Budakeszierdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budakeszierdő
Közigazgatás
Település Budapest II. kerülete
Kerület II. és XII. kerület
Alapítás éve 1892/1893 (területvásárlás)
Városhoz csatolás 1930
Korábbi rangja erdő
Népesség
Teljes népesség 329 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Budakeszierdő (Budapest)
Budakeszierdő
Budakeszierdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 18° 56′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 18° 56′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszierdő témájú médiaállományokat.

Budakeszierdő Budapest egyik városrésze a II. és XII. kerületekben. Egy része a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Határai az Üdülő útra futó turistaút Budapest határától, Üdülő út, Szép Juhászné út, a Budakeszi út és Szép Juhászné út elágazásától délnyugatra futó turistaút a Jánoshegyi út leginkább északi fekvésű kanyarjáig, Jánoshegyi út, Konkoly-Thege Miklós út, a csillebérci gyermekváros és a KFKI északi és nyugati kerítése, Konkoly-Thege Miklós út Budapest határáig és végül a főváros határa az Üdülő útra futó turistaútig.

Története[szerkesztés]

A Székesfőváros 1893-ban[3] (más források szerint 1892-ben[4]) vásárolta meg a 950 katasztrális hold területű erdőt Budakeszitől 600 000 koronáért, és az 1930. évi XVIII. törvénycikk[5] alapján csatolták a fővároshoz. A városrészt eredetileg Erdődűlőnek nevezték. A vásárlással az erdő kivágását akarták megakadályozni. Sétautakkal látták el, így már korán kedvelt kirándulóhellyé vált. Az erdőben több völgy (pl. Virág-völgy) és köztük olyan kisebb magaslatok találhatóak, mint Ingovány, Meredek-csúcs, Diófás-tető, Magaskő.

A területet javarészt tölgyesek, bükkösök és betelepített fenyvesek borítják. Elzártsága és jó levegője miatt 1901-ben Korányi Frigyes kezdeményezésére megépítették az Erzsébet királyné Szanatóriumot, amely ma az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevet viseli.[4] Ugyanide épült a budai MÁV Kórház és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (egykor Fodor József TBC Intézet) is.[4] Ide helyezték át az első világháborút követő országvesztés után az Ógyalláról költözni kényszerülő csillagvizsgálót, valamint itt épült fel a KFKI kutatóintézete is.[4]

A terület megvásárlásakor ki akarták zárni a közlekedést, de ennek ellenére 1949-ben itt jelölték ki az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) nyomvonalát, ami észak-déli irányban átszeli a Budakeszi-erdőt, miközben három helyen is megáll: a Virágvölgy, a János-hegy és a Vadaspark megálló is e vidéken található.[4]

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. II. kerületi portál - Budakeszi erdő. masodikkerulet.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  3. Pápa, 1956, 13. oldal
  4. ^ a b c d e Hegyvidékújság - A XII. kerületi polgárok lapja | A Hegyvidék városrészei: Budakeszierdő. hegyvidekujsag.eu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  5. 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról)

Irodalom[szerkesztés]