Seregi László (táncművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Seregi László
Seregi László.jpg
Születési név Széplaki László
Született 1929. december 12.
Budapest
Elhunyt 2012. május 11. (82 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Jellen Katalin (1953-2012)
Foglalkozása táncos, koreográfus
Díjak

Seregi László PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregi László témájú médiaállományokat.

Seregi László (eredeti neve: Széplaki László) (Budapest, 1929. december 12.Budapest, 2012. május 11.) Kossuth-díjas táncos, koreográfus. A 20. századi magyar balett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója. A Magyar Állami Operaház, két táncművész, Kollár Eszter és Bán Teodóra kezdeményezésére díjat nevezett el róla.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Széplaki Ferenc és Kerekes Margit voltak. Grafikusnak készült az Iparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben a Honvéd Művészegyüttesbe. Már e néptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége, amikor 1953-ban elkészítette a Reggel a táborban című humoros táncjelenetét, melyet az együttes évtizedekig műsoron tartott. Itt balettet is tanult, Nádasi Marcellától. 1957-től már az operaház balettegyüttesében táncolt, ahol Carl Millöcker A koldusdiák című operettjéhez készített balettbetéttel tűnt fel, majd más hasonló munkák után bízták meg 1968-ban első egész estés táncdrámája elkészítésével, a Spartacusszal. Hasonlóan nagy nemzetközi sikert ért el a Bartók-balettekkel, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin új megformálásával (1970).

Képzőművészeti előképzettségét is kamatoztatva dolgozta fel Csontváry Kosztka Tivadar látványvilágát A cédrusban, amerikai tanulmányútja hatására pedig több Bernstein-műre is készített koreográfiát. Utolsó alkotói periódusában Shakespeare-művek táncadaptációit (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata) vitte színre, hagyományosabb, realisztikus stílusban, egyéni humorral. Mindezzel Harangozó Gyula követőjének is tekinthető. Műveit folyamatosan játsszák a világ számos városában (pl. Dortmund, Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Szentpétervár, Kijev, Berlin, Monte-Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London Zürich, Düsseldorf, Sydney). Állandó asszisztense Kaszás Ildikó.

1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója, 1993-tól örökös tagja volt. Lőrinc György utódaként az őáltala kialakított, nyitott műsorpolitikát folytatta.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: táncosként: 11; koreográfusként: 40, rendezőként: 162.[2]

Táncosként[szerkesztés]

  • Kipphardt: Shakespeare kerestetik - Fridolin
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Viktor
  • Fényes Szabolcs: Maya - Dixi
  • Sztravinszkij: A katona története - a katona
  • Hacsaturjan: Gajane - Lezginka
  • Weiner Leó: Csongor és Tünde - Berregh
  • Szabó Ferenc: Ludas Matyi - második komédiás
  • Beaumarchais: A sevillai borbély - Figaro
  • Milhaud: Francia saláta - Coviello
  • Miller: Édes fiaim - Chris Keller

Koreográfusként[szerkesztés]

  • Szolovjov-Vitkovics: Csendháborító (1959)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1960)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1960)
  • Gozzi: Turandot hercegnő (1961)
  • Ránki György: Hölgyválasz (1961)
  • Carl Millöcker: A koldusdiák (1962)
  • Rossini: Tell Vilmos (1963)
  • Kosma: Elektronikus szerelem (1963)
  • Orff: Az okos lány (1964)
  • Kodály Zoltán: Székelyfonó (1965, 1972, 1976, 1982, 1998)
  • Gounod: Faust (1966, 1974, 1978)
  • Wagner: Tannhäuser (1967, 1970)
  • Strauss: A denevér (1967)
  • Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas (1968)
  • Gershwin: Porgy és Bess (1970, 1973, 1981)
  • Kacsoh-Kenessey: János vitéz (1971)
  • Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (1976)
  • Durkó Zsolt: Mózes (1977)
  • Mozart: Don Giovanni (1982)
  • Wagner: Parsifal (1983)
  • Andrew Lloyd Webber: Macskák (1983, 1990-1991, 1993)
  • Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban (1983)
  • William Shakespeare: Téli rege (1992)
  • Gershwin: Bolondulok érted (1995)
  • Bart: Oliver! (1997)
  • Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja (2003)

Balettek[szerkesztés]

Táncbetétek musicalekhez[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.magyarhirlap.hu/kultura/seregi-dijat-alapitott-az-operahaz/ Seregi-díjat alapított az Operaház. Magyar Hírlap. 2012. december 12.
  2. 2013. január 17-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

  • Kaán Zsuzsa: Seregi. Nemzetközi tánc- és kultúra alapítvány, Bp. 2005
  • Körtvélyes Géza: Hagyomány és újítás egysége az Operaház balettszínpadán (Kritika, 1989/4)
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]