Madách Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madách Színház
Madach szinhaz.jpg
Elhelyezkedése
Madách Színház (Magyarország)
Madách Színház
Madách Színház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 04′ 07″

A XX. században több olyan színházi vállalkozás is létrejött Budapesten, mely Madách Imre nevét viselte. Napjaink Madách Színháza a második világháború után szerveződött újjá és 1961-ben költözött mai helyére a VII. kerületi Erzsébet körút 29-33. szám alá.

Története[szerkesztés]

A zeneakadémiai színház[szerkesztés]

1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy, zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult társulat, mely a Thália Társaság szellemi örököseként elsősorban magyar szerzőket és a kor modern európai drámaíróit vitték színre. Legnagyobb sikerük a százas szériát futó Holnap reggel című Karinthy Frigyes dráma előadása volt. Alig több mint egy évig működtek, tevékenységük befejeződött, amikor a társulatot 1920-ban kilakoltatták a Zeneakadémiáról.

Gróf Károlyi István színháza[szerkesztés]

A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg a – Gerlóczy Gedeon által eredetileg mozinak tervezett – Madách tér 6. szám alatti épületben. Az épületet gróf Károlyi István vette meg, az ő tulajdonában kezdte meg működését az akkor 600 személyes színház a régi Madách Kamara (ma Örkény István Színház) őshelyiségében Földessy Géza igazgatásával. A Madách Színház első előadása 1940. november 29-én Móricz Zsigmond Kismadár című drámája volt, Dajka Margittal a címszerepben.

1941-ben, mivel Földessy vállalkozása nem bizonyult sikeresnek, Pünkösti Andor, az ismert kritikus, író és rendező kapott koncessziót, aki antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Pünkösti maga állította színpadra Pirandello IV. Henrik című drámáját, melynek bemutatója 1941. szeptember 19-én volt Várkonyi Zoltán főszereplésével. (Várkonyi Zoltán IV. Henrikje, Hamletje és a Képzelt betegbeli alakítása máig ható színházi legenda.)

A színház dramaturgja a későbbi neves színháztörténész, Staud Géza lett, aki egészen 1944-ig részt vett a színház műsorpolitikájának kialakításában. Staud javaslatára indult meg a tizenöt kötetből álló Madách könyvtár című sorozat, mellyel elméletileg is megalapozták színház programját.

Földessy igazgatásakor a törzstársulat létszámát a Színház- és Filmművészeti Kamara tizenhat személyben állapította meg (általában a színházak ötven ülőhely után szerződtethettek egy színészt). A későbbiekben ez a létszám egyre bővült. Az állandó együttes megszervezése Pünkösti Andor nevéhez fűződik: aki Greguss Zoltánt a Vígszínházból, Tapolczai Gyulát és Várkonyi Zoltánt 1941-ben a Nemzeti Színházból szerződtette. A jellemszerepeket Danis Jenő, Mihályfi Ernő, Puskás Tibor, Szakáts Zoltán, Toronyi L. Imre játszották; míg a fiatalokat Bozóky István, Soós Lajos, Bakács (Bikich) Gábor, Kéry Gyula és Mádi Szabó Gábor képviselte.

A Madách Színházban is felléptek egy-egy alkalommal sztárok: Szeleczky Zita, Sulyok Mária, Turay Ida, a vezető női szerepet általában Sennyei Vera kapta. A fiatalok közül Szende Mária, Ilosvay Katalin, Deésy Mária, Feleky Sári, Gajzágó Denise, Fáykiss Dóra, Serényi Éva, Szemere Vera, Nagy Emmi jutott kisebb-nagyobb feladathoz.

A bemutatott darabok közül kilencet Pünkösti Andor rendezett, ő határozta meg a színház arculatát. Pünkösti mellett gróf Károlyi István, Danis Jenő és Munkácsy Irén is színre vitt egy-egy produkciót. A díszlet- és jelmeztervezésre általában Jaschik Álmost és Jaschik Álmosnét hívták meg, de többször dolgozott a Madách Színházban Bercsényi Tibor, Neogrády Miklós és Fülöp Zoltán díszlettervező, valamint Nagyajtay Teréz, Márk Tivadar és Rökk Edit jelmeztervező.

A színházban a bemutatott műveket folyamatosan, en suite rendszerben játszották esténként, a hétvégén öt előadást is tartottak.

A fiatal művészek továbbképzésére stúdiót indítottak, ahol a beszédkészséget, a testmozgást és a mimikát fejlesztették.

