Berek Kati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berek Kati
Berek Kati fortepan 137625.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Berek Katalin
Született 1930. október 7.
Makó
Elhunyt 2017. február 26.[1] (86 évesen)
Budapest[2]
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Zolnay Pál (1959–1974)
Gyermekei Zolnay János (1959–)
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 19502008
Híres szerepei Nyilas Misi
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Regan
William Shakespeare: Lear király
Elekta
Gyurkó László: Szerelmem Elektra
Adela
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Kata
William Shakespeare: A makrancos hölgy
Mary Tyrone
Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába
Bodnárné
Németh László: Bodnárné
Claire Zachanassian
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölg látogatása
Lucifer
Madách Imre: Az ember tragédiája
Sarolt
Szörényi LeventeBródy János: István, a király
Orbánné
Örkény István: Macskajáték
Díjai
Jászai Mari-díj1957, 1963
Kiváló művész1988
Érdemes művész1970
További díjak

Berek Kati az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Berek Kati témájú médiaállományokat.

Berek Kati, Berek Katalin (Makó, 1930. október 7.Budapest, 2017. február 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Berek József és Rauch Karolina. Már nyolcévesen a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt.[3]

1948–1952 között a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) tagjaként a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. A Főiskola „nagy” osztályába járt: évfolyamtársa volt többek közt: Buss Gyula, Czigány Judit, Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi. Az osztályfőnöke Gellért Endre volt, akit rendkívül nagyra tartott.[3]

1952-ben a Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek tizennyolc éven át volt rendes tagja. 1970-ben Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal alapító tagja volt a 25. Színháznak, ahol 1974-ig dolgozott. Mellette előadóesteket tartott, tanított, rendezett és írt. 1974–1985 között újra a Nemzeti Színházban játszott, viszont Vámos László rendező, igazgatótól nem kapott komoly szerepeket.[3]

A Rivalda 72-73-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele

1985-től a győri Kisfaludy Színházban játszott, ahova Bor József hívta.[3] 1991–1993 között a kecskeméti Katona József Színház színésze volt. Játszott az egri Gárdonyi Géza Színházban és tanította színészmesterségre a balettiskola növendékeit.

A Nemzeti Színház vezető színésznőjeként – sokoldalú jellemábrázoló képességét jól kamatoztatva – mind a hősnői, mind pedig a karakterszerepeket hitelesen formálta meg. Kiváló versmondó, avatott József Attila-előadó: 1972-ben „Játszani is engedd…” címmel közös zenei albumot adott ki a Sebő Együttessel. Kedvenc költője Nagy László, akinek rendszeresen szavalta verseit előadóestjein: „…Nagy Lászlót mondott, akitől most önéletrajzi könyvének címét is kölcsönözte. A hatalom vádja éppen az volt ellene, hogy 'beleugatta Nagy Lászlót az egyetemisták fülébe', ezért kénytelenek voltak a költőnek Kossuth-díjat adni. A művésznőt azonban megbüntették: soha nem kapott Kossuth-díjat!…[4][5]

Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívinfarktus képében megérkezett az első jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása című darab főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, nem tudott beszélni, egy ideig nem is látott.[6] Szívósságával, erős akaratával, több éves távollét után visszaküzdötte magát a színpadra; „…semmihez sem fogható boldogság volt számára ott állni az újonnan felépült Nemzeti Színház nyitó előadásán. Ő képviselte a folytonosságot a régi, Blaha Lujza téri épület és a mostani, új Nemzeti között.[4]

2000-ben a nemzet színészévé választották, 2007-ben pedig Örökös Tagja lett a Halhatatlanok Társulatának.

2006-ban a Thália Színházban lépett utoljára színpadra a Nénikém, meg én című darabban.[7]

1959-től 1974-ig Zolnay Pál rendező volt a férje, a fiuk, Zolnay János 1959-ben született.[8]

Hosszú betegség után 2017. február 26-án hunyt el.[9]

Emlékére a Duna televízió levetítette az 1968-ban készült Feldobott kő című filmjét.[10] 2017. március 24-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben, ahol Mácsai Pál, Jordán Tamás és Sebő Ferenc búcsúztatták,[11] majd ezt követően a művésznő kérésére szűk családi körben szórták hamvait a Dunába.[12] A búcsúztatón megjelent többek között Bánsági Ildikó, Molnár Piroska, Papadimitriu Athina, Pető Iván, Székhelyi József, Galkó Balázs, Bodrogi Gyula és Tordy Géza.

1957 óta haláláig a budapesti Harcsa utca 2. lakója volt. 2019 májusában emlékére emléktáblát avattak a ház falán.[13]

Színházi szerepei[szerkesztés]

Berek Katalinként[szerkesztés]

Berek Katiként[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62.[14]

A Gyász előadásban (25. Színház) (Korniss Péter felvétele)

Színházi rendezései[szerkesztés]

  • Kuan Hang-csong: Tou O igaztalan halála (1971)
  • Gyurkó László: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (1973)
  • Marivaux: Két nő között (1979)
  • García Lorca: A csodálatos vargáné (1980, 1986)

Filmszerepei[szerkesztés]

Könyve[szerkesztés]

  • Tájkép magammal (lejegyezte Ézsiás Erzsébet) (Budapest, Papirusz Book Könyvkiadó 2004 ISBN 9639263214)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt Berek Katalin, a nemzet színésze 444.hu, 2017. 02. 27.
  2. https://nemzetiszinhaz.hu/muvesz/berek-katalin
  3. a b c d Magamat nem hiányolom – Berek Kati színésznő. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  4. a b Ézsiás Erzsébet írja róla, aki lejegyezte és szerkesztette a művésznő önéletrajzi könyvét.
  5. 1930. október 7-én született Berek Kati, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő., hirosnaptar.hu
  6. Boldog születésnapot! Berek Kati 85 éves. delmagyar.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  7. Archivált másolat. [2016. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  8. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 157, 1999
  9. https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2017/03/25/nyers-volt-es-valodi-megelt-es-megkapo/
  10. A Duna TV Berek Katira emlékezik. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
  11. Archivált másolat. [2017. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  12. http://www.hirado.hu/2017/03/17/berek-katalin-bucsuztatasa/
  13. Berek Kati emléktáblát kapott. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2019. május 17.)
  14. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 2011. október 7-i lekérdezés nevű ref-eknek
  15. Arc az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]