A Hídember

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hídember
magyar film
Rendező Bereményi Géza
Producer Hábermann Jenő
Forgatókönyvíró Bereményi Géza
Can Togay
Főszerepben Eperjes Károly
Irina Latchina
Darvas Iván
Cserhalmi György
Zene Másik János
Operatőr Kardos Sándor
Vágó Losonczi Teri
Jelmeztervező Szakács Gyöngyi
Gyártás
Gyártó FilmArt Kft
Hungarian Television
Mafilm
NET Entertainment
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 140 perc
Költségvetés 7 000 000amerikai dollár (becsült)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
Bemutató magyar 2002. április 11.
Korhatár 12 év
További információk

A Hídember 2002-ben bemutatott magyar filmdráma gróf Széchenyi István életét mutatja be, Bereményi Géza rendezésében.

Történet[szerkesztés]

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában. Egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz, és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére, - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg idegkimerültsége miatt ápolják egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész
Gróf Széchenyi István Eperjes Károly
Seilern Crescence Irina Latchina
Báró Wesselényi Miklós Cserhalmi György
Kossuth Lajos Nagy Ervin
Metternich kancellár Darvas Iván
Szentkirályi Móric Pindroch Csaba
Karl Clam-Martinitz Marius Bodochi
Caroline Kováts Adél
Zichy gróf Sinkó László
Batthyány Lajos Can Togay
William Tierney Clark Derzsi János
Széchényi Ferenc Blaskó Péter
Festetics Júlia Básti Juli
Gustav Görgen Haumann Péter
Ferenc József Bozsó Péter
V. Ferdinánd Helyey László

Díj[szerkesztés]

  • WorldFest Houston (2003)
    • díj: Gold Award (legjobb történelmi és életrajzi film)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]