Szilágyi László (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi László
Élete
Született 1898. október 2.
Budapest
Elhunyt 1942. szeptember 6. (43 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, operettszövegkönyv

Szilágyi László (Budapest, 1898. október 2.Budapest 1942. szeptember 6.) költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, librettista, leginkább operettszövegkönyveiről híres.

Élete[szerkesztés]

Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt. Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket zeneszámokra, versei a korabeli lapokban jelentek meg. 1928-ban szerződött a Király Színházhoz. Több darabját is megfilmesítették: Kölcsönkért férjek (1942), a Hollywoodban megfilmesített Eltörött a hegedűm (1928), Édes ellenfél (1941), Erzsébet királyné (1940), Pepita kabát (1940). A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik (34-2-44).[1]

Főbb művei[szerkesztés]

Operettek[szerkesztés]

  • Amerika lánya (1924);
  • Régi jó Budapest (1925);
  • Csókos asszony (1926);
  • Muzsikus Ferkó (1926);
  • Aranyhattyú (1927);
  • Eltörött a hegedűm (Andai Ernővel, 1928);
  • Miss Amerika (1929);
  • Én és a kisöcsém (1933);
  • Hulló falevél (1935);
  • 3:1 a szerelem javára (1936);
  • Vén diófa (Hertelendy Istvánnal, 1943);
  • Egy boldog pesti nyál (1943) Mária főhadnagy (1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szilágyi László. Magyar írók sírjai. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 22.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szilágyi László a PORT.hu-n (magyarul)
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.