Weiner Leó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weiner Leó
Weiner Leó
Weiner Leó
Született 1885. április 16.
Budapest
Elhunyt 1960. szeptember 13. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása zeneszerző
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Díjak Kossuth-díj
Kitüntetései Kiváló művész (1953)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Weiner Leó témájú médiaállományokat.
Weiner Leó arcképe emlékbélyegen (1963)
Weiner Leó sírja Budapesten. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve. Kerepesi temető: 34/2-1-23.

Weiner Leó (Budapest, 1885. április 16. – Budapest, 1960. szeptember 13.) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

1901 és '06 között Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián zeneelméletet, zeneszerzést, majd 1918-tól kamarazenét, egészen 1957-es nyugdíjazásáig, sőt otthonában még utána is. Munkásságának ez a legjelentősebb része, muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán.

1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett akadémiai növendékekből, amely az ő irányítása mellett működött.

Főbb zeneművei[szerkesztés]

Színpadi művek[szerkesztés]

  • Csongor és Tünde - kísérőzene (1913, 23 tétel)
  • Csongor és Tünde - balett (két változatban, 1930-ban 9 tételes, 1959-ben 14 tételes formában)
  • Örök temetés (Liszt Funérailles és Marche funebre c. zongoraműveinek hangszereléséből összeállítva)

Zenekari művek[szerkesztés]

  • Szerenád, 1906;
  • Farsang, 1907;
  • Katonásdi, 1924;
  • Concertino zongorára és zenekarra, 1923;
  • Szvit, 1931;
  • Pasztorál fantázia és fuga; 1938;
  • 5 divertimento (az 1. 1934-ből, a 2. 1938-ból és a 3. 1949-ből, a 4. és 5. 1951-ből);
Az I. Divertimento (1933-34) része a Rókatánc, a legismertebb, önállóan is leggyakrabban játszott műve. A rókatánc eredetileg egy cigánytánc.
  • Kísérőzene Vörösmarty Csongor és Tünde c. művéhez (1913), és a belőle készült zenekari szvitek (összesen 4), valamint a Csongor és az ördögfiak c. zenekari scherzo;
  • Zenekari átiratok J. S. Bach, Liszt Ferenc, Hector Berlioz, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Bartók Béla és Franz Schubert műveiből;
  • Változatok egy magyar népdal felett, 1949;
  • Preludio, notturno e scherzo diabolico 1949;
  • Toldi, szimfonikus költemény, 1952, és a belőle készült két zenekari szvit, 1953 és 1955;
  • Passacaglia 1955;
  • Magyar gyermek- és népdalok 1955;

Kamarazene[szerkesztés]

  • 1. vonósnégyes, Esz-dúr, 1906;
  • 2. vonósnégyes, fisz-moll, 1921;
  • 3. vonósnégyes, G-dúr, (Pasztorál fantázia és fuga), 1938;
  • D-dúr hegedűszonáta, 1911 (hegedűversenyként 1950);
  • fisz-moll hegedűszonáta, 1918 (hegedűversenyként 1957);
  • Ballada klarinétra és zongorára, 1911 (zenekarkíséretes változatban is);
  • Románc gordonkára és zongorára, 1921 (hárfával kamarazenekar kíséretes változatban is);

Zongoraművek[szerkesztés]

  • Farsang zongorára op.5, 1906
  • Caprice 1908
  • Három zongoradarab op.7, 1910;
  • Miniatür képek op.12 1918;
  • Csongor és Tünde op.10 Első balett zongorakivonat ante 1930;
  • Csongor és Tünde kísérőzene op.10 zongorakivonat 1931
  • Katonásdi zongorára op.16b 1931;
  • Passacaglia op.17, 1936;
  • Magyar parasztdalok (5 sorozat: op.19I 1932, op.19II 1934, op.22 1937, op.33 1950 és op.34 1950);
  • Lakodalmas zongorára op.21b, 1937;
  • Három magyar paraszttánc zongorára 1941
  • Öt könnyű kis zongoradarab a Reschofski-kiadványba 1948
  • Húsz könnyű kis darab (Magyar gyermek- és népdalok) op.27, 1948;
  • Magyar népi muzsika a zongorázó ifjúság számára op.42, 1952;
  • Toldi op.43c Illusztráló zene zongorára 1959.

Művek két zongorára és zongorára négy kézre[szerkesztés]

  • Változatok magyar népdalra két zongorára op.32;
  • Szerenád op.3 zongorára négy kézre 1906;
  • Esz-dúr vonósnégyes op.4 zongorára négy kézre 1907;
  • Tündérek tánca zongorára négy kézre a Csongor és Tünde szvitből op.10;
  • Három könnyű kis zongoradarab zongorára, négy kézre op.36;
  • Három magyar népi tánc 1960.

Írásai[szerkesztés]

Kitüntetései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Weiner Leó-díj[szerkesztés]

A zeneszerző születésének 121. évfordulója alkalmából április 7-én adták át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma által alapított Weiner Leó-díjat. A díjat azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi és tanári munkásságukat.

Egyéb[szerkesztés]

  • Portréját fiatalkori barátja, Berény Róbert festette meg (1911).
  • Egyik lakhelyén, a Teréz körút 32. számú ház falán emléktáblát állítottak neki.
  • Utolsó, Király utca 91. szám alatti lakásában halála után néhány évig emlékmúzeum működött, melyet testvére, „Kató” gondozott.
  • Nevét Budapest VI. kerületében utca viseli (korábban Horn Ede utca).

Források[szerkesztés]

  1. Cikk a www.sulinet.hu oldalán.
  2. [1]
  3. A www.hirtv.hu oldaláról.
  4. http://www.lfze.hu/a_liszt_ferenc_zenemuveszeti_egyetemrol222/sajtoszoba/sajtokozlemenyek?p=7
  5. http://www.lfze.hu/hirek/139

További információk[szerkesztés]