Ugrás a tartalomhoz

Esztergályos Cecília

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Esztergályos Cecília
A Körúti Színház oldalán, 2013
A Körúti Színház oldalán, 2013
SzületettEsztergályos Cecília Magdolna
1943. január 26. (82 éves)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFonyódi Péter
(h. 1985–)[4]
Foglalkozása
IskoláiÁllami Balettintézet
Színház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1960–
Híres szerepeiCsibe
Móricz: Csibe
Miss Arizona
Fedor-Szilágyi-Rátonyi:Miss Arizona
Maggy
Williams: Macska a forró bádogtetőn
Arlecchino
Goldoni: Két úr szolgája
Osztrigás Mici
Feydeau: Egy hölgy a Maximból
A lány
Te
Tücsök
Tücsök
Zéman Irén
Ajándék ez a nap
Szabó Mari / Marilyn
Boldog születésnapot Marylin!
Szép Károlyné Ágica
Família Kft.
Mária Dominika hercegnő
Molnár Ferenc: A hattyú
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályos Cecília témájú médiaállományokat.

Esztergályos Cecília (Budapest, 1943. január 26. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész és táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Elsősorban komikaként vált ismertté, kifinomult mozgáskultúráját vígjátékokban kamatoztatja.

Életpályája

[szerkesztés]

Az Állami Balettintézetben végzett, mint balettművész 1960-ban. Mesterei Szalay Karola, később Hidas Hedvig és Mák Magda voltak. Osztályát a hetediktől a kilencedik évfolyamig Bartos Irén irányította és készítette fel az operaházi diplomakoncertre. Eck Imre vezetésével kilenc növendéktársával megalapították az első magyar modern balett társulatot, a Pécsi Balettet, melynek a Pécsi Nemzeti Színház adott otthont. Maros Rudolf és Eck Imre Bányászballada című balettjének szólótáncosaként számos európai nagyvárosban fellépett Drezdától Londonig. Első évadját töltötte a társulatnál, amikor Szabó István felkérte a Te (1961) című vizsgafilmjének főszerepére. Az első filmszerepet hamarosan további felkérések követték, ezért 1963-ban végleg megvált a társulattól. Ekkor készültek a Tücsök (1963), Az aranyfej (1963), A pénzcsináló (1962) és az Álmodozások kora (1964) című filmjei.[9]

A Színház- és Filmművészeti Főiskola színművész szakos hallgatója volt 1964 és 1968 között, Simon Zsuzsa osztályában végzett 1968-ban. Még a főiskolára járt, amikor Kazimir Károly a Thália Színházban ráosztotta Móricz Zsigmond Csibéjének címszerepét. A sikeres bemutatót követően szerződött a színházhoz, és 1968 és 1984 között a társulat vezető színésznőjévé vált. Olyan emlékezetes alakítások fűződtek nevéhez, mint Bolygó Kis Erzsébet (Bródy Sándor: A dada), Rafael arkangyal (John Milton: Elveszett paradicsom), Paprika Jancsi (Weöres Sándor: A holdbéli csónakos), Zelmaide (Denis Diderot: Fecsegő ékszerek) Esztike (Zsolt Béla: Erzsébetváros). Kivétel nélkül fontos feladatokat kapott a nagy epikus művek hazai színpadi adaptációiban (Kalevala, Ramajana, Karagöz, Ezeregyéjszaka, Gilgames, Petruska, Hiawata, Énekek éneke), Ezeknek a nagyszabású előadásoknak a premierjét, a Thália Színház nyári játszóhelyén, a Kazimir Károly által létrehozott városligeti Körszínházban tartották. Az általa megformált figurák közül különösen nagy kritikai elismerést váltott ki Hanumán, a Ramajana majomminiszter helyettese, valamint az abszolút cím és főszerep, Petruska, az életre kelt bábu az orosz vásári komédiában. A Kalevalában nyújtott alakításáért Helsinkiben, 1970-ben a finn kulturális miniszter egy általa dedikált, Madách Imre: Az ember tragédiája című művánek finn nyelvre fordított példányával ajándékozta meg. A clown szerepek mellett a nagy női karakterek is megtalálták. Az Énekek énekében a szépséges Putifárnét és a megfáradt, idős Sárát is ő alakította ugyanazon az estén. Egyszerre volt temperamentumos és lehengerlő, amikor Kellér Andor és Békeffi István darabjában, amikor a Bal négyes páholyban eljátszotta népszerű primadonnát Fedák Sárit. A hajdani revüsztárt, Miss Arizonát pedig magától értődő természetességgel keltette életre a Nagymező utcai Thália Stúdió megnyitóján, 1981-ben.

