Mácsai Pál
| Mácsai Pál | |
 | |
| Az Örkény István Színház honlapján | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1961. március 31. (59 éves)[1] Budapest[1] |
| Pályafutása | |
| Iskolái | |
| Aktív évek | 1980– |
| Híres szerepei |
Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája Rómeó Shakespeare: Rómeó és Júlia |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 2014 |
| Jászai Mari-díj | 1991 |
| Érdemes művész | 2008 |
| További díjak | A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013) |
| IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mácsai Pál témájú médiaállományokat. | |
Mácsai Pál (Budapest, 1961. március 31. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2001 és 2004 között a Madách Kamara vezetője, majd 2004-től az Örkény István Színház alapító igazgatója.
Életpályája[szerkesztés]
.jpg)
Művészcsalád gyermekeként született, de felmenői között kisiparosok és kereskedők is találhatóak. Édesapja Mácsai István festőművész volt. Édesanyja, Gáspár Katalin, aki a mai Radnóti Gimnáziumban vészelte át a Nyilasok hatalomátvételét.[2][3][4] Testvére Mácsai János zenetörténész. Színészi hivatását a Pince Színházban kezdte még gimnazistaként. Középiskolai tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, majd 1980-ban felvették a Színművészeti Főiskolára (bár illemből beadta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára is a jelentkezési lapját). 1984-ben szerzett színész diplomát. Diplomájának megszerzése után a budapesti Nemzeti Színház színésze lett, ahol 1989-ig szerepelt. Közben 1987 és 1990 között elvégezte a Főiskola rendező szakát is. 1989-ben Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki, és ettől az évtől a Madách Színház művészeként folytatta pályafutását.
1993-ban szabadúszóvá vált, mivel úgy érezte, hogy képességeit nem tudja megfelelően kiaknázni.[5] Ebben az időszakban különböző színházakban vállalt szerepeket és rendezett. 1998-ban elkezdte az ELTE esztétika szakát, de 2001-ben megszakította tanulmányait, mivel a Madách Kamara művészeti vezetőjévé nevezték ki. Pozícióját a színház 2004-es átalakulása és Örkény István Színházzá történt átnevezése után is megtartotta. 2020-tól újabb ötéves igazgatói megbízatást kapott.[6]
A színházi közéletben is aktív szerepet vállalt: 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. Színházi és filmes munkáin kívül a Lyukasóra című irodalmi műsor állandó szereplőjeként is szerepel.
2012 októberétől a magyar HBO új saját gyártású televíziós sorozata, a Terápia központi karakterét, egy pszichoterapeutát alakít.
Szerepeire és rendezéseire is jellemző az erős tudatosság, a lényegre történő összpontosítás és a precizitás. Sokoldalú művészként tarják számon.[7]
Magánélete[szerkesztés]
Van egy fia, aki 2003-ban és egy lánya, aki 2010-ben született.[8]
A 90-es években együtt élt Koncz Zsuzsával.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1991)
- Erzsébet-díj (1993)
- Greguss-díj (1995)
- Mensáros László-díj (1996)
- A színikritikusok díja (1998, 2002)
- A filmszemle díja (2001)
- Súgó Csiga díj (2001, 2003)
- A filmkritikusok díja (2002)
- Prima díj (2003)
- Érdemes művész (2008)
- Gundel művészeti díj (2008)
- Budapestért díj (2010)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)[9]
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2013)
- Kossuth-díj (2014)
- Erzsébetváros díszpolgára (2015)
- Televíziós Újságírók díja – A legjobb színész (2018)[10]
- Pünkösti Andor-díj (2020)[11]
Főbb színházi szerepei[szerkesztés]
- Őrnagy (Örkény István: Tóték)
- Rómeó (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Mosca (Ben Jonson: Volpone)
- Pembroke (Friedrich Dürrenmatt: János király)
- V. Henrik (William Shakespeare: V. Henrik)
- Erich Reinecke (Németh Ákos: Lili Hofberg)
- Ramong Geyza főhadnagy (Miroslav Krleža–Alexandr Belović: Terézvári garnizon)
- Sakini (John Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz)
- Edgar (William Shakespeare: Lear király)
- Férj (Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában)
- Tokeramo Nitobé (Lengyel Menyhért: Tájfun)
- Antonius (William Shakespeare: Julius Caesar Budapesti Katona József Színház)
