Román Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Román Sándor
Choreographer Of ExperiDance 2017.jpg
Született 1965. július 2. (53 éves)
Ricse
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • táncművész
  • koreográfus
Iskolái Magyar Táncművészeti Főiskola
Kitüntetései

Román Sándor (Ricse, 1965. július 2. –) magyar táncművész, koreográfus, színházi rendező, érdemes művész, az ExperiDance Tánctársulat egyik alapítója, művészeti vezetője és résztulajdonosa, a RaM Colosseum igazgatója.[1][2]

A koreográfus, Román Sándor egyébként a tanítványom, aki úgy döntött, ilyen útra megy. Ki akarja csikarni a közönségből a csodálatot a sebesség és a virtuozitás miatt. Elérte a célját, a közönség imádja. Nagyszerű táncosai vannak!
Novák Ferenc (koreográfus) [3]

Életpályája[szerkesztés]

Korai évek[szerkesztés]

Román Sándor 1965-ben született Ricsén. Román Miklós és Romanovics Ilona gyermekeként beleszületett az autentikus néptánc világába, hiszen szülei gyöngyösbokrétás néptáncos hagyományőrzők voltak, így fiúkat is a múlt és az értékek tiszteletére nevelték. Tánctanulmányait Cigándon kezdte hatévesen, ahol az akkori idők egyik legjobb amatőr tánccsoportjában, a Nagy István vezette Zemplén Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttesben vette első néptánc próbáit. Saját bevallása szerint, Cigándon élte meg legboldogabb éveit gyermekként.[4] Az együttes tagjaként 1978 nyarán sikerült kijutnia a XI. Világifjúsági Találkozóra Havannába, ahol Fidel Castro előtt is megmutathatta tehetségét. A táncegyüttessel még ebben az évben eljutott a Röpülj, páva! népművészeti vetélkedő televíziós döntőjéig. Pályaválasztását ezek az élmények nagymértékben befolyásolták.[5][6]

Tanulmányai[szerkesztés]

1979-ben jelentkezett az Állami Balettintézet néptánc szakára, melynek felvételijén a legmagasabb pontszámmal tanulhatott tovább,[4] Timár Sándor növendékeként, akivel már akkor több gyűjtő és tanító körúton vett részt, többek között Erdélyben is. 1983-ban a diploma megszerzése után, a Honvéd Együttes tánckarának tagja, szólistája, majd tánckarvezetője lett, ahol Novák Ferenc révén megismerkedett a táncszínházi úttal és itt többszörösen bizonyíthatta koreográfusi, alkotói tehetségét. 1987-ben megnyerte az Aranysarkantyú szakmai díjat, majd Az év táncosa díjat. 1988 és 1992 között az Állami Balett Intézet mesterképzésén klasszikus balettmesteri, illetve néptánc-pedagógus diplomát szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendezést tanult.[6][7][8]

A kibontakozás[szerkesztés]

Az iskolák elvégzése után a legnevesebb tánctársulatokban dolgozott. A Honvéd Együttes mellett a Budapest Táncegyüttesnél és az Állami Népi Együttesnél is.[6] Dolgozott a Táncművészeti Főiskolán, a Győri Balettben Markó Ivánnal (Szarvassá változott fiúk; Jézus, az ember fia), a Pécsi Balettben, a Szlovén Nemzeti Operában Ljubljanában és a Bolzano Városi Színházban.[8] Fellépett számos táncfilmben is (Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Antigoné). A klasszikus balett mellett, elkezd kortárs táncművészettel is foglalkozni. Koreográfusként a Nemzeti Színházban és számos vidéki színházban is tevékenykedett. Az ország kimagasló színészeivel, rendezőivel, dramaturgjaival találkozott, és több filmrendezővel dolgozott együtt (Jancsó Miklós, Bereményi Géza, Novák Emil, Meskó Zsolt) a filmek koreográfusaként és aktív közreműködőjeként.[8] A néptánc műfaján belül olyan új koreográfiákat hoz létre, mint a Nagyapáink tánca, amely az első önálló munkájának tekinthető és a magyar néptánctudás legjavát mutatta be.[9] 1993-1994 között az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tett tanulmányutat,[10] majd visszatérése után az Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes számára készített koreográfiákat, ahol szintén a magyar folklórkincs új irányban való megfogalmazásával foglalkozott. 1994-ben ismét egy önálló darabbal, A kertész álma című alkotásában kísérletet tett a „néptáncszínház” modernizálására, de szakmai műhelyében nem tudott kibontakozni.[11] 1995-ben, tizenhárom év után kilépett a Honvéd Együttes árnyékából. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni egy saját táncműhely létrehozásának gondolatával. Schwajda György éppen ebben az időben keresett koreográfust a szolnoki Szigligeti Színházba, s mivel látta a Nagyapáink táncát, őt hívta meg azzal a feltétellel, hogy meg kell tanulnia a színházat.[4] 1997–ben vezetésével Szolnokon megalakult a Szigligeti Tánctársulat, későbbi nevén Román Sándor Táncszínháza. A társulat számára készített A pokol színei című darab ősbemutatóját Budapesten mutatták be, csakúgy mint az 1998-as A manna és A párduc című zenés műveket.[11]

