Kristóf Károly
Megjelenés
Ellenőrzött
| Kristóf Károly | |
| Született | 1904. március 3.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1994. július 12. (90 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Aranytoll (1984) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (940-2-1)[2][3] |
Kristóf Károly, Löbl Sámuel[4] (Budapest, Erzsébetváros, 1904. március 3.[5] – Budapest, 1994. július 12.) magyar újságíró, író.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Löbl Zsigmond vaskereskedő és Rosenfeld Fanny fia. A keresztrejtvény magyarországi meghonosítójaként került neve a sajtótörténelembe. Az újdonság a „Ma este” című lapban jelent meg 1925. január 22-én. Több rejtvényt nem készített, viszont alapító tagja volt a Füles magazinnak, ahol évtizedekig szerkesztőként dolgozott. Írt számos daljátékot, bohózatot, sláger- és nótaszöveget, több opera magyar nyelvű fordítását is ő készítette. Évtizedeken át a művészvilág jellegzetes alakja, krónikása volt.

Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Könyvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Beszélgetések Bartók Bélával (1957)
- Bartókiána; Bartók et al. írásai alapján összeáll. Kristóf Károly; inː Színházi műhely. Három rendezőpéldány; Gondolat, Budapest, 1975
- A Halálos tavasztól a Gestapo fogságig. Megjelent a Világ c. lap 1947–48. évfolyamában folytatásokban; Magyar Újságírók Országos Szövetsége; Krónika, Budapest, 1987
Operafordítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Forgatókönyvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nászút féláron; Szenzáció (1936)
Színház
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bartókiána (1971) A Thália Színház nyitó előadása. Rendezte: Kazimir Károly
Rádióoperett
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szép juhászné. (Huszka Jenő, 1954). Később a Szegedi Nemzeti Színház is bemutatta
- Minden jegy elkelt. Egyik legnagyobb sikerét aratta ezzel az 1958-ban bemutatott művel. A zeneszerző Gyöngy Pál volt. A főszereplők Neményi Lili, Vetró Margit, Bitskey Tibor-Bende Zsolt, Kiss Manyi, Rozsos István, Békés Rita és Mányai Lajos voltak
Slágerek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szeretlek Budapest (Gyöngy Pál)
- Hívjon fel éjszaka telefonon (Malcsiner Béla)
- Beszéljünk másról (Ubrach Pál)
- Honvágy (de Fries Károly)
Díjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Aranytoll (1984)
- Művészeti Alap zenei díja (1989)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet". Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
- ↑ PIM.hu
- ↑ "Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 778/1904. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2021. január 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Humorlexikon (Tarsoly kiadó, 2001)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 523. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Könyvkatalógus Archiválva 2008. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rákosi nem szerette, Kádár inkább sakkozott. A keresztrejtvényről a „Változó Világban”
- A Thália Színház története