Magasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magasút
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XII. kerület
Népesség
Teljes népesség 635 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Magasút (Budapest)
Magasút
Magasút
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 18° 59′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 18° 59′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magasút témájú médiaállományokat.

A Magasút (egybeírva) avagy a „csillebérci üdülőtelep” Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

A Széchenyi-hegytől a Farkas-völgy, a Frank-hegytől az Irhás-árok választja el. Határai: Edvi Illés út a Szalmavirág utcától – Törökbálinti út – Irhás árok – Adorján út – Nőszirom utca – Szalmavirág utca az Edvi Illés útig.

Története[szerkesztés]

A terület névadója a kb. 320 m magasságban húzódó fennsíkon levő dűlőút. Neve először feltehetőleg Marek János 1871-1874-ben készült Buda térképén tűnt fel. Különös módon a mai Magasút dűlő, Magas út, illetve Magasút lejtő nevű utcák nem itt, hanem Csillebérc városrészben találhatóak; egyedül a Magasúti köz van Magasúton.

Beépített része, a „csillebérci üdülőtelep” elhelyezkedése és a várostól való viszonylagos elszigeteltsége miatt nyugodt és kellemes környezetet nyújt lakói számára. Délkeleti lejtőjén a kis nyaralóházak helyére lassan családi házak épülnek.

Ördög-orom[szerkesztés]

A városrész legfőbb természeti látványossága az Ördög-orom, ahonnét kiváló panoráma nyílik a Széchenyi-hegyre, a Sas-hegyre és a Tétényi-fennsíkra. Keskeny, sziklás, meredek oldalú dolomitrög a Farkas-völgy és az Irhás-árok között. Magassága körülbelül 317 méter. A Farkas-völgy feletti oldalán található az Ördög-szószék. Az orom belsejében feltehetőleg a második világháború során kialakítottak egy járatrendszert, amit ma már senki sem használ, bejáratait lezárták, hivatalosan nem látogatható. Egyes részei az évek során természetvédelmi területté lettek nyilvánítva, amiket ma már számos turistaút keresztez.

Források[szerkesztés]