Tucatnyi tévé- és mozifilm főszerepét mondhatta már magáénak, amikor Szörény Rezső filmjeiben (BÚÉK!; Boldog születésnapot, Marilyn!) nyújtott alakításait hazai és nemzetközi filmfesztiválon is díjazták. Esztergályos Cecília a hetvenes és a nyolcvanas évek egyik legfoglalkoztatottabb színésznőjeként olyan népszerű sorozatokban is feltűnt, mint a Zsurzs Éva által rendezett Felelet (1975) Bessenyei Ferenc partnereként, vagy a Márton István és Várkonyi Gábor által készített Nyolc évszak (1987).

1984 és 1990 között a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Mrsán János, Kerényi Imre, Vámos László, Sík Ferenc rendezéseiben kapott feladatokat. Kortárs magyar drámák mellett klasszikus darabokban is bemutatkozott (Carlo Goldoni: Arlecchino, a két úr szolgája; Friedrich Dürrenmatt: János király; William Shakespeare: IV. Henrik, Falstaff; Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn).[10]

Gát György producer és Szurdi Miklós főrendező 1991-ben felkérte az ő karakterére íratott főszerepre. A Magyar Televízió első szitkomjában (szituációs komédia), a Família Kft. című sorozatban nyolc éven át az ügybuzgó családanyát, Szép Károlyné „Ágicát” alakította. A karakter 1991 és 1999 között nemcsak országos népszerűséget hozott, de elválaszthatatlanul Esztergályos Cecília védjegyévé vált. Jellegzetes mondása, az „Eddig-eddig-eddig vagyok!” szállóigévé vált. A produkcióhoz szigorú szerződés kötötte, az első hat évben színházi feladatot nem vállalhatott. A Szép család történetének musical változatát Eddig vagyok! címmel 1993-ban mutatták be a Fővárosi Operettszínházban. Élete első operettszerepét, a Csárdáskirálynő Cecíliáját Schwajda György igazgató meghívására a Szolnoki Szigligeti Színházban játszotta el 1996-ban. (Az előadás díszlet- és jelmezteve Vogel Eric utolsó munkája volt.)

Miután a Família Kft. véget ért, szabadúszó lett. Vendégeskedett a Vidám Színpadon (Hans Gmür: Tigris Lili), a Karinthy Színházban (Szenes Béla: Az alvó férj; Valentyin Petrovics Katajev: Bolond vasárnap; Karinthy Ferenc: Szellemidézés), a Ruttkai Éva Színházban (Robert Thomas: A hölgy fecseg és nyomoz) a Piccolo Színházban (Giles Havergal: Utazás nénikémmel) és a Budaörsi Játékszínben (Girolamo Bargagli: A zarándoknő). A székesfehérvári Vörösmarty Színházban pedig ismét eljátszhatta Paprika Jancsit Weöres Sándor A holdbéli csónakos című mesejátékában. Schütz Ila halálakor, két eladást mentett meg azzal, hogy átvette elhunyt kolléganőjének szerepeit a József Attila Színházban (Henri Kéroul–Albert Barré–Heltai Jenő: Léni néni; Ken Ludwig: Botrány az operában).

