Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont
Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont | |
A múzeum bejárata | |
Elhelyezkedés | Budapest XII. kerülete Magyarország |
Megnyílt | 2022. március 15. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 25″47.506485°N 19.023686°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 25″47.506485°N 19.023686°E | |
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont témájú médiaállományokat. |
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont a pénz történetével foglalkozó múzeum Budapesten, az egykori Postapalota épületében. Bejárata a Sándy Gyula közről nyílik. A Magyar Nemzeti Bank alá tartozó intézmény.
Története
[szerkesztés]A Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja 2004. március 19-én nyílt meg. Olyan kiállítás létrehozása volt a cél, amely a pénz történetét, fejlődési állomásait, társadalmi szerepét és a Magyar Nemzeti Bank feladatait komplexen, modern eszközökkel, közérthetőségre törekedve, interaktív módon mutatja be. A Látogatóközpontot 2013. október 14. óta műszaki okok miatt ideiglenesen zárva tartották.
2022. március 16-án nyílt meg a nagyközönség számára a Pénzmúzeum; az intézmény ekkor vette fel mai nevét. A Pénzmúzeum látogatóit az épület Széll Kálmán tér és a Sándy Gyula köz sarkán Szőke Gábor Miklós Robogás című kompozíciója fogadja.[1] A három szinten kialakított múzeum látogatói egy élményutat tesznek meg a pénz világában, amelyet interaktív játékok és látványos vizuális bemutatók kísérnek végig.
-
A Postapalota épülete
-
A Száguldás című kompozíció a Sándy Gyula közi aluljáróban
-
Szabványos aranytömb a múzeumban
-
Időszaki kiállítás a múzeumban a Postapalota építészéről, Sándy Gyuláról
Állandó kiállítás
[szerkesztés]A Pénz útja címet viselő állandó kiállítás az interaktivitásra és az egyéni tapasztalatszerzés élményére épül, így sok szempontból újszerű megközelítést kínál a pénz történetének, működésének, kulturális és gazdasági jelentőségének áttekintésére.[2]
A kiállítás anyaga a pénz öt fő funkciója, az értékmérés, a forgalmi eszköz, a fizetési eszköz, a világpénz és felhalmozási, azaz kincsképző eszköz köré csoportosul.[2]
-
Kínai késpénz (i. e. 600 – i. e. 200)
-
Magyar bankjegyek biztonsági jelei ibolyántúli fényben
-
Pénzként használt római réztömb (i. e. 4. század)
-
Kamatszámításhoz használt henger, a logarléc módosított formája
Numizmatikai gyűjtemény
[szerkesztés]A Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és érmegyűjteményét is ez a múzeum gondozza. Itt található az ország második legnagyobb numizmatikai gyűjteménye. Az MNB rendszeres gyűjtőmunkája 1924-ben indult meg. A kollekció az ókortól napjainkig tartalmaz érméket, bankjegyeket, értékpapírokat, hangsúllyal a magyar anyagra. A numizmatikai gyűjteményt banktörténeti tárgy- és iratgyűjtemény egészíti ki.
Múzeumpedagógia
[szerkesztés]A Pénzmúzeum jelentős múzeumpedagógiai küldetést vállal azzal, hogy igyekszik hozzájárulni a fiatal generációk és általában a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséhez. A múzeumba látogató iskolás csoportok számára magas színvonalú, pénzügyi témájú foglalkozásokat tartanak.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Honlap: Pénzmúzeum. penzmuzeum.hu. Budapest: MNB (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- Missura Gábor: Megnyílik az MNB Látogatóközpontja Világgazdaság, 2004. március 16.
- Nagy Kristóf:Pénzmúzeum és látogatóközpont az egykori Postapalotában. Magyar Nemzet online, 2022. március 10.