Bókay János (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bókay János
Bókay János 1920 körül
Bókay János 1920 körül
Született 1892. július 10.
Budapest
Elhunyt 1961. július 16. (69 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Mészöly Ilona (1898-1986)
SzüleiBókay János ifj.
Foglalkozása író, műfordító
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay János témájú médiaállományokat.

Bókai Bókay János (Budapest, 1892. július 10. – Budapest, 1961. július 16.)[1] magyar író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született. Édesapja a neves orvosprofesszor, ifjabb bókai dr. Bókay János volt, de nem ő volt a gondviselője, hanem édesanyjának, nemes Tömöry Adriennének, a második férje, ifjabb Ábrányi Kornél író nevelte fel.

Jogi diplomája megszerzése után tudását nem ezen a pályán akarta kamatoztatni. 1914-1917-ig a székesfővárosi tanügy referenseként dolgozott. Emellett már íróként és műfordítóként is tevékenykedett. 1915-ben jelentek meg Bunyin-, Scott-, Maurois-, Maugham- műfordításai. 1917-től az Athaeneum Irodalmi Rt. tanácsadója, majd 1929-től minisztériumi sajtóreferens lett. 1933-ban a Budapesti Hírlap felelős szerkesztőjeként kereste kenyerét. 1933-1944-ig a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. ügyvezető igazgatója lett, mellette 1935-től a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagjává választották.

Írói tehetségét nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elismerték. Verseket, regényeket, színműveket írt, valamint ír, angol, orosz, német nyelvekből is fordított. Könnyed, szórakoztató stílusa a mai olvasóközönség tetszését is elnyerte. 1961. június 16-án halt meg Budapesten szívizomelfajulás következében.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Bohócsipka. Versek; Pallas, Bp., 1913
  • Miska és Peti. Ifj. Bókay János versei; Pantheon, Bp., 1920
  • A gyémánt. Regény; Athenaeum, Bp., 1921
  • Mi férfiak; Légrády, Bp., 1924
  • Herceg Durravardy és társai / A gyémánt. Regény; Grill, Bp., 1926
  • Mario. Regény; Athenaeum, Bp., 193? (Korunk mesterei)
  • Szakíts helyettem (1933)
  • Megvédtem egy asszonyt; Singer-Wolfner, Bp., 1934 (Magyar regények)
  • Julika, a fiúk barátja (1936)
  • Karosszék (1937)
  • A rossz asszony (1938)
  • Ragaszkodom a szerelemhez (1938)
  • A balek. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (A magyar irodalom jelesei)
  • Feleség. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1939
  • Négy asszonyt szeretek (1940)
  • Első szerelem (1940)
  • Hazudj nekem. Vígjáték három felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1941
  • Az utód. Színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1942
  • Láz; Singer-Wolfner, Bp., 1943
  • Hősnő. Regény; Új Idők, Bp., 1944
  • Az idegen. Regény; Révai, Bp., 1946
  • Bohémek és pillangók – Puccini életregénye (1958)
  • Egy rózsaszál szebben beszél. Regény (Kacsóh Pongrác élete); Zeneműkiadó, Bp., 1962

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 184/1961. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Bókay János lásd 254. p. ISBN 963-05-6804-7

További információk[szerkesztés]