A Madách Színház irodalmi célt tűzött maga elé, igyekezett megszüntetni a színház és irodalom közt tátongó szakadékot. A színház műsorán klasszikus darabok, kortárs világirodalmi művek és kortárs magyar drámák szerepeltek. A színház vezetőinek a műsorpolitikában, a darabok kiválasztásában szem előtt kellett tartaniuk, hogy a kevesebb nézőt befogadó kamaraszínházban az intim játék, a lélektani hatások, a közvetlenebb kapcsolat jobban érvényesül. A nagyon kis színpad a rendezőt minden esetben komoly próba elé állította.

1944. március 19-én a német megszállással a színházat bezárták.

Bemutatók[szerkesztés]

1940-41
Bókay János: Négy asszonyt szeretek (Komédia a Nemzeti Színház előadásában.)
Curt von Lessen: Bécsi gyémántok (Vígjáték Lázár Máriával a főszerepben.)
1941-42
Pirandello: IV. Henrik (Pünkösti Andor rendezésében, IV. Henriket Várkonyi Zoltán, Spina grófnőt Sulyok Mária, Belcredi bárót Greguss Zoltán alakították.)
Felkai Ferenc: Néró
Robert Ardrey: Jelzőtűz
1942-43
Molière: Képzelt beteg
Molière: Versailles-i rögtönzés
Ibsen: Rosmersholm (A két főszereplő Várkonyi Zoltán és Mezey Mária.)
Jean de Letraz: Túlvilági feleség
Darvas József: Szakadék
Felkai Ferenc: Potemkin
1943-44
Shakespeare: Hamlet (Várkonyi Zoltán és Sulyok Mária főszereplésével.)
Manfred Rössner: Első Anna és Harmadik Károly (A kétszemélyes darab bemutatóját Várkonyi Zoltán és Szeleczky Zita főszereplésével tartották.)

Színház a német megszállás alatt[szerkesztés]

A Madách Színház a Színművészeti Kamara főtitkárának, Cselle Lajosnak a vezetésével 1944. június 16-án nyitotta meg ismét a kapuit. A fasiszta művek előadásának Budapest ostroma véget vetett.

Bemutatók[szerkesztés]

  • Kádár Lajos és Solymosi István: Ártatlanok
  • Gerhart Hauptmann: Bernd Róza
  • Fendrik Ferenc: Az én fiam

A II. világháború utáni színház[szerkesztés]

A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren, majd 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színiakadémia színháza lett.

1947 októberében Állami Madách Színház néven - a magyar színházak közül elsőnek - államosították, a teljesen átszervezett társulat Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatta a munkát.

Egy évvel később kivették az (akkor már) Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből, és a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt. 1949 áprilisától a Nemzeti Színház vette bérbe a színházat, elsőként Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játszották Bajor Gizi főszereplésével.

1951-ben az addig kamara jellegű szervezet nagyszínházi körülmények közé került: az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe költözött az újjászervezett társulat Horvai István vezetésével.

1954-ben született meg a ma is működő konstrukció, amikor a Madách téri színházat a Madách Színház Kamaraszínháza néven a Madách Színházhoz csatolták.

1961-ben a társulat Royal Orfeum 1953-ban lebontott, az akkori Lenin (ma Erzsébet) körút 31-33. szám alatt lévő épülete helyén (Kaufmann Oszkár tervei alapján) készült új színházba költözött. A nyitó előadás 1961. március 24-én Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabja volt, Ádám Ottó átütő erejű rendezésében, Psota Irén, Pécsi Sándor, Gábor Miklós, Váradi Hédi főszereplésével.

Fontosabb előadások 1961-1971 között:

Pécsi Sándor és Márkus László Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című darabjának előadásán

1972–1989 között Ádám Ottó igazgatása alatt főleg a polgári színjátszás nemes hagyományait követte a színház. A Madách Kamarában a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszottak, a színház kortárs külföldi darabok gazdája és új magyar művek ihletője is volt. 1983-tól húsz éven át heti három estén a Kamarában lépett fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza.

Fontosabb előadások 1972-1982 között:

