Berek Kati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berek Kati
Berek Kati fortepan 137625.jpg
Született 1930. október 7.[1][2][3][4]
Makó
Elhunyt 2017. február 26. (86 évesen)[5][2][3][4]
Budapest[6]
Állampolgársága magyar
Házastársa Simor András
Zolnay Pál (h. 1959–1974)
Gyermekei Zolnay János (1959–)
Foglalkozása színész
Iskolái
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető
Színészi pályafutása
Aktív évek 19502008
Híres szerepei Nyilas Misi
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Regan
William Shakespeare: Lear király
Elekta
Gyurkó László: Szerelmem Elektra
Adela
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Kata
William Shakespeare: A makrancos hölgy
Mary Tyrone
Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába
Bodnárné
Németh László: Bodnárné
Claire Zachanassian
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölg látogatása
Lucifer
Madách Imre: Az ember tragédiája
Sarolt
Szörényi LeventeBródy János: István, a király
Orbánné
Örkény István: Macskajáték

A Wikimédia Commons tartalmaz Berek Kati témájú médiaállományokat.

Berek Kati, Berek Katalin (Makó, 1930. október 7.Budapest, 2017. február 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Berek József és Rauch Karolina. Már nyolcévesen a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt.[7]

1948–1952 között a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) tagjaként a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. A Főiskola „nagy” osztályába járt: évfolyamtársa volt többek közt: Buss Gyula, Czigány Judit, Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi. Az osztályfőnöke Gellért Endre volt, akit rendkívül nagyra tartott.[7]

1952-ben a Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek tizennyolc éven át volt rendes tagja. 1970-ben Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal alapító tagja volt a 25. Színháznak, ahol 1974-ig dolgozott. Mellette előadóesteket tartott, tanított, rendezett és írt. 1974–1985 között újra a Nemzeti Színházban játszott, viszont Vámos László rendező, igazgatótól nem kapott komoly szerepeket.[7]

A Rivalda 72-73-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele

1985-től a győri Kisfaludy Színházban játszott, ahova Bor József hívta.[7] 1991–1993 között a kecskeméti Katona József Színház színésze volt. Játszott az egri Gárdonyi Géza Színházban és tanította színészmesterségre a balettiskola növendékeit.

A Nemzeti Színház vezető színésznőjeként – sokoldalú jellemábrázoló képességét jól kamatoztatva – mind a hősnői, mind pedig a karakterszerepeket hitelesen formálta meg. Kiváló versmondó, avatott József Attila-előadó: 1972-ben „Játszani is engedd…” címmel közös zenei albumot adott ki a Sebő Együttessel. Kedvenc költője Nagy László, akinek rendszeresen szavalta verseit előadóestjein: „…Nagy Lászlót mondott, akitől most önéletrajzi könyvének címét is kölcsönözte. A hatalom vádja éppen az volt ellene, hogy 'beleugatta Nagy Lászlót az egyetemisták fülébe', ezért kénytelenek voltak a költőnek Kossuth-díjat adni. A művésznőt azonban megbüntették: soha nem kapott Kossuth-díjat!…[8][9]

Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívinfarktus képében megérkezett az első jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása című darab főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, nem tudott beszélni, egy ideig nem is látott.[10] Szívósságával, erős akaratával, több éves távollét után visszaküzdötte magát a színpadra; „…semmihez sem fogható boldogság volt számára ott állni az újonnan felépült Nemzeti Színház nyitó előadásán. Ő képviselte a folytonosságot a régi, Blaha Lujza téri épület és a mostani, új Nemzeti között.[8]

2000-ben a nemzet színészévé választották, 2007-ben pedig Örökös Tagja lett a Halhatatlanok Társulatának.

2006-ban a Thália Színházban lépett utoljára színpadra a Nénikém, meg én című darabban.[11]

Második férje Simor András, zenész volt.[12][13] 1959-től 1974-ig Zolnay Pál rendező volt a férje, a fiuk, Zolnay János 1959-ben született.[14]

Hosszú betegség után 2017. február 26-án hunyt el.[15]

Emlékére a Duna televízió levetítette az 1968-ban készült Feldobott kő című filmjét.[16] 2017. március 24-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben, ahol Mácsai Pál, Jordán Tamás és Sebő Ferenc búcsúztatták,[17] majd ezt követően a művésznő kérésére szűk családi körben szórták hamvait a Dunába.[18] A búcsúztatón megjelent többek között Bánsági Ildikó, Molnár Piroska, Papadimitriu Athina, Pető Iván, Székhelyi József, Galkó Balázs, Bodrogi Gyula és Tordy Géza.

