Zerkovitz Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zerkovitz Béla
Zerkovitz Béla.jpg
Életrajzi adatok
Született 1881. július 11.
Szeged
Elhunyt 1948. október 23. (67 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok sanzon, operett
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zerkovitz Béla témájú médiaállományokat.

Zerkovitz Béla (Szeged, 1881. július 11.Budapest, 1948. október 23.) műépítész, zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző, a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja.

Tanulj meg fiacskám komédiázni!
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell!
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni!
Magaddal törődj csak, más senkivel!
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek!
Ne higgy az eskünek! Ne higgy soha!
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia!

– Részlet Zerkovitz Béla Tanulj meg fiacskám komédiázni c. dalából

Élete[szerkesztés]

Szegeden született, építészmérnök lett. Miközben a MÁV alkalmazottja volt, a pesti utca divatos énekmestere lett.

Műegyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát. Néhány nappal később Baumann Károlyt, az orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot tőle, hogy műsorába illessze. A dal sikert aratott, így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt betétszámokat, valamint írt operetteket is, ezeket mind hazai, mind külföldi színpadokon játszották.

Zerkovitz Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető: 24/1-1-68.

Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte.

Rajongott a színházért, évekig volt az Orfeum igazgatója (a mai Madách Színház helyén) és a Városi színház vezetője (ma Erkel Színház).

Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt.

A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.)

Vidám, kedves egyszerű ember volt. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely a „Lehoznám néked a csillagot is az égről” című dala volt.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik (24/1-1-68).[1]

Főbb művei[szerkesztés]

Operett[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 74, ugyanitt nyolc, társasági fotón is látható.[Mj. 1]

  • Aranyeső (1913. február 21., Népopera)
  • Aranymadár
  • Árvácska
  • A hattyúlovag
  • A huszonnyolcas
  • A legkisebbik Horváth leány (1927)
  • A nóta vége
  • A szélhámos király
  • Balról a harmadik
  • Békebeli komédiák
  • Csak egyszer élünk
  • Csókos asszony (1926)[2]
  • Csuda Mihály szerencséje
  • Doktor úr
  • Eltörött a hegedűm (1928)[3]
  • Hulló falevél
  • Katonadolog
  • Melizina
  • Muzsikus Ferkó (1926)
  • Postás Katica
  • Százszorszép
  • Zsiványkirály

Sanzonok, kuplék, operett slágerek[szerkesztés]

  • A doktor úr (a "Honi bú és Honi baj" pikáns változata)
  • A finom nő
  • A léha nótája (saját szöveggel)
  • A semmeringi kvartett
  • A szalmaözvegy
  • Add ide, add ide
  • Adjon kölcsön tíz pengőt (saját szöveggel)
  • Akiknek a szívük fáj... - alcím: Sorrentói levél (saját szöveggel)
  • Asszonykám, adj egy kis kimenőt (saját szöveggel)
  • Asszonykám, adj egy kis pihenőt (az "Asszonykám adj egy kis kimenőt" paródiája, Weiner István szövegével)
  • Az egyiknek sikerül
  • Éjjel az omnibusz tetején
  • Gyere te nímand…
  • Hulló falevél
  • Kár itt minden dumáért
  • Látta-e már Budapestet éjjel
  • Lehoznám néked a csillagokat
  • Manuela
  • Mondják meg a legkisebbik Horváth lánynak
  • Most amikor minden virág nyílik
  • Mi muzsikus lelkek
  • Tanulj meg fiacskám komédiázni
  • Te szőke gyerek
  • Van a Bajza utca sarkán

Filmzenék[szerkesztés]

  • Iza néni (1933)
  • A papucshős (1938)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zerkovitz Béla sírja.
  2. A legtöbbször játszott darabja. A Színházi adattárban negyvenhárom bemutatót rögzítettek.
  3. Eltörött a hegedűm, operett 3 felvonásban II. füzet, ének-zongora, antikvár. lira.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)

Források[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2017. augusztus 9-i lekérdezés.

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.