  • 1972. Szomory Dezső: II. Lajos Király
  • 1972. Molnár Ferenc: A hattyú
  • 1972. Anton Pavlovics Csehov: Sirály
  • 1973. Bertolt Brecht: Kurázsi mama
  • 1973. William Shakespeare: Othello
  • 1973. Szép Ernő: Vőlegény
  • 1974. Neil Simon: A napsugár-fiúk
  • 1974. Ronald Millar: Abelard és Heloise
  • 1975. Sütő András: Csillag a máglyán
  • 1975. Hubay - Vas - Ránki: Egy szerelem három éjszakája
  • 1976. Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek
  • 1976. Illés Endre: Spanyol Izabella
  • 1976. Németh László: Széchenyi
  • 1977. William Shakespeare: Lóvátett lovagok
  • 1977. Alekszej Arbuzov: Kései találkozás
  • 1977. William Shakespeare: Hamlet
  • 1977. Szabó Magda: Régimódi történet
  • 1978. Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt
  • 1978. G. B. Shaw: Pygmalion
  • 1978. Molière: Tartuffe
  • 1979. Molnár Ferenc: A doktor úr
  • 1979. Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
  • 1980. Szabó Magda: A Meráni Fiú
  • 1980. Ronald Harwood: Az öltöztető
  • 1980. Brian Clark: Mégis, kinek az élete?
  • 1980. Shakespeare: Sok hűhó semmiért
  • 1981. Madách Imre: Az ember tragédiája
  • 1981. Bernard Slade: Jutalomjáték
  • 1981. Szép Ernő: Patika
  • 1982. William Shakespeare: A Makrancos hölgy
  • 1982. Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi
  • 1983. Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn
  • 1983. Háy Gyula: Isten, császár, paraszt
  • 1983. T.S.Eliot - A.L.Webber: Macskák
  • 1984. Arnold Wesker: A királynő katonái
  • 1984. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
  • 1985. Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac
  • 1985. William Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok
  • 1986. Dumas - Sartre: Kean, a színész
  • 1986. Colin Higgins: Maude és Harold
  • 1987. Békés Pál: A női partőrség szeme láttára
  • 1987. Molnár Ferenc: Az ördög
  • 1987. Anton Pavlovics Csehov: Cseresnyéskert
  • 1987. Hofi Géza: Élelem bére
  • 1988. Müller - Tolcsvay - Bródy: Doctor Herz
  • 1989. Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?

1989-ben Kerényi Imre igazgató-főrendező irányításával modern játékstílussal, nagyszabású musicalek bemutatásával újult meg a Madách Színház.

1990-ben Huszti Péter lett a Madách Kamara Színház művészeti vezetője, a színház műsora a bulvárirodalom felé tolódott, bár Huszti Péter és Kolos István rendezésében, egy-egy komolyabb mű is színpadra került.

Fontosabb előadások 1989-1998 között:

  • 1989. Moldova György: Malom a pokolban
  • 1990. Zemlényi - Mészöly: Hoppárézimi
  • 1990. Péreli - Aldobolyi Nagy - G. Dénes: Roncsderby
  • 1991. Masteroff - Kander - Ebb: Cabaret
  • 1991. T. Rice - A. L.Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát
  • 1991. William Shakespeare: Lear király
  • 1991. Tolcsvay - Müller - Müller: Mária evangéliuma
  • 1995. Müller-Tolcsvay-Müller: Isten pénze
  • 1996. William Shakespeare: Ahogy tetszik
  • 1996. Marriott – Foot: Csak semmi szex, angolok vagyunk
  • 1996. Black - Hart –Webber: A szerelem arcai
  • 1996. Bock-Stein-Harnick: Hegedűs a háztetőn
  • 1996. Edmond Rostand: Sasfiók
  • 1996. Thomas Mann: Márió és a varázsló
  • 1997. Stephen Sondheim - Hugh Wheeler: Egy nyári éj mosolya
  • 1997. Marshall Karp: Örömszülők
  • 1997. Kosztolányi Dezső: Édes Anna
  • 1997. Lionel Bart: Olivér
  • 1997. Neil Simon: Mezítláb a parkban
  • 1998. Herman Wouk: Zendülés a Caine hajón

1999-ben a Madách Színház teljes felújításon esett át Kerényi Imre művészeti vezetésével. A lezajlott rekonstrukció óta a Színház három játszóhellyel rendelkezik: A Nagyszínház, amelynek nézőterén 804 fő foglalhat helyet, korszerű, minden igényt kielégítő technikai felszereltséggel rendelkezik, valamint klimatizált, így nyári üzemmódban is működhet. Közönségforgalmi terei, amelyek Kárpát-medencei, dalmáciai és észak-olasz mintájukkal enyhén mediterrán hangulatot idéznek, tágasak és komfortosak. A falakat Horesnyi Balázs díszlettervező tervei alapján készült művészi kivitelű díszfestés borítja.

A nézőtér mennyezetét Götz Béla, a színház vezető díszlettervezője által megálmodott freskó díszíti, melyen a commedia dell’arte álarcos figurái szállnak a felhős égen át egy közép-európai értelemben vett álomszínház felé és fölé (Panorámakép).

A Madách Stúdió 180 fő befogadására alkalmas, saját világítási és hangberendezéssel rendelkezik, nézőtere pedig előadásonként változtatható.