2005-ben Léner Péter szerződtette a József Attila Színházba, ahol 2011-ig játszott. Csiky Gergely Kaviár című vígjátékában csatlakozott a társulathoz. Az angyalföldi teátrum igazgatója, megadott a színésznőnek minden lehetőséget, a komédiázásra. Edna, a szabadszájú takarítónő Edward Taylor Legyen a feleségem című vígjátékában éppúgy telt házakat vonzott, mint Mici, a rafinált nyugdíjas színésznő, a Ruttkay Zsófia által dramatizált Mici néni két élete című zenés retro-darabban, amelyben partnere Gál Alfréd szerepében Bodrogi Gyula volt.

Az Újszínház 2013-ban Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színművét tűzte műsorára, amelyben a színésznőt kérték fel, hogy játssza el a három idős matróna egyikét, Zsani nénit. A városmajori bemutató után az előadás bekerült az Újszínházba, amelynek 2014 óta Esztergályos Cecília is szerződött tagja.[11] Ezzel a tagsággal a színésznő karrierje visszakanyarodott a Paulay Ede utca 35. szám alatti színházépületbe, ahonnan Kazimir Károly instrukcióival egykor elindult. Az elmúlt évtizedben vendégszerepelt a Veszprémi Petőfi Színházban, a Vidám Színpadon, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, de gyakran fellépett Éless Béla (Éless-Szín) és Galambos Zoltán társulatában (Körúti Színház) is. Nyolcvanadik születésnapjára Dörner György, az Újszínház igazgatója jutalomjátékot íratott. Vajda Katalin Se itt, se ott című szatirikus komédiáját 2024-ben mutatta be a színház.

2023-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező, majd 2025-ben rendes tagjává választották. Több mint hat évtizedes pályafutása során eddig közel nyolcvan tévé- és mozifilmben vállalt szerepet, míg színházi bemutatóinak száma mára már százhatvan felett jár.[12]

