Weiner Leó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weiner Leó
Weiner Leó
Weiner Leó
Született 1885. április 16.
Budapest
Elhunyt 1960. szeptember 13. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása zeneszerző
Díjak Kossuth-díj
Kitüntetései Kiváló művész (1953)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Weiner Leó témájú médiaállományokat.
Weiner Leó arcképe emlékbélyegen (1963)
Weiner Leó sírja Budapesten. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve. Kerepesi temető: 34/2-1-23.

Weiner Leó (Budapest, 1885. április 16. – Budapest, 1960. szeptember 13.) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

1901 és '06 között Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián zeneelméletet, zeneszerzést, majd 1918-tól kamarazenét, egészen 1957-es nyugdíjazásáig, sőt otthonában még utána is. Munkásságának ez a legjelentősebb része, muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán.

1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett akadémiai növendékekből, amely az ő irányítása mellett működött.

Főbb zeneművei[szerkesztés]

Színpadi művek[szerkesztés]

  • Csongor és Tünde - kísérőzene (1913, 23 tétel)
  • Csongor és Tünde - balett (két változatban, 1930-ban 9 tételes, 1959-ben 14 tételes formában)
  • Örök temetés (Liszt Funérailles és Marche funebre c. zongoraműveinek hangszereléséből összeállítva)

Zenekari művek[szerkesztés]

  • Szerenád, 1906;
  • Farsang, 1907;
  • Katonásdi, 1924;
  • Concertino zongorára és zenekarra, 1923;
  • Szvit, 1931;
  • Pasztorál fantázia és fuga; 1938;
  • 5 divertimento (az 1. 1934-ből, a 2. 1938-ból és a 3. 1949-ből, a 4. és 5. 1951-ből);
Az I. Divertimento (1933-34) része a Rókatánc, a legismertebb, önállóan is leggyakrabban játszott műve. A rókatánc eredetileg egy cigánytánc.
  • Kísérőzene Vörösmarty Csongor és Tünde c. művéhez (1913), és a belőle készült zenekari szvitek (összesen 4), valamint a Csongor és az ördögfiak c. zenekari scherzo;
  • Zenekari átiratok J. S. Bach, Liszt Ferenc, Hector Berlioz, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Bartók Béla és Franz Schubert műveiből;
  • Változatok egy magyar népdal felett, 1949;
  • Preludio, notturno e scherzo diabolico 1949;
  • Toldi, szimfonikus költemény, 1952, és a belőle készült két zenekari szvit, 1953 és 1955;
  • Passacaglia 1955;
  • Magyar gyermek- és népdalok 1955;

Kamarazene[szerkesztés]

  • 1. vonósnégyes, Esz-dúr, 1906;
  • 2. vonósnégyes, fisz-moll, 1921;
  • 3. vonósnégyes, G-dúr, (Pasztorál fantázia és fuga), 1938;
  • D-dúr hegedűszonáta, 1911 (hegedűversenyként 1950);
  • fisz-moll hegedűszonáta, 1918 (hegedűversenyként 1957);
  • Ballada klarinétra és zongorára, 1911 (zenekarkíséretes változatban is);
  • Románc gordonkára és zongorára, 1921 (hárfával kamarazenekar kíséretes változatban is);

Zongoraművek[szerkesztés]

  • Farsang zongorára op.5, 1906
  • Caprice 1908
  • Három zongoradarab op.7, 1910;
  • Miniatür képek op.12 1918;
  • Csongor és Tünde op.10 Első balett zongorakivonat ante 1930;
  • Csongor és Tünde kísérőzene op.10 zongorakivonat 1931
  • Katonásdi zongorára op.16b 1931;
  • Passacaglia op.17, 1936;
  • Magyar parasztdalok (5 sorozat: op.19I 1932, op.19II 1934, op.22 1937, op.33 1950 és op.34 1950);
  • Lakodalmas zongorára op.21b, 1937;
  • Három magyar paraszttánc zongorára 1941
  • Öt könnyű kis zongoradarab a Reschofski-kiadványba 1948
  • Húsz könnyű kis darab (Magyar gyermek- és népdalok) op.27, 1948;
  • Magyar népi muzsika a zongorázó ifjúság számára op.42, 1952;
  • Toldi op.43c Illusztráló zene zongorára 1959.

Művek két zongorára és zongorára négy kézre[szerkesztés]

  • Változatok magyar népdalra két zongorára op.32;
  • Szerenád op.3 zongorára négy kézre 1906;
  • Esz-dúr vonósnégyes op.4 zongorára négy kézre 1907;
  • Tündérek tánca zongorára négy kézre a Csongor és Tünde szvitből op.10;
  • Három könnyű kis zongoradarab zongorára, négy kézre op.36;
  • Három magyar népi tánc 1960.

Írásai[szerkesztés]

Kitüntetései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Weiner Leó-díj[szerkesztés]

A zeneszerző születésének 121. évfordulója alkalmából április 7-én adták át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma által alapított Weiner Leó-díjat. A díjat azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi és tanári munkásságukat.

Egyéb[szerkesztés]

  • Portréját fiatalkori barátja, Berény Róbert festette meg (1911).
  • Egyik lakhelyén, a Teréz körút 32. számú ház falán emléktáblát állítottak neki.
  • Utolsó, Király utca 91. szám alatti lakásában halála után néhány évig emlékmúzeum működött, melyet testvére, „Kató” gondozott.
  • Nevét Budapest VI. kerületében utca viseli (korábban Horn Ede utca).

Források[szerkesztés]

  1. Cikk a www.sulinet.hu oldalán.
  2. [1]
  3. A www.hirtv.hu oldaláról.
  4. http://www.lfze.hu/a_liszt_ferenc_zenemuveszeti_egyetemrol222/sajtoszoba/sajtokozlemenyek?p=7
  5. http://www.lfze.hu/hirek/139

További információk[szerkesztés]