A Tolnay Szalon a Nagyszínház közönségfogadó tereihez szorosan csatlakozik, és két egymásba nyíló helyiségből áll. Nevét az 1998-ban elhunyt művésznő emlékére kapta. Kisebbik termében, ahol Tolnay Klári emlékhely létesült, rendszeresen képzőművészeti kiállítás kerül megrendezésre. Nézőtere 100 fő befogadására alkalmas.

Fontosabb előadások 1999-2004 között:

  • 1999. Madách Imre: Az ember tragédiája
  • 1999. Boublil-Schönberg: Nyomorultak
  • 1999. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
  • 2000. Arthur Miller: Alku
  • 2000. Frederick Stroppel: Sors bolondjai
  • 2000. Michail Sebastian: Névtelen csillag

2001-ben a Madách Kamara művészeti vezetését Mácsai Pál vette át. Az elkövetkező 3 évben – előkészítve a Kamara leválását a Madách Színházról -, a „Kismadách” folytatta azt a hagyományt, amelyet követve repertoárrendszerben, állandó társulattal játszott és színpadi irodalom remekeit állította színpadra.

Fontosabb előadások 2001-2004-ig:

  • 2001. Jerome Kylti: Kedves hazug
  • 2001. Kerényi-Balogh-Lázár: Csíksomlyói passió
  • 2001. Tennessee Williams: Üvegfigurák
  • 2001. Donald Margulies: Vacsora négyesben
  • 2001. John Kander: Chicago
  • 2001. Bernard Shaw: Sosem lehet tudni
  • 2002. Szakonyi Károly: Turini nyár
  • 2002. Puskin: Borisz Godunov
  • 2002. Gyurkovics Tibor: Nagyvizit
  • 2003. Andrew Lloyd Webber: Az Operaház Fantomja
  • 2003. Dale Wassermann: Kakukkfészek

2004 februárjától Szirtes Tamás rendező került a Madách Színház ügyvezető igazgatói székébe. A Madách Színház arculata és műsorpolitikája jelentősen megváltozott. Művészi koncepcióját tekintve folytatta a Macskák 1983-as bemutatójával elkezdődött folyamatot, és repertoárján a színpadi próza jeles művei mellett a világ musical irodalmának legsikeresebb, legszínvonalasabb alkotásait kapnak helyet.

2004. szeptember 21-én a Madách Kamara felvette az Örkény István Színház nevet, és 2009-ig a Madách Színház gazdasági és szervezeti egységeként, de önálló társulattal és művészi koncepcióval rendelkező repertoárszínházként működött. 2009. október 12-től pedig önállóvá vált az Örkény István Színház.

Fontosabb bemutatók 2004-től:

  • 2005. Webber-Elton-Bródy: Volt egyszer egy csapat
  • 2006. Brooks-Meehan: Producerek
  • 2006. Neil Simon: Pletyka
  • 2007. Szenvedély (Madách Színház / MÜPA)
  • 2007. Simon-Hamlish-Sager: Édeskettes hármasban
  • 2007. Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt 2.
  • 2007. Ray Cooney: Ne most, drágám!
  • 2007. Eliot-Webber: Macskák (Szegedi Szabadtéri Játékok)
  • 2008. Rice-Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát
  • 2009. Stroman-Weidman: Contact (Madách Színház / MÜPA)
  • 2009. Neil Simon: És mennyi szerelem!
  • 2009. Idle – Du Prez: Spamalot
  • 2010. Frederick Stroppel: Sors bolondjai
  • 2010. Rice - Webber: Jézus Krisztus szupersztár
  • 2011. Anthony Shaffer: Ördöglakat (Thália Színház/Madách Színház)
  • 2011. Bolba-Szente-Galambos: Csoportterápia (Madách Musical pályázat győztese)

A színház repertoárrendszerben működik. Egyszerre több nagy musicalt tart műsorán. Ezek a darabok éveken keresztül láthatók, és több százas sorozatot produkálnak.

A bemutatókat hosszú előkészület előzi meg, a szereplők kiválogatás országos méretű meghallgatás útján történik. A bemutatásra kerülő művek döntő többségben, önálló rendezésben, önálló művészi felfogásban, ún. non-replica előadásban kerülnek színre.

A Madách Színház tevékenységét hazai és nemzetközi siker és elismertség övezi. A színház évenként közel 350 előadást tart, mintegy 500 ezer hazai és külföldi néző jelenlétében.

A színház nagyjai[szerkesztés]

  • Tervezők: Mialkovszky Erzsébet, Köpeczy Bócz István, Siki Emil, Vágó Nelly.

Források[szerkesztés]