Román Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Román Sándor
Choreographer Of ExperiDance 2017.jpg
Születési név Román Sándor
Született 1965. július 2. (52 éves)
Ricse
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Nádas Judit
Foglalkozása táncművész, koreográfus
Iskolái Magyar Táncművészeti Főiskola
Díjak Harangozó Gyula-díj (1996)
Érdemes művész (2006)
Gundel művészeti díj (2010)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008)

Román Sándor az IMDb-n
Román Sándor PORT.hu-adatlapja

Román Sándor (Ricse, 1965. július 2. –) magyar táncművész, koreográfus, színházi rendező, érdemes művész, az ExperiDance Tánctársulat egyik alapítója, művészeti vezetője és résztulajdonosa, a RaM Colosseum igazgatója.[1][2]

A koreográfus, Román Sándor egyébként a tanítványom, aki úgy döntött, ilyen útra megy. Ki akarja csikarni a közönségből a csodálatot a sebesség és a virtuozitás miatt. Elérte a célját, a közönség imádja. Nagyszerű táncosai vannak!
Novák Ferenc (koreográfus) [3]

Életpályája[szerkesztés]

Korai évek[szerkesztés]

Román Sándor 1965-ben született Ricsén. Román Miklós és Romanovics Ilona gyermekeként beleszületett az autentikus néptánc világába, hiszen szülei gyöngyösbokrétás néptáncos hagyományőrzők voltak, így fiúkat is a múlt és az értékek tiszteletére nevelték. Tánctanulmányait Cigándon kezdte hatévesen, ahol az akkori idők egyik legjobb amatőr tánccsoportjában, a Nagy István vezette Zemplén Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttesben vette első néptánc próbáit. Saját bevallása szerint, Cigándon élte meg legboldogabb éveit gyermekként.[4] Az együttes tagjaként 1978 nyarán sikerült kijutnia a XI. Világifjúsági Találkozóra Havannába, ahol Fidel Castro előtt is megmutathatta tehetségét. A táncegyüttessel még ebben az évben eljutott a Röpülj, páva! népművészeti vetélkedő televíziós döntőjéig. Pályaválasztását ezek az élmények nagymértékben befolyásolták.[5][6]

Tanulmányai[szerkesztés]

1979-ben jelentkezett az Állami Balettintézet néptánc szakára, melynek felvételijén a legmagasabb pontszámmal tanulhatott tovább,[4] Timár Sándor növendékeként, akivel már akkor több gyűjtő és tanító körúton vett részt, többek között Erdélyben is. 1983-ban a diploma megszerzése után, a Honvéd Együttes tánckarának tagja, szólistája, majd tánckarvezetője lett, ahol Novák Ferenc révén megismerkedett a táncszínházi úttal és itt többszörösen bizonyíthatta koreográfusi, alkotói tehetségét. 1987-ben megnyerte az Aranysarkantyú szakmai díjat, majd Az év táncosa díjat. 1988 és 1992 között az Állami Balett Intézet mesterképzésén klasszikus balettmesteri, illetve néptánc-pedagógus diplomát szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendezést tanult.[6][7][8]

A kibontakozás[szerkesztés]

Az iskolák elvégzése után a legnevesebb tánctársulatokban dolgozott. A Honvéd Együttes mellett a Budapest Táncegyüttesnél és az Állami Népi Együttesnél is.[6] Dolgozott a Táncművészeti Főiskolán, a Győri Balettben Markó Ivánnal (Szarvassá változott fiúk; Jézus, az ember fia), a Pécsi Balettben, a Szlovén Nemzeti Operában Ljubljanában és a Bolzano Városi Színházban.[8] Fellépett számos táncfilmben is (Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Antigoné). A klasszikus balett mellett, elkezd kortárs táncművészettel is foglalkozni. Koreográfusként a Nemzeti Színházban és számos vidéki színházban is tevékenykedett. Az ország kimagasló színészeivel, rendezőivel, dramaturgjaival találkozott, és több filmrendezővel dolgozott együtt (Jancsó Miklós, Bereményi Géza, Novák Emil, Meskó Zsolt) a filmek koreográfusaként és aktív közreműködőjeként.[8] A néptánc műfaján belül olyan új koreográfiákat hoz létre, mint a Nagyapáink tánca, amely az első önálló munkájának tekinthető és a magyar néptánctudás legjavát mutatta be.[9] 1993-1994 között az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tett tanulmányutat,[10] majd visszatérése után az Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes számára készített koreográfiákat, ahol szintén a magyar folklórkincs új irányban való megfogalmazásával foglalkozott. 1994-ben ismét egy önálló darabbal, A kertész álma című alkotásában kísérletet tett a „néptáncszínház” modernizálására, de szakmai műhelyében nem tudott kibontakozni.[11] 1995-ben, tizenhárom év után kilépett a Honvéd Együttes árnyékából. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni egy saját táncműhely létrehozásának gondolatával. Schwajda György éppen ebben az időben keresett koreográfust a szolnoki Szigligeti Színházba, s mivel látta a Nagyapáink táncát, őt hívta meg azzal a feltétellel, hogy meg kell tanulnia a színházat.[4] 1997–ben vezetésével Szolnokon megalakult a Szigligeti Tánctársulat, későbbi nevén Román Sándor Táncszínháza. A társulat számára készített A pokol színei című darab ősbemutatóját Budapesten mutatták be, csakúgy mint az 1998-as A manna és A párduc című zenés műveket.[11]

