Engelbert Humperdinck (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Engelbert Humperdinck
Engelbert Humperdinck Autogrammkarte.tif
Életrajzi adatok
Született 1854. szeptember 1.
Siegburg
Elhunyt 1921. szeptember 27.
(67 évesen)
Neustrelitz
Házastársa Hedwig Taxer (h. 1892, † 1916)
Gyermekei Wolfram (1893–1985), Edith (1894–1990), Irmgart (1896–1991), Olga (1898–99), Senta (1901–91)
Pályafutás
Műfajok opera
Díjak Mendelssohn Award
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Engelbert Humperdinck témájú médiaállományokat.

Engelbert Humperdinck (Siegburg, 1854. szeptember 1.Neustrelitz, 1921. szeptember 27.) német zeneszerző. Neve a Jancsi és Juliska című operájától lett világhírű. A legnagyobb hatást zenéjére Richard Wagner gyakorolta.

Élete[szerkesztés]

Humperdinck szülőháza, a siegburgi gimnázium, ma a városi múzeum

Édesapja, Gustav Humperdinck (1823–1902) szülővárosa gimnáziumának igazgatója, édesanyja, Gertrud Hartmann (1835–1903) a paderborni dóm karnagyának énekes képzésben részesült lánya volt. Humperdinck hétéves korától a szülői házban tanult zenét. Az érettségi vizsgát 1871-ben, Paderbornban tette le. Apja kérésére építészi tanulmányokat kezdett, de végül saját zenei érdeklődésének engedve, 1872 áprilisában sikeresen felvételizett a kölni konzervatóriumba. Négy éven át Ferdinand Hiller osztályába járt.

1876-ban Mozart-ösztöndíjat nyert, így 1877-től a müncheni Königliche Musikschuléban Josef Gabriel Rheinbergernél, majd magántanulóként Franz Paul Lachnernél zenei tanulmányokat folyatott. Ez idő alatt számos művet komponált, a Wallfahrt nach Kevelaar (1878) és a Das Glück von Edenhall (1879) kórusművei komolyabb elismerést hoztak számára.

1879-ben Mendelssohn-ösztöndíjjal Olaszországba utazott. 1880. március 9-én Nápolyban megismerkedett Wagnerrel, akit először 1873-ban Kölnben látott vezényelni, s aki meghívta őt Bayreuthba. 1880–81-ben a Parsifal ősbemutatójának előkészítésében segített Wagnernek. (Ennek a nyoma az eredeti partitúrákban is fellelhető, Wagner a színváltozásokat nem vette figyelembe, így az általa írt zene alatt a színeket nem lehetett megváltoztatni. Humperdinck töltötte ki ezeket a szüneteket zenével.)

1882–83-ban a Meyerbeer Alapítványtól nyert díjjal járt Francia- és Spanyolországban, Marokkóban. 1882 decemberében Velencében találkozott utoljára Wagnerral. Hazatérve sikertelenül próbált karmesteri álláshoz jutni valamelyik német városban. 1885–86-ban Barcelonában tanított, nyaranta a Bayreuthi Ünnepi Játékokon dolgozott éveken át. A megélhetésért több állást vállalt: volt zenekritikus több lapnál, tanár Kölnben és Frankfurt am Mainban, kiadói lektor Mainzban. Itt segített nyilvánossághoz juttatni Hugo Wolf műveit.

1892-ben írta és 1893-ban fejezte be fő művét, a Jancsi és Juliska (Hänsel und Gretel) meseoperáját, melynek ősbemutatója a weimari Udvari Színházban volt, 1893. december 23-án. A librettót nővére, férjezett nevén Adelheid Wette írta Jacob és Wilhelm Grimm meséjéből, a zenemű adottságainak megfelelően átdolgozva. Ebben az operában Humperdinck népdalszerű elemeket alkalmazott a wagneri vezérmotívum mellett. (Budapesti ősbemutatója 1895. február 2-án volt, a librettót Ábrányi Emil fordította. Két év múlva Humperdinck a magyar fővárosba látogatott az 50. előadásra.)

A mű világsikert aratott és anyagi biztonságot jelentett szerzőjének. 1896-ban a császár professzori címet adományozott számára. Függetleníthette magát, új családjával, 1897-ben Boppardban vett villájába vonult vissza, ahol szívesen kertészkedett.

1900 végén meghívták a berlini Művészeti Akadémiára, a zeneszerzés mesterosztály vezetőjének. A következő időszakban a boppardi ház nyári lakója lett. 1905-től több nagy utat tett (Észak-Afrika, Egyesült Államok, Görögország stb.) Berlinben szorosan együttműködött Max Reinhardttal, sok kísérőzenét írt színháza részére. Saját operái sorát is gyarapította pl. a Dornröschen (Csipkerózsika), Königskindert és a Die Heirat wider Willent.

1911-ben Max Bruch utóda lett a berlini Királyi Zeneművészeti Főiskola zenelemélet–zeneszerzés szakán. 1913-ban meghalt felesége, saját egészsége is egyre romlott, ezért 1920-ban lemondott minden állásáról. A következő évben szélütés következtében meghalt.

Humperdinck zenéjén Richard Wagner zenéjének befolyása érződik. Azonban a Königskinder operájában Humperdinck egy új technikát is alkalmazott a „Sprechgesang” azaz az énekbeszéd technikát, amit később Arnold Schönberg tökéletesített.

Művei[szerkesztés]

Operák, saját színpadi művek[szerkesztés]

  • Hänsel und Gretel (Weimar, 1893, magyarul Jancsi és Juliska Magyar Állami Operaház, 1895. február 2.)
  • Die sieben Geißlein (mesejáték zongorával, Berlin, 1895)
  • Königskinder (melodráma: München, 1897; opera: New York, 1910; magyarul Királyfi és királylány Operaház, 1912. október 8.)
  • Csipkerózsika (Frankfurt, 1902)
  • Die Heirat wider Willen (Berlin, 1905)
  • Bübchens Weinachtstraum (betlehemes játék, Berlin, 1906)
  • The Miracle (pantomim, London, 1911)
  • Die Marketenderin (Köln, 1914)
  • Gaudeamus (Darmstadt, 1919)

Egyéb művei[szerkesztés]

  • Zongoradarabok, vonósnégyesek, zenekari művek
  • Arisztophanész Lysistratájának (1908), Shakespeare A vihar és Téli rege című színműveihez kísérőzene
  • Átdolgozta Auber: Bronzlovas című dalművét
  • Kiadta Bach J. S. prelúdiumait és fúgáit

Írásai[szerkesztés]

  • Instrumentationslehre (1892)
  • Parsifal-Skizzen (1907)
  • Die Zeitlose. Modernes Traummärchen (1921)

Források[szerkesztés]