Ugrás a tartalomhoz

Miklósa Erika

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miklósa Erika
2008-ban
2008-ban
Életrajzi adatok
Született1970. június 9. (55 éves)
Kiskunhalas
Pályafutás
Műfajokopera
Aktív évek1991–
Hangszerének
Hangkoloratúrszoprán
Díjak
Tevékenységoperaénekes
Miklósa Erika weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósa Erika témájú médiaállományokat.

Miklósa Erika (Kiskunhalas, 1970. június 9.) a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Részben délvidéki (szabadkai és bácsföldvári), részben zalai kötődésű családban született. Gyerekkorában sportolónak készült, lévén, hogy szülei is sportolók voltak, bár a zene is kicsi korától jelen volt az életében, zenetagozatos osztályba járt általános iskolában. 15 éves kora körül sportbaleset érte – egy távolugró szám közben izomszakadást szenvedett –, és bár fizikailag gyorsan felépült, úgy döntött, hogy lemond az atlétikáról, és kiteljesíti a zene, illetve az éneklés irányában már korábban is meglévő érdeklődését.

Gimnazista korában esküvőkön, családi rendezvényeken és egyéb ünnepségeken vállalt énekléssel-szavalással járó fellépéseket, s az egyik ilyen alkalommal figyelt fel a hangjára Madai Lilla énektanárnő. Az ő hatására kezdett el komolyabban napi szinten gyakorolni, magánórákra járni, majd hamarosan felvették a szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumba, ahol a négyéves képzést mindössze két év alatt, 1990-re elvégezte, Berdál Valéria növendékeként.

Közben 1989-ben a Magyar Állami Operaház egyik nyilvános meghallgatásán előadta az egyetlen áriát, amelyet akkor ismert, Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynőjét. Legnagyobb meglepetésre felvették, így az Operaház minden idők legfiatalabb magánénekese lett. 1991. január 21-én Papagena szerepében debütált Mozart Varázsfuvolájában. Ezzel egy időben az Interoperett koncertek állandó szereplője volt a Pesti Vigadóban. Hamari Júlia meghívására 1992 novemberében fellépett a Mester és a jövő című brüsszeli nagykoncerten, ahol Bellini Rómeó és Júlia című operájából énekeltek részleteket.

Nemzetközi karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé. Énekelt New Yorkban, megnyerte a pesti Mozart-énekversenyt, majd fellépett Lipcsében és a kölni operaházban is, valamint Svájcban. Ezt követően előbb Philadelphiában (1996–97), majd 1997–98-ban Milánóban képezte magát, ösztöndíjasként. 1999-ig tagja volt a Magyar Állami Operaháznak, és addig szopránszerepek egész sorát énekelte el: Haydn Élet a Holdon című előadásában Flaminia szerepét bízták rá; Humperdinck Jancsi és Juliska előadásban ő volt az Altatómanó; Kacsóh Pongrác János vitézében a Francia királykisasszony szerepében tűnt fel; ifj. Johann Strauss A denevér című előadásában Adélt játszotta. Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként világhírnévre tett szert, nemzetközi meghívások sokaságával és több mint ötszáz előadással büszkélkedhet. 2004 őszén a New York-i Metropolitan Opera három évre szerződtette.

Stekovics Gáspár felvételén

2010-ben a Megasztár ötödik szériájában duettet énekelt Kökény Attilával.

2014 óta a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató verseny zsűrielnöke.

2020-ban az Álarcos Énekesben vett részt, ahol a Kakas álarc mögé rejtőzött el. 2023-ban ő volt a The Voice második évadának egyik coacha, ahol az általa mentorált versenyző, Szakács Erika lett a győztes.[1][2]

2025-ben a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki.[3][4]

Magánélete

[szerkesztés]

Évtizedeken keresztül egy kis kelet-bakonyi faluban, Bakonykútiban érezte magát otthon. Férjével, Csiszár Zsolttal 2015-ben nyílt örökbefogadással magukhoz vettek egy újszülött kislányt, Bíborkát;[5] részben az ő könnyebb iskoláztatása okán döntött a 2010-es évek végén amellett, hogy a Velencei-tóhoz költözzenek.

Szerződései

[szerkesztés]

Főbb szerepei

[szerkesztés]

Televíziós szerepei

[szerkesztés]
Év Műsor Csatorna Szerep
2014-2018 Virtuózok M1, Duna, Duna World, M5 Zsűri
2020 Álarcos Énekes RTL Versenyző (Kakas)
2023- The Voice Coach

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Lemezei

[szerkesztés]
  • Szivárvány (2000)
  • Alternadíva (2003)
  • Csillagfényben (2003)
  • Az ég szabad – poplemez (2006)
  • Impression – Koncertáriák (2006)

Társadalmi szerepvállalás

[szerkesztés]

2018-ban felkérték, hogy Veszprém "Európa Kulturális Fővárosa" programjának nagyköveteként népszerűsítse és támogassa az akkor még pályázati szakaszban lévő kezdeményezést. A magyar városok versenyéből végül győztesként került ki Veszprém, így két másik európai város mellett 2023-ban viselheti a címet és megrendezheti az időközben Veszprém-Balaton 2023 (VEB2023) névvel felruházott eseménysorozatot.

2021 júliusában a két alapító, a Magyar Kormány és a MOL közösen kérték fel az akkor megalakuló MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének. A szervezet új közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem célzottabb és jelentősebb támogatását tűzte célul, egyben átveszi a MOL korábban végzett hasonló társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinek jelentős részét.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Miklósa_Erika&oldid=28626724”