Fontosabb színházi szerepei időrendben

[szerkesztés]
Darab Szerep Színház Bemutató
Móricz Zsigmond: Csibe
Csibe
Thália Színház
1968. április 11.
Kalevala (finn eposz alapján írta: Ortutay Gyula)
Louhi lánya
Körszínház
1969. július 4.
Bródy Sándor: A dada
A dada
Thália Színház
1970. április 24.
John Milton: Elveszett paradicsom
Rafael angyal
Thália Színház
1970. július 10.
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos
Paprika Jancsi
Thália Színház
1971. február 27.
Ramajana (Indiai őseposz alapján írta: Kazimir Károly)
Hanumán, majomminiszter-helyettes
Körszínház
1971. július 9.
Takeda Izum–Miyosi Sóraku–Namiki Szenrju: Csusingura
Okaru
Körszínház
1972. július 7.
Karagőz (török árnyjáték alapján írta Weöres Sándor és Kazimir Károly)
Sirin
Körszínház
1973. július 5.
Zsolt Béla: Erzsébetváros
Esztike
Thália Színház
1974. március 29.
Rákos Sándor: Agyagtáblák üzenete – Gilgames
Istár
Körszínház
1975. július 4.
Petruska (orosz vásári komédia)
Petruska
Körszínház
1976. július 2.
Kellér Andor–Békeffi István: Bal négyes páholy
Fedák Sári
Thália Színház
1977. április 22.
Henry Wadsworth Longfellow: Hiawata
Minnehaha
Körszínház
1978. július 7.
Apropódium. Esztergályos Cecília előadóestje
Korona Pódium
1978. október 30.
Komoróczy Géza: Énekek éneke
Lea, Putifarné, Sára
Körszínház
1979. július 6.
Fedor Ágnes–Szilágyi György–Rátonyi Róbert: Miss Arizona
Miss Arizona
Thália Stúdió
1981. december 12.
Hans Fallada–Tankred Dorst: Mi lesz veled, emberke?
Lämmchen
Thália Színház
1982, április 9.
Maurice Maeterlinck: A kék madár
Macska
Thália Színház
1984. február 10.
Friedrich Dürrenmatt: János király
Konstancia
Nemzeti Színház (Várszínház)
1984. november 4.
Carlo Goldini: Arlecchino, a két úr szolgája
Arlecchino
Nemzeti Színház (Várszínház)
1985. április 21.
Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn
Margaret
Nemzeti Színház (Várszínház)
1985. szeptember 27..
William Shakespeare: IV. Henrik
Lepedő Dolly
Nemzeti Színház (Várszínház)
1986. május 9.
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné szerelme
Karnyóné
Nemzeti Színház (Várszínház)
1987. február 27.
A papagáj meséi a hűtlen és hűséges asszonyokról (Válogatás a szanszkrit meseirodalomból és a Mahábháratából)
A papagáj
Körszínház
1987. július 3.
Pierre Barillet–Jean Pierre Grédy: A kaktusz virága
Stéphanie
Vörösmarty Színház
1988. február 22.
Pierre Barillet: Big Love
Colette
Thália Színház
1989. október 14.
Ion Luca Caragiale: Farsang
Mica
Veszprémi Petőfi Színház
1990. október 5.
Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból
Osztrigás Mici
Veszprémi Petőfi Színház
1990. december 21.
Döme Zsolt: Eddig vagyok
Ágica
Fővárosi Operettszínház
1993. augusztus 14.
Kálmán Imre–Kellér Dezső–Békeffi István: Csárdáskirálynő
Cecília
Szolnoki Szigligeti Színház
1996. október 18..
Michael Cooney: Nem ér a nevem
Linda Swan
Madách Kamaraszínház
1997. szeptember 28.
Hans Gmür: Tigris Lili
Astrid de Wanzenried
Vidám Színpad
1999. április 17.
Szenes Béla: Az alvó férj
Mici
Karinthy Színház
1999. május 20.
Robert Thomas: A hölgy fecseg és nyomoz
Alice Postic
Ruttkai Éva Színház
2000. február 5.
Weöres Sándor: Holdbéli csónakos
Paprika Jancsi
Vörösmarty Színház
2001. január 12.
Jean de Létraz: Tombol az erény
Paulette
Újpest Színház
2001. szeptember 1.
Giles Havergal: Utazás nénikémmel
Auguszta
Piccolo Színház
2001. szeptember 29.
Valentyin Petrovics Katajev: Bolond vasárnap
Veronika, igazgatónő
Karinthy Színház
2001. november 23.
Karinthy Ferenc: Szellemidézés
Csilla
Karinthy Színház
2002. április 12.
Girolamo Bargagli: A zarándoknő
Drusilla, a zarándoknő
Budaörsi Játékszín
2003. augusztus 28.
Csiky Gergely–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Kaviár
Márta, vénlány
József Attila Színház
2005. április 21.
Ron Aldridge: Csak kétszer vagy fiatal
Julia
József Attila Színház
2005. október 21.
Koltai Róbert: Sose halunk meg
Deutsch néni
József Attila Színház
2007. április 14.
Kocsák Tibor: Vörös malom
Rex, főördög
Erzsébetligeti Színház (Körúti Színház)
2007. augusztus 7.
Edward Taylor: Legyen a feleségem
Edna Chapman
József Attila Színház
2007. október 19.
Tasnádi István: Othello Gyulaházán
Pötyike, súgó
József Attila Színház
2008. március 8.
Jodie Redstone: Veszélyes szeszélyek
Barbara
Ruttkai Éva Színház
2008. július 24.
Ray Cooney: Négyesikrek
Amy Hardcastle
József Attila Színház
2009. június 20.
Jeremy Lloyd: Halló, halló!
Mama
József Attila Színház
2010. február 6.
Hámos György–Ruttkay Zsófia: Mici néni két élete
Hangay Mici
József Attila Színház
2010. december 11.
Tamási Áron: Énekes madár
Kömény Ignácné
Budaörsi Játékszín
2012. április 6.
Szakonyi Károly: Adáshiba
Bódogné
Veszprémi Petőfi Színház
2012. december 14.
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Zsani néni
Városmajori Szabadtéri Színpad (Újszínház)
2013. szeptember 20.
Nils Peter Juel Larsen: Blixen bárónő szerelmei
A bárónő 70 évesen
Centrál Színház (Éjszakai Színház)
2014. április 1.
Colin Higgins: Maude és herold
Maude
Erzsébetligeti Színház (Körúti Színház)
2015. október 18.
Girolamo Bargagli: A zarándoknő
Drusilla, a zarándoknő
Budaörsi Játékszín
2003. augusztus 28.
Robert Thomas: Nyolc nő
Mamy, nagymama
Csokonai Nemzeti Színház
2015. november 13.
Vaszary Gábor: Meg tudom magyarázni... (De ki az a Bubus?)
Mama, Jolán anyja
Vidám Színpad
2016. október. 9.
Móricz Zsigmond: Sári bíró
A bíróné
Újszínház
2017. március 3.
Zerkovitz Béla: Csókos asszony
Hunyadiné
Zsombói Szabadtéri Színpad
2017. augusztus 4.
Kulcsár Lajos: Zserbótangó
Szentmártoni Kamilla
Újszínház
2018. április 6.
Szilágyi László: Zsákbamacska
Reinerné
Erzsébetligeti Színház (Körúti Színház)
2018. október 19.
Csiky Gergely: A nagymama
Langó Seraphine
Veszprémi Petőfi Színház
2018. október 26.
Gyurkovics Tibor: Nagyvizit
Mária
Újszínház
2019. november 8.
Fazekas István: Feltámadás Makucskán
Terka mama
Újszínház
2022. május 20.
Vajda Katalin: Se itt, se ott!
Magda
Újszínház
2023. február 24.
Török Tamás: Krémes keringő
Szentmártoni Kamilla
Újszínház
2025. november 7.

