellegzetes szecessziós épülete.
Leírás[szerkesztés]
A Budapest XII. kerületében, a Krisztina körút 6. szám alatti palota Sándy Gyula tervei szerint eklektikus–szecessziós stílusban épült 1924–1926-ban[1] a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületeként. Érdekessége, hogy itt működött az ország első körforgó személyfelvonója („páternoszter”). Nagy kéménye a régi, udvarról történő széntüzelés emléke volt.
Bár az épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, szerkezete nem esett szét. 1947-ben állították helyre a háborús károkat. A 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta. Azután évekig üresen állt, amikor 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg 22,3 millió euróért (akkor közel hétmilliárd magyar forint), és kezdte el a műemléki felújításokat. Irodaházként tervezték hasznosítani, alsóbb szintjein pedig kereskedelmi egységeket fogadtak volna.
Ám az épület 2018 nyarán 14 milliárdért átkerült a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába, és a legújabb tervek szerint az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözött át ide és a tervezett Buda Palota modern irodaház helyett, a nagyközönség előtt a Nemzeti Bank pénz- és banktörténeti múzeumaként nyitott meg 2022. április 15-én. Az interaktív látogatóközpont a gazdasági folyamatok, fogalmak bemutatását és megértését tűzte ki fő céljául. Ezek mellett érmebolt és könyvsarok is lesz az épületben a látogatók számára. A saroktorony tetejére tervezett kilátót alkalmasint megnyitják a nagyközönség előtt.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- https://budapest.24.hu/2016/08/10/igy-nez-ki-most-belulrol-a-szell-kalman-teri-postapalota/
- http://pestbuda.hu/cikk/20180730_150_eve_szuletett_a_budai_postapalota_tervezoje_sandy_gyula
- https://web.archive.org/web/20190122101218/http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/budai-postapalota-budapest
- https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2018-evi-sajtokozlemenyek/tobbfunkcios-terkent-szuletik-ujja-a-szell-kalman-teri-egykori-postapalota-epulete
További információk[szerkesztés]
- (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 50-52. o.
- Bodó Péter: Sándy Gyula, Holnap Kiadó, Budapest, 2022, ISBN 9789633493625 (Az Építészet Mesterei-sorozat)
- https://penzmuzeum.hu