- Thomas Becket (Jean Anouilh: Becket, avagy az Isten becsülete)
- Cipolla (Thomas Mann: Márió és a varázsló)
- Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- August Strindberg (Per Olov Enquist: A tribádok éjszakája)
- Clov (Samuel Beckett: Végjáték)
- Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Színész (Molnár Ferenc: A testőr)
- Orazio (Carlo Goldoni: A komédiaszínház)
- Mr. Smith (Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő)
- Peter Karpati (Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka)
- Oresztész (Élektra)
- Kikiáltó (Kurt Weill–Bertolt Brecht: A filléres opera)
- Kondor (Kárpáti Péter: Búvárszínház)
- Nyikolaj Ivanovics Trileckij (Anton Pavlovics Csehov: Apátlanul)
- Oronte (Molière: A mizantróp)
- Speer (Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline)
- Pandulpho bíboros (Friedrich Dürrenmatt: János király)
- Vatelin (Georges Feydeau: A hülyéje)
- Azt meséld el, Pista! (önálló est Örkény István írásaival)
Főbb filmszerepei[szerkesztés]
- Gyertek el a névnapomra (1983, r. Fábri Zoltán)
- Házasság szabadnappal (1983, r. Mészáros Gyula)
- Kisfaludy Károly: Kérők (1985, tv, r. Bohák György)
- Nyolc évszak (1987, tévésorozat)
- Miss Arizona (1988, r. Sándor Pál)
- Sztálin menyasszonya (1990, r. Bacsó Péter)
- Szamba (1995, r. Koltai Róbert)
- Valencia-rejtély (1995, tv, r. Dömölky János)
- Szarajevó kávéház (1995, tv, r. Balogh Zsolt)
- Szabadság tér 56 (1997, r. Bereményi Géza)
- Nemkívánatos viszonyok (1997, tv, r. Esztergályos Károly)
- Gáspár (2001, r. Kozma Péter)
- Torzók (2001, r. Sopsits Árpád)
- A szalmabábuk lázadása (2001, r. Szomjas György)
- Szent Iván napja (2003, r. Meskó Zsolt)
- A Pál utcai fiúk (2003, olasz tv-film)
- A temetetlen halott (2004, r. Mészáros Márta)
- Rokonok (2006, r. Szabó István)
- Mátyás, a sosem volt királyfi (2006, tv-filmsorozat, r. Cselényi László, Fazekas Lajos)
- A hold és a csillagok (2006, magyar-olasz-angol, r. John Irvin)
- 1 (2009, r. Pater Sparrow)
- Így, ahogy vagytok (2010, r. Makk Károly)
- Terápia (2012–2017, filmsorozat)
- Testről és lélekről (2017, r. Enyedi Ildikó)
- Volt egyszer egy Németország (2017, r. Sam Gabarski)
Főbb rendezései[szerkesztés]
- Örkény István: Tóték
- Joshua Sobol: Gettó
- Sławomir Mrożek: A nyílt tengeren
- Örkény István: Pisti a vérzivatarban; Macskajáték
- William Shakespeare: Téli rege
- Németh Ákos: Anita
- Spiró György: Vircsaft
- Carlo Goldoni: A szmirnai impresszárió
- Raymund FitzSimons: Edward Kean; Mi újság, múlt század?
- Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből
- Jevgenyij Lvovics Svarc: A sárkány
- Anton Pavlovics Csehov: Sirály
- Molnár Ferenc: Az üvegcipő
- A. R. Gurney: Love Letters
- Tasnádi István: Finito
- Georges Feydeau: A hülyéje
- Szabó Borbála–Varró Dániel: Líra és Epika
- Arthur Miller: Pillantás a hídról
- Alekszandr Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála
Szinkronszerepek[szerkesztés]
Filmes szinkronszerepei[12][13][szerkesztés]
| Cím | A film elkészülte | Magyar változat (szinkron) | Szerep | A szinkronizált színész |
|---|---|---|---|---|
| A gyanú árnyékában (r.: Alfred Hitchcock) | 1943 | 1984 (1. szinkron) | Jack Graham nyomozó | Macdonald Carey |
| A medence | 1969 | 1991 | Jean-Paul | Alain Delon |
| Három fölösleges férfi | 1980 | 1990 | Michel Gerfaut | Alain Delon |
| Krisztus utolsó megkísértése | 1988 | 1990 | Jézus Krisztus | Willem Dafoe |
| Kutyaszorítóban | 1992 | 2005 (2. szinkron) | Mr. Narancs/Freddy Newandyke | Tim Roth |
| Legjobb szándékok (r.: Ingmar Bergman) | 1992 | Henrik Bergman lelkész, Ingmar Bergman apja | Samuel Fröler | |
| A Hídember | 2002 | 2002 | Batthyány Lajos miniszterelnök | Can Togay |
Filmsorozatbeli szinkronszerepei[szerkesztés]
| Cím | A film elkészülte | Magyar változat (szinkron) | Szerep | A szinkronizált színész |
|---|---|---|---|---|
| A nagy mágusok kulisszatitkai | 1997–2009 | 2009 | narrátor | Mitch Pileggi |
Hangjáték[szerkesztés]
- Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (2018)
- Szabó Magda: Abigél (2018)
- Örkény István: Babik Budapesten (2019)
Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]
- A nő tizenhét árnyalata
- Autós mesék
- Az vagy nekem...
