Hárs-hegyi-üreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hárs-hegyi-üreg
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6 m
Mélység0 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés2 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4732-30

A Hárs-hegyi-üreg a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Hárs-hegy csúcsától délre, a hegy meredek, nyugat-délnyugati oldalán található kőfejtő meddőhányója alatt, a meddőhányótól körülbelül 50 méterre, délnyugati irányban nyílik. A Szépjuhásznétól a Nagy-Hárs-hegy csúcsára vezető sárga sáv turistajelzés mellett van a bejárata.

A gömbfülkeszerű üreg hegylábi törmelékben, beljebb oligocén homokkőben alakult ki. A barlang végén bukkan elő a felső triász dachsteini mészkő. Régen két méter átmérőjű és három méter hosszú volt a barlang, de a benne meghúzódó hajléktalanok hat méter hosszúvá és négy–öt méter szélessé bővítették.

Előfordul az irodalmában Hárs-hegyi gömbfülke (Kocsis, Turi 2008), Hárshegyi Kis-barlang (Kordos 1984), Hárshegyi kis barlang (Bertalan 1976), Hárs-hegyi-sziklaüreg (Kordos 1984), Hárshegyi sziklaüreg (Bertalan 1976) és Ságvári ligeti kis barlang (Kordos 1984) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1956-ban megjelent „Budai hegyek útikalauz” említ egy kis barlangot, amelyet érint a Ságvári-ligettől a sárga négyzet turistajelzésig felvezető kocsiút. A meredek, köves kocsiút a kőbánya közelében vezetett fel a turistaútig. Az 1957-ben kiadott, „Budai hegyek útikalauz” című könyvben meg van ismételve az 1956-os említés. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kézirat 32. számú cédulája szerint a Nagy-Hárs-hegy csúcsától dél–délnyugatra, 460 méterre található, a bejárata szabad, a hossza két méter, a mélysége egy méter, mesterséges alábányászás, lejtőtörmelékben, dachsteini mészkő területen van és egy jelentéktelen, mesterséges üreg. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy irodalmi hivatkozás alapján íródott. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang három névváltozata és egy térképen van a helye bejelölve. 2007-től 2008-ig az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület kutatta.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]