Darmstadt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darmstadt
Residenzschloss Darmstadt 539-Gdh.JPG
Darmstadt címere
Darmstadt címere
Darmstadt zászlaja
Darmstadt zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Darmstadt
Járás Darmstadt Government Region
Alapítás éve 1196
Polgármester Jochen Partsch (Szövetség ’90/Zöldek)
Irányítószám 64283–64297
Körzethívószám
  • 06151
  • 06150
  • 06159
Rendszám DA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 153 166 fő (2015. szept. 30.)[1]
Népsűrűség 1139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 122,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darmstadt (Németország)
Darmstadt
Darmstadt
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′Koordináták: é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′
Darmstadt (Hessen)
Darmstadt
Darmstadt
Pozíció Hessen térképén
Hesse DA(city).svg
Darmstadt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darmstadt témájú médiaállományokat.

Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén. Hessen negyedik legnépesebb városa Frankfurt am Main, Wiesbaden és Kassel után. A legközelebbi nagyvárosok: kb. 30 km-re északra Frankfurt am Main és kb. 45 km-re délre Mannheim.

Darmstadt 1661-ben

Jelentőségét jól illusztrálja a hesseni belügyminisztérium által 1997-ben adományozott "tudomány városa" (Wissenschaftsstadt) kitüntetés, amit elsősorban az 1877-ben alapított műszaki egyetemének (Technische Universität), három főiskolájának, illetve számos kutatóintézetének köszönhet. A város felsőoktatási intézményei összesen több mint 30 000 hallgatót számlálnak.

  • Darmstadt ismert még a "Jugendstil központjaként" is. Ezen hírnevét az 1899-ben Ernő Lajos hesseni nagyherceg által alapított művészkolónia munkássága alapozta meg.
  • Itt található az Európai Űrügynökség repülésirányító központja, az ESOC. Innen több űrszonda és Föld körül keringő műhold tevékenységét irányítják.
Hundertwasser-ház Darmstadtban

Története[szerkesztés]

A vidéket már Kr. e. 2000-ben is lakták. Az egykori római utak mentén épült várost 8. vagy a 9. században alapították a frankok. A 11. században a Sigebodo grófok tulajdona lett. 1002-ben a Wormsi püspök itt székelt. 1330. július 30-án Bajor Lajos gróf városi jogokat adományozott a településnek. Ekkoriban kezdték el építeni a városfalat. A 14. és a 15. században a Katzenelnbogen grófok felépítik ismét a várat. A 15. század közepén rezidenciájukat is itt építették ki. 1479-ben kihalt a Katzenelnbogen család, és a város III. Henrik hesseni tartománygróf tulajdonába került. 1567-ben meghalt I. Fülöp tartománygróf, aki felosztotta Hessent négy fia között. 1567-től I. György - Fülöp hesseni gróf fia - Darmstadtban rendezte be rezidenciáját, a kastélyban francia mintáraazdag udvart tartottak. Az 1580-as években többször felüti a fejét a pestis. A város V. Lajos alatt tovább fejlődött. A harmincéves háborút azonban Darmstadt is megszenvedte: 1630-ban a svédek bevették a várost, és csak 1649-ben távoztak. 1693-ban a franciák lerombolják a várost, ám Ernő Lajos újjáépíttette az elővárost 1695-ben. 1790-ben X. Lajos vallásszabadságot hirdetett. 1806-ban Napóleon X. Lajost nagyherceggé nevezte ki, aki önigazgatási jogot adott a városnak.1815-ben Darmstadt a Hesseni Nagyhercegség része lett. 1870-ben a megalakuló Németország része lett.

Darmstadtban találkozott egymással Goethe, Wieland és Herder valamint a Sturm und Drang irányzatának több más képviselője is. A világhírú költők alkotta baráti kör kialakulásában Karoline (Henriette Cristiane) von Hessen grófnő személye nagy szerepet játszott, aki (miközben férje katonáskodott) maga köré gyűjtötte e szellemi nagyságokat. Herrengartenben levő sírjának felirata is erre emlékeztet.

Művészet[szerkesztés]

Az 1900-as évek eleje körül Ernst Ludwig nagyherceg művészkolóniát alapított a máig híres Matildenhöhén, ahova neves külföldi mestereket is meghívott: festők, képzőművészek érkeztek a városba,bemutatva műveiket, s közben az itteni környezet is újabb művek készítésére ihlette őket. Ez a hagyomány máig fennmaradt, a Rosenhöhén máig működik egy művészkolónia, amelynek talán a város különleges atmoszféráját köszönheti, s amelyet a második világháború sem tudott teljesen megszüntetni.

Látnivalók[szerkesztés]

A darmstadti kastély
  • Régi városháza
  • Lajos-szobor
  • Márk-téren álló kastély
  • Mathildenhöhe művésztelep
  • János-templom
  • Lajos-templom
  • Pál-templom
  • Várostemplom (evangélikus)
  • Városfal

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A5-ös autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Az 50-es, 60-as években megindult a televízióadás.

Aktuális újságok:

A városban működik a Radio Darmstadt.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Darmstadt testvérvárosai

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]