Jean-Pierre Ponnelle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jean-Pierre Ponnelle
Jean-Pierre Ponnelle par Claude Truong-Ngoc 1980.jpg
Született 1932. február 19.[1][2][3]
Párizs[4]
Elhunyt 1988. augusztus 11. (56 évesen)[1][2][3]
München[5]
Állampolgársága francia[6]
Házastársa Margit Saad (1957–1988. augusztus 11.)
Gyermekei Pierre-Dominique Ponnelle
Foglalkozása
Halál oka Tüdőembólia
Sírhely Père-Lachaise temető

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Pierre Ponnelle témájú médiaállományokat.

Jean-Pierre Ponnelle (Párizs, 1932. február 19.München, 1988. augusztus 11.) francia opera-rendező.

Pályafutása[szerkesztés]

Filozófiát, művészetet és történelmet Párizsban tanult, majd 1952-ben színházi tervezőként kezdte el karrierjét Werner Henze Boulevard Solitude c. operájával. Jelentős hatással volt rá Georges Wakhévitch művészeti szervező munkája, aki darabokat és ruhákat is készített a színház, a balett és az opera számára.

1962-ben Düsseldorfban rendezte meg első darabját, Wagner Trisztán és Izoldáját. 1981-ben a Bejrúti Fesztiválon is előadták az operát, melyet széles körben a történelem esztétikailag egyik legszebb alkotásának tartottak.

Munkái közé tartoztak színpadi előadások a Metropolitan és a San Francisco Operában, televíziós előadások (Pillangókisasszony 1974-ben, Mirella Freni és a fiatal Plácido Domingo említésre méltó szereplésével), valamint megfilmesített operák, mint a jól ismert Figaro házassága Karl Böhm karmester vezénylésében. Mozart akkoriban elhanyagolt Titus kegyelme c. darabja Ponnelle 1969-es rendezésének köszönhette, hogy visszakerült a repertoárba.

Előadásai sokszor megosztották a közönséget. 1986-os Aidáját Covent Gardenben, melyben a szokásos balett-táncosokat fiúk helyettesítették, a nézők kifütyülték, míg korábbi Don Pasquale-ja ugyanazon színházban elsöprő sikert aratott, csak úgy, mint számos az általa feldolgozott művekből.

1988-ban Münchenben halt meg egy balszerencsés esést követő tüdőembóliában. A zenekari árokba zuhant, miközben a Carment próbálta a Zubin Mehta vezette Izraeli Filharmonikus Zenekarral.

Fia Pierre-Dominique Ponnelle karmester, unokaöccse Jean Pierre Danel.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Pierre Ponnelle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  6. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/469641/Jean-Pierre-Ponnelle