Filmszerepei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Kakuk Marci nagy szerencséje (1966)
  • Princ, a katona (1966)
  • Társasjáték (1967)
  • Bors (1968)
  • Szende szélhámosok (1968)
  • Karagőz (1973)
  • Téli sport (1974)
  • Aranyborjú (1974)
  • Az ezeregy éjszaka meséi (1974)
  • Kalevala (1974)
  • Felelet 1–6. (1975)
  • Tisztesség mindenáron (1975)
  • Hungária Kávéház (6. epizód) (1976)
  • Ady novellák (1977)
  • A kisfiú meg az oroszlánok (1977)
  • Az ész bajjal jár (1977)
  • Boldogság (1977)
  • A nagy ékszerész (1978)
  • A bunker 1–3. (1978)
  • Cseresznyéskert (1979)
  • Wiener Walzer (1980)
  • A hétfejű tündér (1981)[13]
  • Szálka, hal nélkül (1984)
  • A hattyú halála (1984)
  • Szellemidézés (1984)
  • Nyolc évszak 1–8. (1987)
  • Édes Anna (1990)
  • Família Kft. (1991–1999)
  • Privát kopó (1992)
  • Zenés húsvét (1993)
  • Így írtok ti (1994)
  • Kávéház (2001)
  • Lili (tévésorozat) 2003 [1]
  • Örkény lexikon (2007)
  • Állomás (2008)
  • Barátok közt (2009)
  • Jóban Rosszban (2010)
  • Hazatalálsz (2023–2024)
  • Pepe (2023)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]
  • Esztergályos Cecília: Adj békét, Uram! Budapest: Sportpropaganda. 1986. ISBN 963-7543-33-3  

Portréfilmek

[szerkesztés]
  • Te (2006)
  • XXI. század – Esztergályos Cecília (2013)
  • Hogy volt?! – Esztergályos Cecília születésnapjára (2013)
  • Képregény – Esztergályos Cecília (2016) – Hír TV
  • Ez itt a kérdés – Születésnapi beszélgetés Esztergályos Cecíliával (2020)
  • Húzós – Esztergályos Cecília (2020) – ATV
  • Kontúr – Esztergályos Cecília (2023)

Tévéműsora

[szerkesztés]
  • OLD(S)COOL (2019–2020) – (LifeTV)

Magánélete, családja

[szerkesztés]

