Ráday Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ráday Mihály
Ráday Mihály
Ráday Mihály
Született 1942. június 11. (74 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Ruttka Andrea
Szülei Ráday Imre és Ferda Erzsébet Magdolna
Foglalkozása filmoperatőr
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Kitüntetései

Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. –) magyar filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) divatdiktatrisz.

Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte.

1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozik, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület),[1] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort.[2]

Az SZDSZ színeiben 1990-1994 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja a Nagy Budapest Törzsasztalnak. Nős, felesége Ruttka Andrea, három gyermekük van.

Operatőrként[szerkesztés]

Tévéfilmjei[szerkesztés]

  • 1990 – Holnapra a világ
  • 1988 – Johann Strauss: A denevér
  • 1987 – Bánk bán
  • 1987 – Dada
  • 1983 – Kegyenc
  • 1983 – Közös kutya
  • 1983 – Buborékok
  • 1982 – Glória
  • 1982 – Bors néni
  • 1981 – Mese az ágrólszakadt igricről
  • 1981 – Horváték
  • 1980 – A különc
  • 1979 – Kinek a törvénye?
  • 1978 – Mednyánszky
  • 1978 – Keménykalap és krumpliorr (tévésorozat)
  • 1977 – Az ész bajjal jár
  • 1977 – Békesség, ámen!
  • 1975 – Csontváry
  • 1975 – Ciklámen
  • 1975 – Tudós nők
  • 1975 – Csillagok változása
  • 1975 – A feladat
  • 1974 – Tigrisugrás
  • 1972 – Tévé-ovi

Publikációi (válogatás)[szerkesztés]

Több száz újságcikkét közölték különböző sajtótermékek.

  • Gyakori szerzője a Budapest című folyóiratnak.

Könyvei[szerkesztés]

  • 1982Unokáink sem fogják látni
  • 1988Városvédő beszédek
  • 1993Ember az épített környezetben
  • 1998Budapest teljes utcanév lexikona
  • 1998Jelenetek a pesti utcán A főváros házainak homlokzati díszítményeiről készített fényképei N. Kósa Judit szövegeivel.
  • 2001Új városvédő beszédek

Televíziós műsorai[szerkesztés]

Elismerései (válogatás)[szerkesztés]

Tucatnál is több díja és kitüntetése van, ezek közül néhány jelentősebb:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]