Berek Kati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berek Kati
A Rivalda 72-73-ban megjelent portréjaCsigó László felvétele
A Rivalda 72-73-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele
Életrajzi adatok
Születési név Berek Katalin
Született 1930. október 7.
Makó
Elhunyt 2017. február 26.[1] (86 évesen)
Budapest[2]
Házastársa Zolnay Pál (1959–1974)
Gyermekei Zolnay János (1959–)
Pályafutása
Aktív évek 19502008
Híres szerepei Szerelmem, Elektra
Sarolt
Szörényi LeventeBródy János: István, a király
Orbánné
Örkény István: Macskajáték
Díjai
Jászai Mari-díj 1957, 1963
Kiváló művész 1988
Érdemes művész 1970
További díjak A Nemzet Színésze (2000)

Berek Kati az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berek Kati témájú médiaállományokat.

Berek Kati, Berek Katalin (Makó, 1930. október 7.Budapest, 2017. február 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Berek József és Rauch Karolina. Már nyolcévesen a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt.[3]

1948-1952 között a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) tagjaként a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. A Főiskola „nagy” osztályába járt: évfolyamtársa volt többek közt: Buss Gyula, Czigány Judit, Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi. Az osztályfőnöke Gellért Endre volt, akit rendkívül nagyra tartott.[3]

1952-ben a Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek tizennyolc éven át volt rendes tagja. 1970-ben Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal alapító tagja volt a 25. Színháznak, ahol 1974-ig dolgozott. Mellette előadóesteket tartott, tanított, rendezett és írt. 1974-1985 között újra a Nemzeti Színházban játszott, viszont Vámos László rendező, igazgatótól nem kapott komoly szerepeket.[3]

1985-től a győri Kisfaludy Színházban játszott, ahova Bor József hívta.[3] 1991-1993 között a kecskeméti Katona József Színház színésze volt. Játszott az egri Gárdonyi Géza Színházban és tanította színészmesterségre a balettiskola növendékeit.

A Nemzeti Színház vezető színésznőjeként – sokoldalú jellemábrázoló képességét jól kamatoztatva – mind a hősnői, mind pedig a karakterszerepeket hitelesen formálta meg. Kiváló versmondó, avatott József Attila-előadó: 1972-ben „Játszani is engedd…” címmel közös zenei albumot adott ki a Sebő Együttessel. Kedvenc költője Nagy László, akinek rendszeresen szavalta verseit előadóestjein: „…Nagy Lászlót mondott, akitől most önéletrajzi könyvének címét is kölcsönözte. A hatalom vádja éppen az volt ellene, hogy 'beleugatta Nagy Lászlót az egyetemisták fülébe', ezért kénytelenek voltak a költőnek Kossuth-díjat adni. A művésznőt azonban megbüntették: soha nem kapott Kossuth-díjat!…[4][5]

Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívinfarktus képében megérkezett az első jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása című darab főszerepére készült, amikor súlyos agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, nem tudott beszélni, egy ideig nem is látott.[6] Szívósságával, erős akaratával, több éves távollét után visszaküzdötte magát a színpadra; „…semmihez sem fogható boldogság volt számára ott állni az újonnan felépült Nemzeti Színház nyitó előadásán. Ő képviselte a folytonosságot a régi, Blaha Lujza téri épület és a mostani, új Nemzeti között.[4]

2000-ben a nemzet színészévé választották, 2007-ben pedig Örökös Tagja lett a Halhatatlanok Társulatának.

2006-ban a Thália Színházban lépett utoljára színpadra a "Nénikém, meg én" című darabban.[7]

A férje volt 1959-től 1974-ig Zolnay Pál rendező, a fiuk, Zolnay János 1959-ben született.[8]

Hosszú betegség után 2017. február 26-án hunyt el.[9]

Emlékére a Duna televízió levetítette az 1968-ban készült Feldobott kő című filmjét.[10] 2017. március 24-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben, ahol Mácsai Pál, Jordán Tamás és Sebő Ferenc búcsúztatták[11], majd ezt követően a művésznő kérésére szűk családi körben szórták a hamvait a Dunába.[12] A búcsúztatón megjelent többek között Bánsági Ildikó, Molnár Piroska, Papadimitriu Athina, Pető Iván, Székhelyi József, Galkó Balázs, Bodrogi Gyula és Tordy Géza.

Színházi szerepei[szerkesztés]

Berek Katalinként[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 66.[13]

  • Háy Gyula: Erő... Barbara Hilton
  • Szurov: Hajnal Moszkva felett... Szánya
  • Molière: A versailles-i rögtönzés... Du Croisyné
  • Gorkij: Az anya... Szása
  • Karinthy Ferenc: Ezer év... Szabó Anna
  • Csepurin: Tavaszi áradás... Gálja
  • Federico García Lorca: Vérnász... Leonardo felesége
  • Gorbatov: Egy éjszaka... Szonja
  • Nagy Lajos: Nagy Lajos est...
  • Gosztonyi János: Rembrandt... Hendrickje
  • Szophoklész: Antigoné... Iszméné
  • García Lorca: A csodálatos Vargáné... Vargáné
  • García Lorca-András László: Granadában történt...
  • Gyöngyössy Imre: Csillagok órája... Juli
  • Hubay Miklós: Csend az ajtó mögött... Eti
  • William Shakespeare: A makrancos hölgy... Katalin
  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig... Nyilas Misi
  • Darvas József: Részeg eső... Márta
  • William Shakespeare: Lear király... Regan
  • Aiszkhülosz: A jólelkűek... 1. Karvezető
  • Williams: Az ifjúság édes madara... Lucy
  • Marivaux: Két nő közt... A lovag
  • Drzic: Dundo Maroje... Petronella
  • Németh László: Szörnyeteg... Márta
  • Pirandello: A csörgősipka... Beatrice
  • Weiss: A vizsgálat... Negyedik tanú
  • Komlós János: Az Édent bezárták... Mrs. Bulldog
  • Gyurkó László: Szerelmem, Elektra... Elektra

Berek Katiként[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62.[13]

A Gyász előadásban (25. Színház) (Korniss Péter felvétele)

Színházi rendezései[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 5.[13]

  • Kuan Hang-csong: Tou O igaztalan halála (1971)
  • Gyurkó László: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (1973)
  • Marivaux: Két nő között (1979)
  • García Lorca: A csodálatos vargáné (1980, 1986)

Filmszerepei[szerkesztés]

Könyve[szerkesztés]

  • Tájkép magammal (lejegyezte Ézsiás Erzsébet) (Budapest, Papirusz Book Könyvkiadó 2004 ISBN 9639263214 )

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  

További információk[szerkesztés]