Huszka Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Huszka Jenő
Huszka Jenő-001.jpg
Életrajzi adatok
Született 1875. április 24.
Szeged[1]
Elhunyt 1960. február 2. (84 évesen)
Budapest[2]
Sírhely Farkasréti temető
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok opera
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszka Jenő témájú médiaállományokat.
Huszka Jenő emléktábla időskori lakása házfalán, Bp Fő utca 15.

Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24.Budapest, 1960. február 2.) zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték.

Huszka Jenő és felesége, született Arányi Mária sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-1-19/20.

Diákkorában két színpadi művet írt, az egyik a "Párbajhősök", amit színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A következő műve, a "Levél" című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét. Huszka Jenő Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte, miben talált hibát. Paulay fel sem tételezte, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja.

Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoureux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.

1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

Első feleségét, Lippich Leonát 1906. szeptember 30-án vette el feleségül. Két gyermekük született, Éva és Lilly. 1921-ben elváltak egymástól. Második felsége, Arányi Mária volt, akivel 1928-ban házasodtak össze. Gyermekük, Jenő 1930. április 4-én született.

Huszka Jenő 1960.február 2-án tüdőgyulladásban, éjjel kettőkor felesége, Arányi Mária karjai közt hunyt el, 84 évet élt. Sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található.

Művei[szerkesztés]

Operettjeinek filmváltozatai[szerkesztés]

Népszerű dalai[szerkesztés]

  • Londonban, hej, van számos utca (Bob herceg)[5]
  • Dal az első szerelmes csókról (Bob herceg)
  • Ott túl a rácson (Gül Baba)
  • Leila keringője (Gül Baba)
  • Darumadár fönn az égen (Gül Baba)
  • Szellők szárnyán (Lili bárónő)
  • Egy kis cigaretta, valódi, finom (Lili bárónő)
  • Tündérkirálynő, légy a párom (Lili bárónő)
  • Délibábos Hortobágyon (Mária főhadnagy)
  • Rózsám, viruló kis rózsám (Mária főhadnagy)
  • Doktor úr, a maga szíve sose fáj (Szabadság, szerelem)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 2014. december 17.
  2. Integrált katalógustár, 2015. január 1.
  3. Lili bárónő
  4. Gül Baba
  5. Londonban, hej, van számos utca (Zeneszöveg)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]