- L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló
- Rejtő Jenő: Csontbrigád
- Slawomir Mrozek: Abszurd történetek
- Varró Dániel: Szívdesszert
- Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
- Mérő László: Az elvek csapodár természete
- Örkény István: Mese-levelek
- Örkény István: Egypercesek
- Örkény István: Egyperces anekdoták
- Örkény István: Van választásunk - További egypercesek
- Örkény István: Azt meséld el, Pista!
- Örkény István: Tóték
- Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset
- Thomas Stearns Eliot: Macskák könyve
- Thomas Mann: Mario és a varázsló
- Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak
- Bohumil Hrabal: Csodaalmák
- Orbán Ottó: A világ teremtése és más badarságok
- Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
- Márai Sándor: Legenda a jóságról
- Márai Sándor: Mágia - Válogatott novellák
- Márai Sándor: Szindbád hazamegy
- Márai Sándor: Kabala
- Varró Dániel: A szomjas troll
- William Shakespeare: Szonettek
- Daniel Kehlmann: Hírnév - regény kilenc történetben
- Esterházy Péter: Oratorium balbulum
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Freebase-adatdump
- ↑ Mai születésnapos: Mácsai Pál, egy sármosan fanyar színigazgató | Mazsihisz (magyar nyelven). mazsihisz.hu. (Hozzáférés: 2020. május 6.)[halott link]
- ↑ Nemzeti Cégtár » Nemzeti Cégtár - Örkény István Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. www.nemzeticegtar.hu. (Hozzáférés: 2020. május 6.)[halott link]
- ↑ „Nincs példaképem” - interjú Mácsai Pállal. Örkény Színház. (Hozzáférés: 2020. május 6.)[halott link]
- ↑ Cinematrix.hu művész-adatbázis, Mácsai Pál[halott link]
- ↑ Ők vezethetik tovább az Örkényt, a Kolibrit és a Budapest Bábszínházat (magyar nyelven). Színház.org, 2019. november 27. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Művész-világ.hu, Mácsai Pál negyvenöt éves Archiválva 2009. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2006. március 31.
- ↑ Archivált másolat. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 23.)
- ↑ http://www.origo.hu/itthon/20130314-atadtak-a-marcius-15ei-dijakat.html
- ↑ Archivált másolat. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
- ↑ Évadzárót tartott az Örkény Színház - Mácsai Pál kapta az idei Pünkösti-díjat (magyar nyelven). Színház.org, 2020. július 4. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ Mácsai Pál (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
- ↑ Mácsai Pál (magyar nyelven). Magyarszinkron. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
Források[szerkesztés]
- Mácsai Pál. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 702. o.
- Mácsai Pál, színész, az Örkény Színház vezetője (interjú). HVG, 2010/15. sz. (2010. ápr. 14.)
- Adatlap az Örkény István Színház honlapján
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk[szerkesztés]
- Mácsai Pál képei (magyar nyelven). MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2019. április 5.)[halott link]
|
- Magyar színészek
- Magyar színházrendezők
- Színigazgatók
- Jászai Mari-díjasok
- 1961-ben született személyek
- Súgó Csiga díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Mensáros László-díjasok
- Prima díjasok
- Erzsébet-díjasok
- A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Kossuth-díjasok
- Budapestért díjasok
- Budapesten született személyek
- Élő személyek
- Magyar szinkronszínészek
- Hangoskönyvelők