Paderborn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Paderborn
Dom zu paderborn1.jpg
Paderborn címere
Paderborn címere
Paderborn zászlaja
Paderborn zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Paderborni járás
Polgármester Michael Dreier (CDU)
Irányítószám 33098–33109
Körzethívószám
  • 05252
  • 05254
  • 05251
  • 05293
Rendszám PB, BÜR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 148 677 fő (2016. dec. 31.)[1]
Népsűrűség827,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület179,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Paderborn (Németország)
Paderborn
Paderborn
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 43′, k. h. 8° 46′Koordináták: é. sz. 51° 43′, k. h. 8° 46′
Paderborn (Észak-Rajna–Vesztfália)
Paderborn
Paderborn
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Paderborni járás térképén
Elhelyezkedése Paderborni járás térképén
Paderborn weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paderborn témájú médiaállományokat.

Paderborn város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Paderborn járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Több útvonal kereszteződésében, Münstertől délkeletre, Göttingentől északnyugatra fekvő város.

Történelme[szerkesztés]

Rudolphi Neuhaus Arx a Principe Theodoro Episcopo Paderb.png

Paderborn Kelet-Vesztfália legrégibb városa, mely már a 8. században jelentős közlekedési csomópont volt.

777-ben Nagy Károly vezetésével a Reichtag (német parlament) itt tartotta első ülését. 779-ben Nagy Károly és III. Leó pápa itt pecsételte meg a frank birodalom és az egyház szövetségét. 799-ben püspökséget alapítottak a városban, mely 20. századtól már érseki székhely lett.

1000-ben a várost egy tűzvész elpusztította. A 13. és 16. század között a Hanza-szövetség tagja volt.

A Harmincéves háborúban 16-szor ostromolták meg a várost. 1622-ben pedig megszállták és elrabolták a város legértékesebb egyházi kincseit. Újjáépítésekor pompás barokk stílusban épült házakat emeltek.

A város Kelet-Vesztfália szellemi és kulturális központja, és mindmáig a főként mezőgazdasági jellegű környék gazdasági és bevásárló központja is. Gyors fejlődése és iparosodása csak a második világháború után kezdődött meg.

A város valamennyi értékes műemléke az egykori városerődítésen belül található. A régi erődítés vonalát azonban mára leginkább csak az utcanevek alapján lehet követni.

A Dmplatzon álló dóm (Dom St. Maria, St. Liborius und St. Kilian) hatalmas tornya a város szimbóluma lett. A mai dóm legrégibb része a 13. században épült. Déli főbejáratát (Paradiesportal) püspökök és szentek 1250 körül készült szobrai keretezik.

Földrajza[szerkesztés]

A város a Pader-forrásoknál (Paderquellen) települt, a Münsteri-síkság (Münstersche Tieflandsbucht) délkeleti részében, a Teutonbergi-erdő (Teutonburger Wald) és az Egge-hegység (Eggegebirge) között, több útvonal kereszteződésében fekszik, festői környezetben. Valamikor a Hellweg (antik hadi-és kereskedelmi főútvonal (ma B1-es út) utolsó állomása volt Flandria és Szászország között.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Dóm
  • Bartholomäus-kápolna
  • Városháza

Testvértelepülések[szerkesztés]

Itt született személyek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paderborn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]