Wilhelm Grimm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm
Született Wilhelm Karl Grimm
1786. február 24.
Hanau
Elhunyt 1859. december 16.
Berlin
Állampolgársága
Gyermekei Herman Grimm
SzüleiPhilipp Grimm
Foglalkozása
  • lexikográfus
  • antropológus
  • könyvtáros
  • író
  • law librarian
  • gyermekkönyvíró
  • pedagógus
  • nyelvész
  • irodalomtudós
  • germanológus
  • jogász
  • egyetemi oktató
  • mitográfus
  • collector of fairy tales
Tisztség Frankfurti parlament tagja
Iskolái
Sírhely Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin

A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Grimm témájú médiaállományokat.

Wilhelm Carl Grimm (Hanau, 1786. február 24.Berlin, 1859. december 16.) német író, irodalom- és nyelvtudós, monda- és mesegyűjtő. Jacob Grimm öccse, felesége Dorothea.

Élete[szerkesztés]

Élete nagyobb részét bátyja mellett töltötte. 1814-ben könyvtári titkár lett Kasselben, ahol 1825-ben megnősült. 1829-ben bátyjával Göttingenbe ment és 1837-ben ő is osztozott annak sorsában, azután együtt éltek Kasselben. 1841-ben a berlini akadémia tagjává választotta. Grimm búvárlatainak tárgyát különösen a középkori német költészet képezte. Főműve a Die deutsche Heldensage melynek alapját már az Altdeutsche Wälder című munkáiban vetette meg. Kisebb dolgozatait Gustav Hinrichs adta ki (Berlin, 1881-86, 4 kötet, az első kötetben rövid önéletírás van).

Munkái[szerkesztés]

  • Altdänische heldenlieder, Balladen u. Märchen, fordítás (Heidelberg, 1811)
  • Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
  • Grave Rudolf (uo. 1828, 2. kiad. 1844)
  • Hildebrandslied (uo. 1830)
  • Freidank (uo. 1834, 2. kiad. 1860)
  • Rosengarten (uo. 1836)
  • Rolandslied (uo. 1838)
  • Werner vom Niederehein (uo. 1839)
  • Goldene Schmiede (Berlin, 1840)
  • Athis und Prophilias (uo. 1846)
  • Silvester Konrad von Würzburgtól (Göttingen, 1841);
  • Exhortatio ad plebem christianam. Glossae Cassellanae (Berlin, 1848)
  • Altdeutsche Gespräche (uo. 1851)
  • Die deutsche Heldensage (Göttingen, 1829, 2. kiad. Berlin, 1867; 3. kiad. Gütersloh, 1890)
  • Zur Geschichte des Reims (Berlin, 1852)
  • Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
  • Über Freidank (Berlin, 1840)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]