Sigismondo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sigismondo
Eredeti nyelvolasz
ZeneGioacchino Rossini
SzövegkönyvGiuseppe Maria Foppa
Felvonások száma2 felvonás
Főbb bemutatók1814. december 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigismondo témájú médiaállományokat.

A Sigismondo Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Giuseppe Maria Foppa írta. Ősbemutatójára 1814. december 26-án került sor a velencei Teatro La Fenice operaházban.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Hangfekvés
Sigismondo, lengyel király alt
Ladislao, Lengyelország miniszterelnöke tenor
Anaglida, Ladislao húga szoprán
Radoski, Ladislao barátja bariton
Ulderico, Morvaország királya basszus
Aldimira, Ulderico lánya, Sigismondo felesége mezzoszoprán
Zenovito, lengyel nemes basszus

Cselekmény[szerkesztés]

A cselekmény Gesnában, Lengyelország ősi fővárosában zajlik, illetve az ország déli részének magas hegyeiben. Sigismondo (Zsigmond) király szinte beleőrül annak gondolatába, hogy valaki életére törhet. Van is oka rá, hiszen Ulderico bosszút esküdött ellene. Az ok az, hogy a király meggyilkoltatta saját feleségét, Aldimirát, Ulderico lányát, feltételezett félrelépése miatt. A valóságban azonban Aldimira él. A nő Ladislao cselének áldozata, hiszen az egész történetet a miniszterelnök találta ki, hogy ezáltal kergesse őrületbe a királyt és így szerezze meg maga számára a koronát. Aldimira álnéven a király kegyeibe férkőzik, aki beleszeret és megkéri a kezét. A nő beleegyezik a házasságba, azzal a feltétellel, hogy előtte még láthassa a fogoly Uldericót. Párbaj tör ki a király és Ulderico között. Sigismondo az élete árán menti meg a beavatkozó Aldimirát Ladislao kardjától, aki felismeri a lányt, tervét összedőlni látja és rátámad.

Híres áriák[szerkesztés]

  • O Tranquillo Soggiorno/Oggetto ama bile
  • Ah! signor, nell'alma mia
  • Alma rea la più infelice

Források[szerkesztés]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk[szerkesztés]