Budakeszierdő
| Budakeszierdő | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest II. kerülete |
| Kerület | II. és XII. kerület |
| Alapítás ideje | 1892/1893 (területvásárlás) |
| Városhoz csatolás | 1930 |
| Korábbi rangja | erdő |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 329 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Budakeszierdő
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 18° 56′ 33″47.504167°N 18.942500°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 18° 56′ 33″47.504167°N 18.942500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszierdő témájú médiaállományokat. | |
Budakeszierdő Budapest egyik városrésze a II. és XII. kerületekben. Egy része a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határai az Üdülő útra futó turistaút Budapest határától, Üdülő út, Szép Juhászné út, a Budakeszi út és Szép Juhászné út elágazásától délnyugatra futó turistaút a Jánoshegyi út leginkább északi fekvésű kanyarjáig, Jánoshegyi út, Konkoly-Thege Miklós út, a csillebérci gyermekváros és a KFKI északi és nyugati kerítése, Konkoly-Thege Miklós út Budapest határáig és végül a főváros határa az Üdülő útra futó turistaútig.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Székesfőváros 1893-ban[3] (más források szerint 1892-ben[4]) vásárolta meg a 950 katasztrális hold területű erdőt Budakeszitől 600 000 koronáért, és az 1930. évi XVIII. törvénycikk[5] alapján csatolták a fővároshoz. A városrészt eredetileg Erdődűlőnek nevezték. A vásárlással az erdő kivágását akarták megakadályozni. Sétautakkal látták el, így már korán kedvelt kirándulóhellyé vált. Az erdőben több völgy (pl. Virág-völgy) és köztük olyan kisebb magaslatok találhatóak, mint Ingovány, Meredek-csúcs, Diófás-tető, Magaskő.
A területet javarészt tölgyesek, bükkösök és betelepített fenyvesek borítják. Elzártsága és jó levegője miatt 1901-ben Korányi Frigyes kezdeményezésére megépítették az Erzsébet királyné Szanatóriumot, amely ma az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevet viseli.[4] Ugyanide épült a budai MÁV Kórház és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (egykor Fodor József TBC Intézet) is.[4] Ide helyezték át az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés után az Ógyalláról költözni kényszerülő csillagvizsgálót, valamint itt épült fel a MTA Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) is.[4]
A terület megvásárlásakor ki akarták zárni a közlekedést[forrás?]. 1948-1949 között épült az Úttörővasút (ma Gyermekvasút), ami azóta észak-déli irányban szeli át a Budakeszi-erdőt, miközben három helyen is megáll: a Virágvölgy, a János-hegy és a Vadaspark megállóhely is e vidéken található.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "a KSH 2001-es népszámlálási adatai".
- ↑ "II. kerületi portál - Budakeszi erdő". masodikkerulet.hu. 2012. 2012. augusztus 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 31.
- ↑ Pápa, 1956, 13. oldal
- 1 2 3 4 5 "Hegyvidékújság - A XII. kerületi polgárok lapja | A Hegyvidék városrészei: Budakeszierdő". hegyvidekujsag.eu. 2012. 2013. április 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 31.
- ↑ "1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról)". 2008. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. február 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
- dr. Pápa Miklós: Budai hegyek útikalauz. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1956
- dr. Pápa Miklós – dr. Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982 ISBN 963 253 300 3
- Budai-hegység turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2011 ISBN 978 963 353 106 8