1957-től haláláig a budapesti Harcsa utca 2. lakója volt. 2019 májusában emlékére emléktáblát avattak a ház falán.[19]

Színházi szerepei[szerkesztés]

Berek Katalinként[szerkesztés]

Berek Katiként[szerkesztés]

A Gyász előadásban (25. Színház) (Korniss Péter felvétele)

Színházi rendezései[szerkesztés]

  • Kuan Hang-csong: Tou O igaztalan halála (1971)
  • Gyurkó László: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (1973)
  • Marivaux: Két nő között (1979)
  • García Lorca: A csodálatos vargáné (1980, 1986)

Filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilm[szerkesztés]

Tévéfilmek, televíziós sorozatok[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1949 A tarkakockások Guste Schmiedecke Camilla Spira 1965
Keserű rizs (1. magyar szinkron) n. a. n. a. 1967
1953 Férjem, a csodálatos Micheline Elina Labourdette 1963
1955 A zalamea-i bíró n. a. n. a. 1956
1956 Szerencselovag Renate Bergmann Heidemarie Hatheyer 1963
1957 A harmadik Tonya Glecsikova Majja Menglet 1958
Az ügyetlen kapus n. a. n. a.
Golgota-trilógia 1.: Nővérek Kátya Rufina Nyifontova
Lissy Toni Franke Christa Gottschalk 1957
Tisztes úriház (1. magyar szinkron) n. a. n. a. 1961
1958 Az én drága párom Varvara Rogyionova Sztelanova, geológus Inna Makarova 1959
Golgota-trilógia 2.: Ezerkilencszáztizennyolc Kátya Rufina Nyifontova
Hárman jöttek az erdőből Julija Tyitova Ligyija Szmirnova
1959 A kis csalogány n. a. n. a. 1961
Éjszakák és nappalok Vera Marija Kohn 1967
Golgota-trilógia 3.: Borús reggel Kátya Rufina Nyifontova 1960
Magány Anna Malcová Blanka Bohdanová
Orfeusz alászáll (1. magyar szinkron) Lady Torrance Anna Magnani 1977
Rózsák az államügyésznek n. a. n. a. 1960
Tessék lapozni Gladys Worth June Jago 1963
1960 Az elveszett ceruza Uciteljica Mira Nikolić 1962
Az ötödik ügyosztály Útbaigazító hölgy Sylva Danícková 1961
Holnap felnőtt leszek n. a. n. a.
1961 Eltűnt egy asszony Tereza Machátová Jiřina Švorcová 1962
Ítélethirdetés csütörtökön Anya Lidia Korsakówna 1963
1962 Az élet kapujában Vologya anyja Nyina Urgant
Blackpool Lotte Christine Laszar 1969
Egy kislány iskolába megy (1. magyar szinkron) Anyicska mamája Karolina Slunéčková 1963
Éjszaka az országúton Elsbeth Kramer Brigitte Krause
Vadul vagy engedékenyen n. a. n. a. 1964
1963 Az alibi összeomlik Dr. Maria Rohn Ruth Leuwerik 1969
Egy ember ára Mrs. Margaret Hammond Rachel Roberts 1964
Hölgyeim, vigyázat! n. a. n. a. 1965
Robbanó leves Maria Françoise Spira 1967
1964 Alain és a néger n. a. n. a. 1965
Katharina Knie Katharina Knie Christiane Hörbiger 1967
1965 Hős vagy áruló? Ludmilla Zajkovszkaja Jekatyerina Krupennyikova 1966
Őszi válás Erna Blanka Bohdanová
1967 Doktor Vera Vera doktornő Irina Tarkovszkaja 1968
Trójában nem lesz háború Kasszandra Silvia Monfort 1969
Válás amerikai módra n. a. n. a. 1973
1968 Bajtársak voltunk Kiképzőtiszt Alla Gyemidova 1969
Oidipusz király Iokaszté Lilli Palmer 1981
Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája Hélène, a felesége Irene Papas 1969
1969 Anna ezer napja (1. magyar szinkron) Aragóniai Katalin, Henrik első felesége 1972
Légyfogó n. a. n. a. 1970
1976 Csak egy asszony… Françoise Gailland Annie Girardot 1977

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyve[szerkesztés]

  • Tájkép magammal (lejegyezte Ézsiás Erzsébet) (Budapest, Papirusz Book Könyvkiadó 2004 ISBN 9639263214)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 10.)
  2. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b BnF források (francia nyelven)
  5. https://444.hu/2017/02/27/meghalt-berek-katalin-a-nemzet-szinesze
  6. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  7. a b c d Magamat nem hiányolom – Berek Kati színésznő. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  8. a b Ézsiás Erzsébet írja róla, aki lejegyezte és szerkesztette a művésznő önéletrajzi könyvét.
  9. 1930. október 7-én született Berek Kati, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő., hirosnaptar.hu
  10. Boldog születésnapot! Berek Kati 85 éves. delmagyar.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  11. Archivált másolat. [2016. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  12. Országos Széchényi Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
  13. Országos Széchényi Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
  14. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 157, 1999
  15. https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2017/03/25/nyers-volt-es-valodi-megelt-es-megkapo/
  16. A Duna TV Berek Katira emlékezik. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
  17. Archivált másolat. [2017. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  18. http://www.hirado.hu/2017/03/17/berek-katalin-bucsuztatasa/
  19. Berek Kati emléktáblát kapott. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2019. május 17.)
  20. Arc az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]