Esztergályos Károly orvos és Geréb Borbála fotóművész házasságából született. Bátyja, Esztergályos Károly Balázs Béla-díjas rendező, öccse, dr. Esztergályos János radiológus főorvos, az orvostudományok kandidátusa. 10 éves korában gyermekparalízisben szenvedett, de édesapja kitartó kezelésének köszönhetően szerencsésen felépült.[18]

1962-ben babát várt a Fülöp Zsigmond színművésszel tartó kapcsolatában, azonban rubeola miatt nem tarthatta meg gyermekét.[19][20] Elmondása alapján további háromszor esett még teherbe a színésztől.[21]

Élete során hatszor ment férjhez.[22] Első férje – mindössze fél évig – Bácskai Lauró István filmrendező volt. A második Dvorák István táncművész, a harmadik Takács Sándor taxisofőr, az Operaház énekkarának énekese, a negyedik pedig Dimulász Miklós színész volt.[23][24] Ötödik házasságát Incze József színésszel kötötte.[25] 1985 óta él házasságban hatodik férjével, Fonyódi Péterrel, aki a pszichológia és a kommunikáció doktora, korábban a Memphisz, a Corvina és a Pastoral együttes dobosa volt.[26] Férjének a korábbi kapcsolatából egy lánya van.[27] Közös gyermekük nem született.[25] Férjével 2007-től Solymáron, egy Makovecz Imre által tervezett házban lakik, előtte az Istenhegyi úton laktak.[28][29][30] Szabadidejében festészettel és kerámiával foglalkozik, több kiállítása volt országszerte.

Származása, rokonsága

[szerkesztés]

Apai nagyapja[31][32] Esztergályos János országgyűlési képviselő, szerkesztő. Róla az alábbiakat írta az Adj békét Uram! című könyvében:

„Nagyapám szociáldemokrata politikus volt, négy cikluson keresztül Pécs városát képviselte az országgyűlésben. Halála előtt a Népszava szerkesztője volt…”

Esztergályos Cecília családfája[33][34]
Esztergályos Cecília
(Budapest, 1943. jan. 26.)
színésznő 		Apja:
Esztergályos Károly
(Budapest, 1909. jún. 21.–
Budapest, 1973. júl. 3.)
orvos 		Apai nagyapja:
Esztergályos János[31]
(Dunaföldvár, 1873. dec. 5.–
Budapest, 1941. máj. 4.)
országgyűlési képviselő, szerkesztő 		Apai nagyapai dédapja:
Esztergályos Antal
Apai nagyapai dédanyja:
Aczél Anna
Apai nagyanyja:
Panyik Cecília[32]
(Galánta, 1873. nov. 21.–
Budapest, 1937. aug. 4.) 		Apai nagyanyai dédapja:
Panyik József
Apai nagyanyai dédanyja:
Safranyik Szabina
Anyja:
Geréb Borbála
(1928-ig Goldberger)[35]
(Budapest, 1911. szept. 23.[36]–
Budapest, 1984. nov. 2.)
fotóművész 		Anyai nagyapja:
Goldberger Vilmos
(1885. júl. 27.–?)
könyvelő 		Anyai nagyapai dédapja:
Goldberger Lajzer Illés
cipészmester
Anyai nagyapai dédanyja:
Weisz Jozefa
Anyai nagyanyja:
Márkus Ilona[37][38]
(Budapest, 1887. ápr. 11.–?)
tanítónő, telefonközpontos 		Anyai nagyanyai dédapja:
Márkus Zsigmond
kereskedő
Anyai nagyanyai dédanyja:
Briller Jozefa

