II. Mohamed (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A II. Mohamed (olaszul Maometto II.) Gioacchino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Cesare della Valle írta Anna Erizo című korábbi színműve alapján. Ősbemutatójára 1820. december 3-án került sor a nápolyi San Carlo operaházban.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
II. Mohamed, török szultán basszus
Paolo Erisso, a negropontei velenceiek vezetője tenor
Anna, a lánya szoprán
Calbo, velencei nemes mezzoszoprán
Condulmiero, velencei nemes tenor
Szelim, muszlim nemes tenor

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Negroponte
Idő: 15. század

Első felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. Mohamed szultán vezette török seregek ostrom alá vették Negroponte városát, mely a velenceiek kezén van. A fiatal Calbo harcra biztatja Paolo Erissót, Condulmiero azonban a behódolást támogatja. Erisso a lányát, Annát Calbo feleségének szánja, de a lány szerelmes egy titokzatos nemesemberbe, akivel Korinthoszban ismerkedett meg. A törökök behatolnak a városba és foglyul ejtik Erissót meg Calbót. Megérkezik a szultán, akiben Anna azonnal felismeri a titokzatos korinthoszi nemesembert. Anna öngyilkossággal fenyegetőzik, ha a szultán nem engedi szabadon apját és Calbót. A szultán enged kérésének.

Második felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohamed szerelmet vall Annának és felajánlja neki a negropontei trónt, a lány azonban visszautasítja. A szultán és csapatai a citadella ostromára indulnak, pecsétjét azonban Annánál hagyja megőrzésre. A lány meglátogatja apját és Calbót. Erisso kezdetben kiátkozza a lányt, amiért az ellenség pártjára állt. Anna azonban megnyugtatja őket, hogy sosem lesz a szultán felesége és átadja apjának a gyűrűt, amely segítségével Erisso és Calbo elmenekülhetnek, de előtte Erisso összeadja Calbót és Annát. Mohamed vereséget szenved és elmenekül, de a lány élete veszélyben forog, hiszen a szultán megtudta árulását és bosszút fogadott. Mikor Anna ismét találkozik a szultánnal anyja sírja mellett, elmondja, hogy Calbo felesége lett, bevallja tetteit, majd öngyilkos lesz.

Híres áriák, zeneművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Giusto ciel, in tal periglio - Anna áriája (első felvonás)
  • E' follia sul fior degli anni - Asszonyok kórusa (második felvonás)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006