Az ExperiDance[szerkesztés]

A nagy áttörést a millecentenáriumi megkeresés jelentette Román Sándor számára. A minisztérium azt kérte, hogy a Szigligeti tánctársulata készítsen egy kétrészes produkciót a magyar történelemről "Ezeregy év meséi" címmel.[4] Román Sándor a színházban és a filmezésben szerzett tapasztalatait az ExperiDance együttesben sűrítette össze, melynek eredménye egy új táncstílus létrejötte.[9] Schwajda György támogatásával megalkotta az ExperiDance első egész estés előadását,.az Ezeregyév című művét, amely a tánc nyelvezetével mutatta be a Magyar történelem elmúlt 1000 évét, a honfoglalástól napjainkig. Az ősbemutató 2000. március 15-én volt, a szolnoki Szigligeti Színházban. A lapkiadással foglalkozó Vona Tibor üzleti- és Román Sándor művészi vénájának találkozása eredményeként, erejük egységesítésével 2000 októberében megalapították az ExperiDance Tánctársulatot. A társulat a rendkívül gazdag magyar tánchagyományok megismertetését és népszerűsítését tűzte ki célul. Alapvető célkitűzésük, hogy a balettművészetbe beleépítse azokat a magyar elemeket, melyek egyedi stílusjegyeket hoznak létre a klasszikus műfajban, de megtartva annak hagyományait is. A táncszakma nagy elismerését, az Európa Magyar Táncdíjat 2001-ben nyerte el a tánctársulat.[11][8] Az ExperiDance mára a minőségi szórakoztatás meghatározó védjegye, amelyet országszerte elismerés övez. A magyar tánckultúra utazó nagyköveteként járják a világot, s a magyarság, a magyar értékek üzenetét viszik. Közel két évtized alatt több mint 2500 teltházas előadással büszkélkedhetnek és 17 országban több mint két és fél millióan látták az előadásaikat.[6][12]

További sikerek, elismerések[szerkesztés]

Román Sándort 2006-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesítették. 2007-ben a nagysikerű németországi Apassionata lovas európai turnésorozat rendezője és koreográfusa volt. A turné nyolc hónapja alatt több mint 350 000 nézőhöz jutott el Európa-szerte. Még ebben az évben Nagyidán a Nagyidai cigányok díszelőadása után ünnepélyes keretek között a település díszpolgárává választották. 2008-ban, pályája és tevékenysége elismeréseként, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, és ugyanezen évben a közönség a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választotta.[13] 2010-ben Gundel művészeti díjjal jutalmazzák eddigi pályafutását.[8] Román Sándor sikerének egyik titka, hogy olyan közlési formát épített fel és olyan előadásokat állít a színpadra, amelyet nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség is jól megért.[6]

Maga a szakma ami itt van ez ugyanolyan, hogy készülünk valamire, készülünk testtel, készülünk lélekkel. De ezt csakúgy lehet csinálni, hogy ha ezt szeretem.
Román Sándor [14]

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 4; rendezőként: 2; koreográfusként: 33.[15]

Színészként[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Czomba Imre: Revans (2003)
  • Bernstein: West Side Story (2009)

Koreográfusként[szerkesztés]

Egyéb színházi munkái[szerkesztés]

  • Attila - Isten kardja
  • Balkáni gerle
  • Bartók
  • Boldogság 69:09
  • Elégia
  • Esszencia
  • Ezeregyév
  • A fából faragott királyfi
  • A kertész álma - A pokol színei
  • Klezmer táncszvit
  • Magyar évszakok
  • Magyar koreográfusok estje
  • Manna
  • Muskétások, avagy kevés Dumas, sok tánc
  • Nagyapáék tánca
  • Nagyidai cigányok
  • Párduc
  • Passió
  • Pásztordal
  • A pokol színei
  • Steel - A fém legendája
  • Szeget Szeggel
  • Szent István - Egy ország születése
  • Turandot
  • Vad kelet/Tündérvilág

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Román Sándor. Magyar színházművészeti lexikon
  2. ExperiDance Társulat és Román Sándor: A mozgás forradalma! fotópályázat. RaM Colosseum YouTube csatornája
  3. Szilvay Gergely: Novák Tata: A román értelmiség műveltebb, mint a magyar. Mandiner.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  4. ^ a b c d Magyar Nemzet
  5. Nagy I. 2006
  6. ^ a b c d e Zempléni múzsa
  7. Folkarchívum
  8. ^ a b c d e Opera
  9. ^ a b Táncélet
  10. Mozaikok 2006
  11. ^ a b c Uzletresz
  12. Az Experidance. Experidance.hu
  13. A Halhatatlanok Társulata – Örökös Tagság. Örökös Tagság.hu
  14. Beszélgetés Román Sándorral. MAGTV. (Hozzáférés: 2011. július 3.)
  15. 2012. október 24-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]