Olasz nő Algírban

Olasz nő Algírban
opera buffa opera
Eredeti nyelv	olasz
Zene	Gioacchino Rossini
Szövegkönyv	Angelo Anelli
Felvonások száma	2 felvonás
Főbb bemutatók	1813. május 22.
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz nő Algírban témájú médiaállományokat.

Az Olasz nő Algírban (olaszul L'italiana in Algeri) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Angelo Anelli írta Luigi Mosca azonos című librettója alapján. Ősbemutatójára 1813. május 22-én került sor a velencei Teatro San Benedettóban. Rossini három legismertebb és legjátszottabb olasz vígoperája közül a legkorábbi („társai” A sevillai borbély és a Hamupipőke).

A mű az önállóan is gyakran hallható nyitányból, 16 zárt számból és secco recitativókból áll. Játékideje: I. felvonás: 65–66 perc, II. felvonás 60–62 perc.

Szereplők

Szereplő	Hangfekvés
Isabella, olasz hölgy	alt
Musztafa, az algíri bej	basszus
Elvira, Musztafa felesége	szoprán
Zulma, rabszolganő, Elvira bizalmasa	mezzoszoprán
Haly, az algériai kalózok vezére	basszus
Lindoro, fiatal olasz, Isabella szerelme, Musztafa kedvenc rabszolgája	tenor
Taddeo, Isabella kísérője	basszus
Eunuchok, kalózok, olasz rabszolgák, „pappatacik” (férfikar). Háremhölgyek (néma szereplők)

Cselekmény

Helyszín: Algír

Idő: 17. század

Első felvonás

Musztafa bej ráunt feleségére Elvirára, akit itáliai rabszolgájához, Lindoróhoz akar hozzáadni és megbízza Halyt, hogy szerezzen neki olasz feleséget. Így kerül Lindoro szerelme, Isabella, a bej udvarába, nyomában Taddeóval, a makacs öregemberrel, aki reménytelenül szereti. A nő átlátja a helyzetet és gyorsan a bej kegyeibe férkőzik. Amikor a gyanútlan Lindoro és Elvira is a tettek mezejére lépnek, általános zűrzavar kerekedik: senki sem tudja, ki kivel tart és mit akar.

Második felvonás

Isabella és Lindoro szökésüket tervezik és Taddeóval is megosztják tervüket. Egy szertartás során a nő a Pappataci-rendet (Isabella kitalációja) ajándékozza a bejnek, aki mindhiába erőlködik, hogy szerét ejtse a nővel való meghitt együttlétnek. Miközben a bej serényen gyakorolja a kitüntetéssel járó feladatokat, Isabella, Lindoro és Taddeo megszöknek. A rászedett bej bűnbánóan visszatér feleségéhez.

Híres áriák

• Cruda sorte! Amor tiranno! – Isabella áriája (első felvonás)
• Ai capricci della sorte – Isabella és Taddeo duettje (első felvonás)
• Ho un gran peso sulla testa – Taddeo áriája (második felvonás)
• Per lui che adoro – Isabella áriája (második felvonás)
• Pensa alla patria – Isabella áriája (második felvonás)

Fontosabb felvételei

A mű etalonfelvétele a kritikai kiadás alapján készült:

• Ruggero Raimondi (Musztafa), Agní Bálca (Isabella), Enzo Dara (Taddeo) stb.; Bécsi Állami Opera Énekkara, Bécsi Filharmonikusok, vezényel: Claudio Abbado (1987) Deutsche Grammophon 427 331-2 [A felvétel magyar közreműködője Gonda Anna Zulma szerepében.]

Népszerű a Marilyn Horne, Kathleen Battle és Samuel Ramey előadásában, Claudio Scimone vezényletével készült felvétel. Gabriele Ferro vezényel azon a korongon, amelyen Lucia Valentini Terrani énekli Isabella szerepét. Silvio Varviso vezényelte a firenzei Maggio Musicale Zenekarát, a főbb szerepeket Teresa Berganza, Luigi Alva, Paolo Montarsolo éneklik.

Bár a mű többször is megjelent DVD-n, klasszikusnak egyik változat sem nevezhető kisebb-nagyobb hibáik és megoldatlanságaik miatt. Jennifer Larmore énekel az Andrei Serban által rendezett előadásban (2007): a fantasztikus jelmezek és pontos rendezés sem feledteti a főszereplő fakó hangját. Hasonló gondokkal küszködik a Doris Soffel címszerepelte változat (Schwetzinger Festspiele, 1987, rendezte Michael Hampe). Marilyn Horne és Paolo Montarsolo főszereplésével rögzítette Jean-Pierre Ponnelle rendezését a Metropolitan Opera DVD-re (vezényel: James Levine).

Források

• Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
• Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk

• Libretto