Zelmira (opera)
| Zelmira | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Gioacchino Rossini |
| Szövegkönyv | Andrea Leone Tottola |
| Felvonások száma | 2 felvonás |
| Főbb bemutatók | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelmira témájú médiaállományokat. | |
A Zelmira Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Andrea Leone Tottola írta Belloy Zelmire című színműve alapján. Ősbemutatójára 1822. február 16-án került sor a nápolyi San Carlo operaházban.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Polidórosz, Leszbosz királya | basszus |
| Zelmira, a lánya | szoprán |
| Emma, Zelmira barátnője | alt |
| Ilosz, Trója királya, Zelmira férje | tenor |
| Antenórosz, Mitilíni zsarnoka | tenor |
| Leucipposz, generális | bassz-bariton |
| Iacidész, Ilosz szolgája | tenor |
| Jupiter főpapja | basszus |
| Papok, nép, katonák. | |
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Helyszín: Leszbosz szigete
Ilosz távolléte alatt, Azorusz, Mitlíni zsarnoka, akit Zelmira korábban kikosarazott lerohanja Leszbosz szigetét és elfoglalja Polidórosz trónját. Zelmirának sikerül apját elrejtenie a királyi mauzóleumban és Azorusznak azt hazudja, hogy apja tulajdonképpen Ceres templomában bujdosik. A felbőszült zsarnok felégeti a templomot, azzal a gondolattal, hogy végez a királlyal. Azoruszt Antenórusz öli meg, aki maga számára szeretné megkaparintani a leszboszi trónt. Ezért megpróbálja Zelmirát kapcsolatba hozni a király és Azorusz halálával. Kezdetben Emma, Zelmira barátnője is elhiszi a vádakat, de Zelmira felfedi előtte, hogy apja életben van és megkéri, hogy helyezze biztonságba fiát. Ilosz herceg visszatér a szigetre. Zelmira fél elmondani az ellene felhozott vádakat és így a herceg csak Antenórusz változatát ismeri meg. Antenóruszt Leszbosz királyává koronázzák. Leucipposz megkísérli meggyilkolni Iloszt, de Zelmira megakadályozza. Miután a herceg rányit Zelmirára, aki Leucipposz tőrét fogja, gyilkossági kísérlettel gyanúsítja meg és börtönbe veti. Leucipposz elfog egy levelet, melyben Zelmira bevallja Ilosznak, hogy az öreg király a mauzóleumban rejtőzködik és, hogy az ellene felhozott vádak hamisak. Azzal a gondolattal, hogy ráveszik apja rejtekhelyének felfedésére, Leucipposz és Antenórusz szabadon engedik Zelmirát. Miután megtalálják Polidóroszt, mindkettejüket börtönbe vetik. Emma elmondja Ilosznak az igazságot. A herceg kiszabadítja Polidóroszt és Zelmirát a börtönből és elfogatja az áruló Antenóruszt és Leucipposzt.
Híres áriák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Che vidi! Amici! O eccesso! - Antenórusz áriája
- Terra amica - Ilosz áriája
- Ciel pietoso, ciel clemente - Emma imája
- Riedi al soglio - Zelmira áriája
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- (olaszul) Libretto