Wilhelm Grimm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm (balra) fivérével
Wilhelm Grimm (balra) fivérével
Született
Wilhelm Karl Grimm
1786. február 24.[1][2]
Hanau[3]
Elhunyt
1859. december 16. (73 évesen)[1][2]
Berlin[4]
Állampolgársága német
Gyermekei Herman Grimm
Szülei Philipp Grimm
Foglalkozása
  • lexikográfus
  • antropológus
  • könyvtáros
  • író
  • law librarian
  • children's writer
  • pedagógus
  • nyelvész
  • specialist in literature
  • germanológus
  • jogász
  • egyetemi tanár
  • poet lawyer
Iskolái Marburgi Egyetem
Sírhely Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Grimm témájú médiaállományokat.
Wilhelm Grimm
Wilhelm és Jacob Grimm sírja

Wilhelm Carl Grimm (Hanau, 1786. február 24.Berlin, 1859. december 16.) német író, nyelvtudós és régiségbúvár, Jacob Grimm öccse.

Élete[szerkesztés]

Élete nagyobb részét bátyja mellett töltötte. 1814-ben könyvtári titkár lett Kasselben, ahol 1825-ben megnősült. 1829-ben bátyjával Göttingenbe ment és 1837-ben ő is osztozott annak sorsában, azután együtt éltek Kasselben. 1841-ben a berlini akadémia tagjává választotta. Grimm búvárlatainak tárgyát különösen a középkori német költészet képezte. Főműve a Die deutsche Heldensage melynek alapját már az Altdeutsche Wälder című munkáiban vetette meg. Kisebb dolgozatait Gustav Hinrichs adta ki (Berlin, 1881-86, 4 kötet, az első kötetben rövid önéletírás van).

Munkái[szerkesztés]

  • Altdänische heldenlieder, Balladen u. Märchen, fordítás (Heidelberg, 1811)
  • Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
  • Grave Rudolf (u.o. 1828, 2. kiad. 1844)
  • Hildebrandslied (u.o. 1830)
  • Freidank (u.o. 1834, 2. kiad. 1860)
  • Rosengarten (u.o. 1836)
  • Rolandslied (u.o. 1838)
  • Werner vom Niederehein (u.o. 1839)
  • Goldene Schmiede (Berlin, 1840)
  • Athis und Prophilias (u.o. 1846)
  • Silvester Konrad von Würzburgtól (Göttingen, 1841);
  • Exhortatio ad plebem christianam. Glossae Cassellanae (Berlin, 1848)
  • Altdeutsche Gespräche (u.o. 1851)
  • Die deutsche Heldensage (Göttingen, 1829, 2. kiad. Berlin, 1867; 3. kiad. Gütersloh, 1890)
  • Zur Geschichte des Reims (Berlin, 1852)
  • Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
  • Über Freidank (Berlin, 1840)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb119059325
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  4. Integrált katalógustár, 2014. december 30.

Források[szerkesztés]