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  2. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  3. ↑ Freebase adatgyűjtő. Google LLC
  4. ↑ Kárász Nelli: Közös fotó! Esztergályos Cecília 41 éves korában találta meg élete párját. Femina, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
  5. ↑ a b Esztergályos Cecília. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
  6. ↑ Tények könyve, 1997 (Hozzáférés: 2021. december 30.)
  7. ↑ Fotós Esztergályos Cecília öltözőjében. Népszabadság, 2013. május 21.
  8. ↑ A színészet játék és boldogság. Kisalföld, 2018. április 19.
  9. ↑ Péter Zsolt: Balettcipővel Thália szekerén – Esztergályos Cecília útjai. Azopus, 2025. október 16. (Hozzáférés: 2025. október 16.)
  10. ↑ Esztergályos Cecília - Esztergályos Cecília - Önvallomás. www.esztergalyoscecilia.hu. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 26.)
  11. ↑ MTI: Dörner Újszínháza sokat vállalt magára. HVG, 2014. szeptember 10. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
  12. ↑ MMA: Esztergályos Cecília. Alkotások. Azopus, 2025. október 16. (Hozzáférés: 2025. október 16.)
  13. ↑ https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-dE9xNFE4RVlGVlhvenY0KzltcXJYTXJ5TFhXcVZxTyszRG1wLzJRZC8yST0%3D
  14. ↑ Index: Szőcs Géza, Káel Csaba és Szaniszló Ferenc is állami kitüntetést kapott. Index, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
  15. ↑ Színház: Esztergályos Cecília, Mészáros Márta és Reviczky Gábor is életműdíjat kap. Színház, 2024. május 18. (Hozzáférés: 2023. május 18.)
  16. ↑ Litera: Új tagokkal bővült a Magyar Művészeti Akadémia. Litera, 2023. június 9. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
  17. ↑ Kultura: Esztergályos Cecíliát és Zalán Tibort is tagjává választotta az MMA. Kultura, 2025. október 16. (Hozzáférés: 2025. október 16.)
  18. ↑ http://hirtv.hu/kep_regeny/esztergalyos-cecilia-1370028
  19. ↑ http://www.borsonline.hu/celeb/20-evig-kuzdott-babaert-esztergalyos-cecilia/77503
  20. ↑ ATV: Húzós – Esztergályos Cecília. ATV.hu. (Hozzáférés: 2019. november 21.)
  21. ↑ Mirtill, Bassa: Esztergályos Cecília: „Az első szerelmem tönkretette az életem” - Ezért nem születhetett gyereke (magyar nyelven). femina.hu, 2023. december 27. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  22. ↑ Júlia, Vágó: Elhagyta férjét egy új szerelem miatt – A magyar színésznő 40 felett talált rá az igazira (magyar nyelven). www.femina.hu, 2016. március 31. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
  23. ↑ Nők Lapja Café
  24. ↑ „Váratlan vendég: Esztergályos Cecília és az összes férje, élettársa, 1994 /// Archív 12.” (hu-HU nyelven). 
  25. ↑ a b hatoscsatorna műsorai. „Párosan szép… 2018. 12. 14. hatoscsatorna”. 
  26. ↑ Corvina együttes zeneszöveg.hu
  27. ↑ Esztergályos Cecília: „Minden szerelmemtől szerettem volna gyereket”. [2019. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
  28. ↑ BorsOnline: Esztergályos Cecília: A jó házasság titka a külön hálószoba. www.borsonline.hu. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  29. ↑ Zrt, Origo: Ilyen luxusban él Esztergályos Cecília. https://www.life.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  30. ↑ TV2 Play. tv2play.hu. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  31. ↑ a b Esztergályos János (1873–1941) gyászjelentése. [2015. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
  32. ↑ a b Esztergályos Jánosné, Panyik Cecília (1873–1937) gyászjelentése. [2015. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
  33. ↑ OSZK gyászjelentések
  34. ↑ Esztergályos János és Panyik Cecília házassági bejegyzése, Budapest VI., 1898/237. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
  35. ↑ Geréb Borbála névváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 328734/1928 Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 185. kép 2. karton
  36. ↑ Geréb Borbála születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 862/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
  37. ↑ Goldberger Vilmos és Márkus Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 115/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
  38. ↑ Márkus Ilona születési bejegyzése a pesti neológ izr. hitközség születési akv. 700/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esztergályos_Cecília&oldid=28600543”