Az ExperiDance[szerkesztés]

A nagy áttörést a millecentenáriumi megkeresés jelentette Román Sándor számára. A minisztérium azt kérte, hogy a Szigligeti tánctársulata készítsen egy kétrészes produkciót a magyar történelemről "Ezeregy év meséi" címmel.[4] Román Sándor a színházban és a filmezésben szerzett tapasztalatait az ExperiDance együttesben sűrítette össze, melynek eredménye egy új táncstílus létrejötte.[9] Schwajda György támogatásával megalkotta az ExperiDance első egész estés előadását,.az Ezeregyév című művét, amely a tánc nyelvezetével mutatta be a Magyar történelem elmúlt 1000 évét, a honfoglalástól napjainkig. Az ősbemutató 2000. március 15-én volt, a szolnoki Szigligeti Színházban. A lapkiadással foglalkozó Vona Tibor üzleti- és Román Sándor művészi vénájának találkozása eredményeként, erejük egységesítésével 2000 októberében megalapították az ExperiDance Tánctársulatot. A társulat a rendkívül gazdag magyar tánchagyományok megismertetését és népszerűsítését tűzte ki célul. Alapvető célkitűzésük, hogy a balettművészetbe beleépítse azokat a magyar elemeket, melyek egyedi stílusjegyeket hoznak létre a klasszikus műfajban, de megtartva annak hagyományait is. A táncszakma nagy elismerését, az Európa Magyar Táncdíjat 2001-ben nyerte el a tánctársulat.[11][8] Az ExperiDance mára a minőségi szórakoztatás meghatározó védjegye, amelyet országszerte elismerés övez. A magyar tánckultúra utazó nagyköveteként járják a világot, s a magyarság, a magyar értékek üzenetét viszik. Közel két évtized alatt több mint 2500 teltházas előadással büszkélkedhetnek és 17 országban több mint két és fél millióan látták az előadásaikat.[6][12]

További sikerek, elismerések[szerkesztés]

Román Sándort 2006-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesítették. 2007-ben a nagysikerű németországi Apassionata lovas európai turnésorozat rendezője és koreográfusa volt. A turné nyolc hónapja alatt több mint 350 000 nézőhöz jutott el Európa-szerte. Még ebben az évben Nagyidán a Nagyidai cigányok díszelőadása után ünnepélyes keretek között a település díszpolgárává választották. 2008-ban, pályája és tevékenysége elismeréseként, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, és ugyanezen évben a közönség a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választotta.[13] 2010-ben Gundel művészeti díjjal jutalmazzák eddigi pályafutását.[8] Román Sándor sikerének egyik titka, hogy olyan közlési formát épített fel és olyan előadásokat állít a színpadra, amelyet nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség is jól megért.[6]

Maga a szakma ami itt van ez ugyanolyan, hogy készülünk valamire, készülünk testtel, készülünk lélekkel. De ezt csakúgy lehet csinálni, hogy ha ezt szeretem.
Román Sándor [14]

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 4; rendezőként: 2; koreográfusként: 33.[15]

Színészként[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Czomba Imre: Revans (2003)
  • Bernstein: West Side Story (2009)

Koreográfusként[szerkesztés]

Egyéb színházi munkái[szerkesztés]

  • Attila - Isten kardja
  • Balkáni gerle
  • Bartók
  • Boldogság 69:09
  • Elégia
  • Esszencia
  • Ezeregyév
  • A fából faragott királyfi
  • A kertész álma - A pokol színei
  • Klezmer táncszvit
  • Magyar évszakok
  • Magyar koreográfusok estje
  • Manna
  • Muskétások, avagy kevés Dumas, sok tánc
  • Nagyapáék tánca
  • Nagyidai cigányok
  • Párduc
  • Passió
  • Pásztordal
  • A pokol színei
  • Steel - A fém legendája
  • Szeget Szeggel
  • Szent István - Egy ország születése
  • Turandot
  • Vad kelet/Tündérvilág

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Román Sándor. Magyar színházművészeti lexikon
  2. ExperiDance Társulat és Román Sándor: A mozgás forradalma! fotópályázat. RaM Colosseum YouTube csatornája
  3. Szilvay Gergely: Novák Tata: A román értelmiség műveltebb, mint a magyar. Mandiner.hu. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  4. ^ a b c d Magyar Nemzet
  5. Nagy I. 2006
  6. ^ a b c d e Zempléni múzsa
  7. Folkarchívum
  8. ^ a b c d e Opera
  9. ^ a b Táncélet
  10. Mozaikok 2006
  11. ^ a b c Uzletresz
  12. Az Experidance. Experidance.hu
  13. A Halhatatlanok Társulata – Örökös Tagság. Örökös Tagság.hu
  14. Beszélgetés Román Sándorral. MAGTV. (Hozzáférés: 2011. július 3.)
  15. 2012. október 24-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]